Felmérés: miképp használják a mesterséges intelligenciát a munkához a magyarok?

A magyar munkavállalók a globális átlagnál ritkábban használják a mesterséges intelligenciát munkahelyi vagy magáncélokra. A leggyakrabban tények felkutatásában, fordításban és készségfejlesztésben támaszkodnak ezen a technológián alapuló szoftverekre, de az ezekkel kapcsolatos ismereteik elmaradnak a nemzetközi átlagtól – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös kutatásából.

A mesterséges intelligencia és az erre épülő szoftverek, szolgáltatások egyre nagyobb mértékben épülnek be a hétköznapjainkba, egyre gyakrabban használjuk ezeket tudatosan akár munkához, akár magáncélokra. Az ismereteink róla viszont még hiányosak, illetve a külföldi átlagnál nagyobb fenntartással kezeljük ezeket a megoldásokat.

Mennyire ismerjük az MI-t és mire használjuk?

A magyarországi dolgozók ritkábban használnak mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket, mint a nemzetközi átlag: a válaszadók 10 százaléka heti, 14 százaléka havi rendszerességgel, az átlagos globális arány ehhez képest 18 és 21 százaléka. A megkérdezettek 42 százaléka bár hallott ezekről a szolgáltatásokról, de még sosem próbálta ki, tízből kettő pedig még csak hallomásból sem ismeri.

A mesterséges intelligenciát használók hazánkban a munkán kívül leginkább információk felkutatásához (47 százalék), idegen nyelvű szövegek fordításához (46 száazlék), valamint új készségek elsajátításához és a meglévők fejlesztéséhez (42 százalék) veszik igénybe. A mindennapi munkavégzés terén jellemzően adminisztratív feladatok ellátására (42 százalék), kreatív folyamatok segítésére (30 százalék), valamint szövegírásra (30 százalék) használják.

Nem hiszünk vakon az MI-nek

A mesterséges intelligencia legnagyobb hiányosságai között a magyarországi válaszadók a sokszor nem világos forráshasználatot és hivatkozásokat, a parancsírás nehézségeit és az időnként kifogásolható minőségű végeredményt említették a leginkább. Utóbbi eshetőséggel számol is a legtöbb MI-használó hazánkban, ezen a téren tudatosabbak vagyunk, mint a legtöbb külföldi ország munkavállalói: a hazai megkérdezettek mindössze 1 százaléka szokott bármilyen ellenőrzés vagy kiegészítés nélkül használni olyan adatokat, amelyeket mesterséges intelligencia gyűjtött vagy generált, globális szinten ez az arány átlagosan magasabb, a válaszadók 10 százaléka vakon bízik ezekben a tartalmakban.


Fotó: Depositphotos

„A munkavégzéshez használt MI-eszközök felé kevésbé nyitottak a magyar munkavállalók, mint a globális átlag. A kutatásban megkérdezett magyarországi alkalmazottak 49 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben nyitott lenne új ismeretek elsajátítására, hogy az MI okozta munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodjon, 43 százaléka pedig csak akkor, ha muszáj lenne. Ez az arány a globális átlagot vizsgálva 57, illetve 35 százalék. A mesterséges intelligencia terjedése a munkafolyamatok jelentős részének változását fogja eredményezni – sőt már jelenleg is érezhető a hatása –, emiatt bizonyos területeken feltétlenül szükséges lesz új ismeretek elsajátítása” – magyarázza Kotsis Ádám, a BCG partnere

„A magyar munkavállalók visszajelzései alapján a legnagyobb szükségük a továbbképzéshez átgondolt vállalati programokra, információra és időre lenne szükségük – tízből négy munkavállaló jelölte meg ezeket a szempontokat. Az új képességek elsajátítása idővel elkerülhetetlen lesz bizonyos területeken, így a cégeknek fontos átgondolniuk a munkafolyamataikat, illetve, hogy ezeket hogyan segítheti az MI. Jelentős előnyt szerezhetnek azok a munkaadók, akik tudatosan készítik fel munkavállalóikat a lehetséges változásokra” – hangsúlyozza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A hazai dolgozókról a válaszok alapján tehát elmondható, hogy még jórészt csak ismerkednek az MI nyújtotta eszközökkel mind a munka világában, mind a munkán kívüli életünk terén, de a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre többen és az életünk egyre nagyobb területén vesszük igénybe a technológia biztosította lehetőségeket.

A témáról itt többet olvashat:


A szakma reagálása a SZÉP-kártya felhasználásának változásáról

A szakma reagálása a SZÉP-kártya felhasználásának változásáról 

A SZÉP-kártya felhasználási szabályainak 2025. január elsejei módosítása milyen hatással lehet a hazai turizmus és vendéglátás szektorra?
Vitézy Dávid 5 pontba szedte, miért hintették be sóval Budapest marketingcégét

Vitézy Dávid 5 pontba szedte, miért hintették be sóval Budapest marketingcégét 

A közlekedési szakértőként elhíresült politikus legfrissebb Facebook bejegyzésében részletesen beszámol arról, miért tartotta fontosnak, hogy a 2025. évi költségvetésben megvonják a főváros marketingügynökségének, a Budapest Brand forrásainak nagy részét.
Egy korszak vége: bezár az ikonikus Körszálló

Egy korszak vége: bezár az ikonikus Körszálló 

Október végén robbant a hír, hogy lebontás fenyegeti a Körszállót, hivatalos nevén a Hotel Budapestet, most újabb részletek derültek ki.
Márciusban életre kel a rakpart

Márciusban életre kel a rakpart 

Télen kell készülni a nyárra, idén is lesz rakpartnyitás, nem is akárhogy – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán csütörtökön.
Szlovák-magyar összefogás Somoskő és Salgó váránál

Szlovák-magyar összefogás Somoskő és Salgó váránál 

Közösen dolgozik Salgótarján és a szlovákiai Sátorosbánya önkormányzata, valamint a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum Somoskő és Salgó várainak értékmentésén európai uniós támogatással.
Egyelőre két hazai síterep működik, de hétvégén nyithat a többi is

Egyelőre két hazai síterep működik, de hétvégén nyithat a többi is 

Szerdán több helyen hullott néhány centiméter hó, de ez még nem elegendő a sípályák üzemeltetéséhez.
Globális rendezvényiparági előrejelzés 2025-re

Globális rendezvényiparági előrejelzés 2025-re 

Egy friss tanulmány áttekintést ad a globális rendezvényágazat idei évi kilátásairól, trendjeiről.
Így kerülte ki egy budapesti apartmankomplexum az Airbnb tilalmat

Így kerülte ki egy budapesti apartmankomplexum az Airbnb tilalmat 

A Király utcai Central Passage Társasház már megtalálta a módját, hogy továbbra is szálláshelyként működhessenek a lakásai.
Izgalmas kiállítás Füreden, a magyarok egyik nagy festőjének műveiből

Izgalmas kiállítás Füreden, a magyarok egyik nagy festőjének műveiből 

Egy híres magyar művész képei az űrben és David Bowie szívében is helyet kaptak. Most alkotásaival a Balatonra csalogatják a turistákat. A Vasarely kiállítás január 18-tól március 9-ig lesz látható Balatonfüreden.
Miniszteri ígéret: június 30-ára megnyílhat ismét a miskolctapolcai barlangfürdő

Miniszteri ígéret: június 30-ára megnyílhat ismét a miskolctapolcai barlangfürdő 

Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.