Az “akadálymentes” kifejezés hallatán az első dolog, ami valószínűleg eszedbe jut, az a kerekesszékes, mozgássérült emberek számára speciálisan kialakított rámpák, liftek, a könnyebb közlekedést segítő infrastrukúra lesz, hiszen – szerencsére – ezek napjainkban már a legtöbb üzletben, irodaházban vagy más épületben jelen vannak és kiemelt fontosságot kapnak egy-egy új beruházás során is. Akadályt azonban nem csak jól látható fizikai tényezők jelenthetnek.

A fehérgalléros, irodai munkavállalók mintegy egyharmada rendelkezik valamilyen rejtett fogyatékossággal (forrás), melynek sokszor még ők maguk sincsenek teljesen tudatában; ennél is aggasztóbb az a tény, hogy ennek a bizonyos egyharmadnak mindössze 3%-a meri felvállalni a munkahelyén, hogy ő mondjuk kicsit rosszabbul hall, homályosabban lát, összekever bizonyos színeket, nehezen olvas el hosszabb szövegeket, figyelemhiánnyal vagy épp enyhe autizmussal küzd. A láthatatlan fogyatékosságok listája nagyon hosszú, és súlyosságuk is egészen széles skálán mozog az enyhén zavaró és a munkavégzést teljesen ellehetetlenítő szintek között – ennek megfelelően pedig a kezelésük is esetenként és személyenként teljesen eltérő lehet.

Az alábbiakban pár olyan általános szempontot szeretnék mutatni, melyekre Te, mint kommunikációs szakértő odafigyelhetsz a következő hírleveled, Intranet oldalad vagy épp nyomtatott vállalati magazinod megtervezése során, hogy a lehető leginkább “akadálymentes” élményt biztosítsd célközönséged számára.

1. Ne csak színekkel kommunikálj. Csak Magyarországon több mint 400.000 színtévesztő ember él, akik bizonyos színeket (leggyakrabban a pirosat és a zöldet) nem vagy csak részben látnak, esetleg nehezebben tudják megkülönböztetni azok árnyalatait egymástól. Nem arról van szó tehát, hogy fekete-fehérben látják a világot (ilyen is létezik, de ez nagyon ritka), de pl. egy grafikon értelmezésénél így is nagyon komoly gondot jelenthet, ha különböző színek helyett minden egyformának tűnik, hiába van pirossal kiemelve rajta a lényeg. Ahelyett, hogy csak színekkel próbálnál meg kihangsúlyozni vagy megkülönböztetni valamit, érdemes emiatt pl. egyszerű ikonokat is használni, vagy akár pöttyös, csíkos, hullámos mintázatokkal megkülönböztetni a grafikon egyes oszlopait egymástól az áttekinthetőség jegyében.

2. Olvashatóság mindenek felett. Rengeteg látványos kézzel írott, vagy más formában stilizált betűtípus kering a neten, amik nagyban fel tudják dobni egy-egy kommunikációs anyag vizualitását – azonban sosem szabad hagyni, hogy ezek a grafikai látványelemek az olvashatóság rovására menjenek. Ha pl. egy videóban felbukkanó, kézzel írott feliratot neked sem sikerül elsőre kibogarásznod, gondolj bele, mit érezhet valaki, aki mondjuk a minden tizedik embert érintő diszlexiával küzd – és milyen lelkesedéssel fog ezután belső kommunikációs anyagokat olvasni a vállalatnál… A kevesebb néha több: egy kicsit unalmasabbnak, egyszerűbbnek tűnő, ám könnyebben olvasható betűtípus sokkal több emberhez el fogja juttatni üzeneteidet, mint mondjuk a dizájnosabbnak ható konkurencia.
   
   
3. Ne csak olvass, hallgass is. A gyengénlátók és vakok számára egyre profibb képernyőolvasó alkalmazások állnak rendelkezésre, melyek egy kattintásra felolvassák, hallhatóvá teszik az adott honlap, e-mail, dokumentum tartalmát. Jó próbája lehet a belső kommunikációd akadálymentességének, ha mondjuk ráeresztesz egy ilyen programot a vállalati intranet felületre, és visszahallgatod, hogyan “látja” egy program – és ezen keresztül gyengénlátó kollégáid – a céges hírek és szabályzatok gyűjteményét. Tipp: bármikor ha egy képet töltesz fel pl. az intranetre, a fájl “alt” címkéjénél írd körbe röviden, hogy mi is látható rajta – így a képernyőolvasó alkalmazás nem csupán átugrani fogja azt, hanem felolvassa tartalmát a felhasználó számára.
   
   
4. Feliratozz mindent, amit csak lehet. Sokan nem látási, hanem hallási zavarokkal küzdenek, ami némi odafigyeléssel viszonylag jól támogatható kommunikációs oldalról. A legtöbb online videós platform már automatikus beszédfelismerést és feliratozást ígér (akár fordítással egybekötve), a Teams már élőben is feliratozza az előadókat, kis manuális időráfordítással pedig aztán tényleg bármilyen videó feliratozható – ami ráadásul nem is csak a hallási nehézségekkel küzdők számára lehet hasznos. Egyre többen néznek videókat telefonon, hang nélkül (pl. utazás közben), amikor jól tud jönni az a bizonyos felirat!
   
   
5. Tagold a mondanivalódat. Nagy címek, sok üres “white space”, logikus tördelés és erős kontrasztok – ilyen egy akadálymentes és ideális kommunikációs anyag, amit bármilyen olvasási nehézséggel, látászavarral, vagy akár a neurodiverzitás valamilyen formájával érintett munkavállaló könnyen és teljes mértékben fel tud dolgozni. Ha a hírleveleid túl zsúfoltnak hatnak, a szórólapodon használt háttérszínek nem képeznek elég kontrasztot, vagy mondjuk a szöveg nincs jól tördelve (pl. nem egyértelmű, hol válik el a cím és az alcím, hol kezdődik a törzsszöveg), akkor meg is van, min kell elkezdened dolgoznod!

5+1. Labirintus helyett egyszerű navigáció. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló valamilyen oknál fogva képtelen használni az egeret, és csak a billentyűzeten (vagy valamilyen speciális perifériával) tud dolgozni? Be tud lépni csak a billentyűzet használatával a vezérigazgató következő webcastjébe? Le tud tölteni az intranetről egy PowerPoint sablont egér nélkül? Bele tud nézni a PowerBI report számaiba anélkül, hogy mástól kelljen segítséget kérnie...? Szintén egy jó gyakorlat lehet, ha egyszer kipróbálod, milyen egér nélkül dolgozni, és feltérképezed, melyek a belső kommunikációd nehezebben megközelíthető területei, egyúttal pedig hogyan lehetne könnyebben elérhetővé tenni azokat.

Látszik, hogy ezek némelyike azért meglehetősen komplex probléma, melyek megoldásához elengedhetetlen a grafikusok, fejlesztők, honlaptervezők, UX-dizájnerek és kommunikációs szakemberek közös munkája, nem pedig egyemberes meló a kibogozásuk. Sokszor azonban már azzal is rengeteget segítesz, ha csak felhívod az adott problémára a figyelmet és kiállsz amellett, hogy nem mindenki ugyanúgy látja, hallja, értelmezi a kommunikáció egyes elemeit, és ez akár a személyes motivációra vagy a teljesítményre is komoly hatással lehet.