A stratégia kitűzi a megvalósítandó célokat és meghatározza az elérésükhöz vezető utat, válságálló eszközrendszert ad a turisztikai szereplők kezébe, és egyfajta zsinórmértékül szolgál. A Turizmus 2.0 közös gondolkodás eredménye, egy korszerű, hatékony és gyors reagálású turizmus alapjait teremti meg, továbbá kijelöli a fejlődés irányait. A szakanyag felülvizsgálata során figyelembe vették az NTS 2030 megalkotása óta eltelt három év tapasztalatait, az ágazatot érintő változásokat, továbbá a koronavírus-járvány hatásait.

Négy kiemelt turisztikai termék

A horizontális célok – mint például a fenntarthatóság vagy a digitalizáció – mellett négy, jelentős fejlődési tartalékkal rendelkező területtel kiemelten foglalkozik. Ezek a vendéglátás, a MICE, az egészségturizmus és a vallásturizmus. A vendéglátásra vonatkozóan célul tűzi ki a minőségi, hazai alapanyagokra támaszkodó gasztronómia fejlesztését országszerte. A MICE esetében Magyarország és Budapest nemzetközi hivatásturisztikai pozíciójának javátása a feladat. Az egészségturizmus terén a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők hiánypótló infrastrukturális fejlesztései és ennek révén a vonzerő növelése a cél, míg a vallásturizmus tekintetében a több mint 4000 hazai vallási turisztikai kincs bemutathatóvá tétele. Utóbbi elősegítésére alakult meg tavaly december 1-jén a Nemzeti Vallásturizmus Tanács, melynek feladata, hogy feltárja és fejlessze a turizmus és az egyház közötti együttműködési lehetőségeket.

Térségi alapú turizmusszervezés

A stratégia a konkrét ágazati stratégiák mellett abban is újat hoz, hogy térségi, desztinációs szemléletet vezet be a korábban kijelölt 11 turisztikai térség mentén (ezek: Balaton, Budapest környéke, Bük-Sárvár, Debrecen és térsége, Győr-Pannonhalma, Gyula és térsége, Mátra-Bükk, Pécs-Villány, Sopron-Fertő, Szeged és térsége, Tokaj és Nyíregyháza). A jövőben ezek a jól körülhatárolható és kínálatukban megkülönböztethető, ezáltal jól kommunikálható térségek lesznek az alapjai a vidéki turizmusszervezésnek és -tervezésnek.

A stratégia leszögezi azt is, hogy az eddigi, fejlesztésekre koncentráló modellt egy marketing- és értékesítésközpontú gondolkodás váltja fel. Ez biztosítja majd, hogy a jelentős támogatásokkal elkészült, illetve megújult szálláshelyek, attrakciók, turisztikai programok minél hatékonyabban eljuthassanak az érdeklődőkhöz, vagyis a jövő vendégeihez.

Cél az ágazat teljes digitalizációja

A jövő turizmusának másik kulcsfontosságú eszköze az adatvezérelt ágazatirányítás, amely a teljes stratégiát átszövi. A dokumentumnak ugyanis kiemelt célja a turizmus teljes digitalizációja, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) folyamatos bővítésével hamarosan megvalósul. Ez, illetve a többi adat, mint az online kassza, a turisztikai helyszínek látogatottságát mérő mobilcella-információk vagy az anonimizált bankkártyaadatok nemcsak abban segítenek, hogy részletes és naprakész információk álljanak rendelkezésre a forgalomról. Abban is, hogy a marketingakciók és a fejlesztések megalapozottak, tervezhetőbbek legyenek, illetve ezek eredményessége is pontosabban mérhetővé váljon.

Bár a turizmus és a turisztikai szereplők gazdálkodási körülményei folyamatosan változnak, és az utazási szokások is markáns átalakuláson mennek keresztül, a stratégiában meghatározott hosszú távú célok nem változtak. Ez pedig, hogy a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata, és 2030-ig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely éves szinten 20 millió vendéget fogad és 50 millió vendégéjszakát számlál.