A rendezvényen Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy ha ma Magyarországon csak egyetlen területet nevezünk meg, amelyik kijutott a válságból, az a turizmus. Az ágazat nemcsak a gazdaságfejlesztésben játszik fontos szerepet, hanem a hazai foglalkoztatásban is.
Hozzátette azonban, hogy hatékonyság területén bőven van még mit javítani. Elsősorban az ágazat területi és szezonális koncentráltságát kell szélesíteni, valamint az olyan kitörési lehetőségeket is gőzerővel fejleszteni kell, mint például az egészségturizmus.
Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója előadásában az új piacok keresésének fontosságát emelte ki. Faragó Péter fontosnak tartja, hogy akcióikat egy végiggondolt, követhető stratégia mentén hajtsák végre. Ezt szolgálta a közelmúltban az MT Zrt-nél a Stratégiai Igazgatóság létrehozása, illetve az az újítás, hogy egy évre szóló stratégia helyett három éves turisztikai- és agrárstratégiát hoztak létre, összhangban a kormány és a szakma törekvéseivel. A vezérigazgató kiemelte: bár rekordévet zárt a turizmus, a pozitív tendenciát csak intenzív marketingtevékenységgel lehet fenntartani. Kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása, illetve a legkorszerűbb online eszközök alkalmazása a turisztikai marketingben.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója részletesen beszámolt a Növekedési Hitelprogram (NHP) felhasználási lehetőségeiről. Ezt az olcsó hitelt kis- és középvállalkozások maximum 2,5 százalékos kamattal vehetik igénybe. Az MNB kérdőíves felmérése alapján példákat hallhattunk arról, hogy milyen beruházásokra vehetik fel a vállalkozások az NHP-t. A felsorolásban szerepelt új panzió építése, a szállodai kapacitás és szolgáltatási színvonal bővítése, szobák berendezésének korszerűsítése, de akár falusi vendégházhoz kapcsolódó wellness épület és borospince létesítéséhez is felvehető a hitel. Nagy Márton új lehetőségként bemutatta az úgynevezett NHP+ programot, amelyik akár már 1 millió forinttól igényelhető, a maximális összeg pedig 500 millió forint. Ez az új forma kifejezetten a kisebb vállalkozások fejlesztését hivatott segíteni és 2015 decemberéig vehető fel.
Dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke elmondta: a szakma joggal lehet büszke arra a tényre, hogy a turizmus éves devizabevétele immár meghaladja a négymilliárd eurót. A pozitív változások között felsorolta még, hogy a fapados járatok rengeteg vendéget hoztak eddig is Magyarországra, a nagymúltú légitársaságok új járataival pedig, (ilyen például a Quatar vagy az Emirates) egy magasabb színvonalú szolgáltatásokat igénylő vendégkör érkezik hozzánk.
Dr. Niklai Ákos beszélt a negatívumokról is. A turizmus dinamikája az utóbbi években megváltozott. A Magyarországon, különösképpen Budapesten eltöltött idő egyre inkább rövidül. Budapest a belföldi turisták számára egyáltalán nem vonzó célpont, vidékről inkább Bécsbe járnak városlátogatásra. A szállodák egy része Magyarországon nem a valós piaci igények szerint létesült, az árak rendkívül alacsonyak. Az Emirates vezetői jelezték, hogy nincs megfelelő mennyiségű luxus turisztikai termék, ezenkívül Budapesten gond még a nagy befogadóképességű kongresszusi központ hiánya. A Balaton – a számos pozitív változás ellenére – nem újult meg, nem kapott egységes turisztikai arculatot. Probléma még a hostelek, apartmanok kívántnál gyorsabb terjedése, az évente vízumproblémák miatt Ázsiában maradó 7-8 millió turista, az orosz-ukrán vendégforgalom drámai visszaesése, valamint a szobakiadás magas ÁFÁ-ja. Ezeken a területen törvényi szabályozás lenne kívánatos. Dr. Niklai Ákos szerint megoldást jelenthetne a turizmus törvény, ami talán még ebben a kormányzati ciklusban megszülethet.
Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke a már említett Balaton-kérdés megoldását vizionálta. Kiemelte, hogy a turisztikai fogadóterületeken minél alacsonyabb szintű a szervezettség, annál magasabb a kiszolgáltatottság. A hazai desztinációk elkezdtek versenyezni a külföldiekkel, de ma még nem állnak erre igazán készen. A Balaton három megye peremvidéke, ezt igyekszik áthidalni a desztinációs menedzsment, amely az összefogásban és egy új Balaton-márka megteremtésében látja a megoldást. 2000 szolgáltatót, 18 helyi szervezetet, 2 térségi nonprofit kft-t kell egységbe szervezni ahhoz, hogy újra lehessen pozicionálni a tavat.
Új súlypontokat kell kialakítani, a Balatont át kell változtatni attraktív tavaszi és őszi termékek kulisszájává és vonzóvá kell tenni a nemzetközi küldőpiacok számára, elsősorban a bor-kultúra-kulinárium és az aktív szabadidő eltöltés területén. Hoffmann Henrik pozitív példaként említette a 2014 óta megrendezésre kerülő Nyitott Balaton rendezvényt.
Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a fesztivál szó jelentése Magyarországon ma nem kellőképpen definiált. Sok olyan vidéki rendezvény is birtokolja ezt a jelzőt, amire igazából nem is illik a fesztivál szó, és ezt természetesen megtiltani nem lehet. Van viszont lehetőség arra, hogy a megfelelő minőségű rendezvények 3 évre szóló minősítést kapjanak, ami egyfajta rangot ad az adott fesztiválnak.
Kerek Péter, az Accent Hotel Management Kft. értékesítési igazgatója felhívta a szakemberek figyelmét a szállodák helyes pozícionálásának fontosságára. Nyugat-Magyarországi konkrét példákon vezette le, hogy egy hotel helyes pozicionálása, a brand kiépítése és a helyes működtetés akár a vendégkör cserélődését, bővülését is eredményezheti. A szakember elmondta még, hogy Magyarországon szállodai kapacitás bővítésére nincsen már szükség, sokkal inkább a minőség fenntartására és a szolgáltatások javítására.
