Amikor 2015 elején a képviselő testület jóváhagyta a falu rendezvényeit, ezek összeállításánál a régmúltra visszatekintve figyelembe vették az őrzött hagyományokat - mondta a Turizmus Online-nak dr. Darvainé dr. Kádár Katalin polgármester. - Ezekhez ma is ragaszkodnak az itt lakók. Az események egyike a jelenleg országosan is egyedülálló novaji Remélés, amely látványos, sok résztvevő közreműködésével megszervezett farsang végi szokás, igazi télbúcsúztató. A másik közös program a majális, amelyet családok részvételével június elején piknikezéssel egybekötve tartanak. A harmadik pedig a szeptemberi szüreti ünnep, amely szintén különlegesség a faluban, hiszen ekkor népviseletbe öltözött helyi nők és férfiak lovaskocsikkal vonulnak fel Novaj utcáin a szőlőtermést éltetve.
Az arcukról lemosták a rontást
Ez a három kiemelkedő esemény adja az alapját az idei programoknak is. A novajiak lelkesednek ezekért - erősítette meg a polgármester-asszony -, és arra törekszenek, hogy bemutassák a nevezetességeket. Ezért a önkormányzat tavaly hozta létre a helyi értéktár bizottságot, amely a következő időszakban listára veszi a falu értékeit. Ezt követően pedig a Heves Megyei Értéktár Bizottságnak továbbítják azokat, majd pedig onnan az Országos Értéktárba juttatják el. Bíznak abban, hogy közülük néhány hungarikummá válhat.
A felmérések szerint Novajon a legnagyobb kulturális és turisztikai hagyomány a Remélés, amely ma már különleges idegenforgalmi esemény. Ezt a látványosságot régen húshagyó kedden rendezték, de ma már a farsangi időszak utolsó szombatján tartották az idén is. Ekkor a legrosszabb ruháikat öltötték fel azok a maskarás férfiak, akik csoportokba verődve járták a novaji utcákat és minden arra járónak bekormozták az arcát. A felvonulók között lehetett látni - többek között - a helyi köszörűst, a borbélyt, valamint a drótos tótot is. A menet élén a Jéden-pár haladt, a várandós menyasszonnyal és a tőle alacsonyabb növésű vőlegénnyel. A sort a juhászok és a kisbojtárok zárták, akik folyamatosan zajt keltettek és így hívták fel magukra az arra járók figyelmét.
Az esemény érdekessége volt, hogy akiknek jutott a koromból azt lemosták az arcukról - és a hitvilág szerint - ezzel eltüntették a téli bajokat, a betegségeket, a rontást. Így megtisztulva várhatják a tavaszt. A varázslatban közreműködő legényeknek pedig a legtöbb háznál ajándékként kolbászt, szalonnát, tojást adtak. Ezeket este a zenés, táncos mulatságon - az úgynevezett cuhárén - közösen fogyasztották el. Azt is megtudtuk, hogy az idei február végi Remélésen sokan vettek részt és az esemény szervezésében kétszázan működtek közre. Az esti mulatságon pedig 450 tojásból készítettek rántottát és a táncot sokáig ropták.
A novajiak azt szeretnék, ha ez a különleges hagyományuk mielőbb felkerülhetne a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Ennek érdekében pályázatot készítettek és filmre is rögzítették a Remélést.
Rendszerbe foglalják a helyi értékeket
A falu vezetője azt is elmondta: a főiskolával kötött szerződés lehetővé teszi, hogy a jövőben a hallgatók közreműködésével feltárják és tanulmányokban, illetve szakdolgozatokban foglalják rendszerbe a novaji értékeket. Ebben a munkában a felsőoktatási intézet földrajz-, média-, történelem, turizmus és a kulturális örökség tanszéke kapcsolódik be. A megállapodás fontos része az is, hogy a benne foglaltakkal is erősítsék a novaji lakosok együvé tartozását. A leendő tanulmányírók kutató munkáját a faluban élő idős emberek is segítik, akiktől történeteket, elbeszéléseket tudhatnak meg a korábbi évtizedek helyi eseményeiről, szokásairól, emlékeiről.
A ma már több mint 730 éves településen - ahol fából készült emlékmű jelzi a település megalakulásának évfordulóját - .a turizmus fontos tevékenység. van mit bemutatniuk a vendégeknek. Ezeknek a részei - többek között - a látványos földtani maradványok, miután a faluban egykor homok-, illetve kőbánya működött. Innen került ki az a híres dácit tufa, amelyből például az egri Minaretet is építették. A település határában levő rétek és legelők több védett növénynek és madárnak nyújtanak élőhelyet. Az épített emlékek között tartják számon a római katolikus templomot, továbbá az egykor épített régi novaji parasztházakat, amelyekből már csak néhány maradt fenn napjainkra. A török emlékmű is különlegesség Novaj központjában, amelyet helyi tufából faragtak egykoron.
A helyiek a Faluházra is büszkék. Ezt több mint egy évtizede nyitották meg a Faluvédő Egyesület közreműködésével. Ők gyűjtötték össze hozzá a régi paraszti portákon használt tárgyakat, valamint a népviselet kellékeit, melyeket kiállítottak. Ezek mellett sok régi fotót is őriznek ebben a házban, főleg az egykor élt novaji családok életéről. A falu része az egri történelmi borvidéknek. A határában jelenleg 350 hektár szőlőt művelnek és régi történelmi pincesor pedig a borászat emlékei őrzi.A szőlőfürt a novajiak címerében is megtalálható. Annak ellenére, hogy vendégszerető emberek laknak itt jelenleg kevés szálláshellyel rendelkeznek.
Közös fórum a falusi turizmus egyesülettel
Az önkormányzat fontos törekvése, hogy ezek számát növeljék a jövőben. Ennek érdekében a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesülettel közösen tartanak szakmai fórumot, hogy minél több helyi lakos vállalkozókedvét felkeltsék a szálláshelyek létesítésére. Abban is bíznak, hogy a csendes, jó levegőjű Novajra olyan vállalkozókat is csábíthatnak, akik éttermet, kávézót, vagy cukrászdát nyitnak a helyi gasztronómia értékeinek felkarolására.
Egyébként a településtől közelében találni a bogácsi a mezőkövesdi és az egri gyógyfürdőt, továbbá Noszvaj és Szomolya nevezetességeit. Ezeket innen akár kerékpárral is gyorsan elérhetik a turisták.
