Előzetes becslések szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye – változatlan áron – 2016-ban is jelentősen (7,2%-kal) nőtt, így ismét meghaladta a GDP átlagos növekedési ütemét. Az ágazat teljesítménye 2013 óta folyamatosan nő. 

Az előzetes adatok alapján 2016-ban a vendéglátásból folyó áron 1005 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az árbevétel 89%-a  (896 milliárd forint) a kereskedelmi, 11%-a (110 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátásban realizálódott.

A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 9,5%-kal nőtt, míg a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 12%-kal csökkent.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának háromnegyedét az éttermek, büfék és cukrászdák, 16%-át az italüzletek és zenés szórakozóhelyek, a fennmaradó 9,1%-át a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek adták.

A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 30%-a június–augusztusban realizálódott, míg a munkahelyi vendéglátás bevétele ennek komplementereként alakult. A vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megbontása szerint a teljes bevétel 73%-a ételforgalomból, 12%-a alkoholtartalmú italból, 11%-a alkoholmentes italból és 4,0%-a kávéból származott.

Foglalkoztatás-kereset

2016-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a vállalkozások 193 ezer főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak száma a teljes nemzetgazdaságban az előző évhez képest 141 ezer fővel nőtt, ebből 10 ezerrel a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, ahol a növekedés 5,2%-os volt.

A fentiekhez hasonló folyamat rajzolódik ki abban az esetben is, ha a foglalkoztatottak helyett az annál szűkebb létszámú alkalmazottak körét vizsgáljuk, ami a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 89 ezer főt tesz ki.

Némi eltérés figyelhető meg a két mutató között a munkaerőpiaci részesedés tekintetében: miközben a foglalkoztatottak 4,4%-át adja a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az alkalmazásban állók körében ez az arány mindössze 3,0%. Ez az ágazatra jellemző foglalkoztatási módok (például szürkefoglalkoztatás) miatt alakulhat így. 

Változatlanul alacsony a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók átlagkeresete. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a teljes nemzetgazdasági átlagot tekintve 263 ezer forint volt, egy év alatt 6,1%-kal nőtt, miközben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban az év során mért 5,3%-os növekedéssel is mindössze 166 ezer forintot tett ki.

A nettó átlagkereset 110 ezer forint volt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 93 ezer, a szellemi foglalkozásúak 168 ezer forintot kerestek.

Összességében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén alkalmazásban állók átlagkeresete volt a második legalacsonyabb az ágazatok közül, a nemzetgazdasági átlag kétharmadát sem érte el, egyedül a szociális ellátási ágazat van mögötte.

Miközben a teljes nemzetgazdaságban a fogyasztóiár-színvonal csekély mértékben emelkedett (0,4%), a szálláshely-szolgáltatást, illetve vendéglátást folytató vállalkozások továbbra is számottevő – 2016-ban 2,3, illetve 2,8%-os – árnövekedést realizáltak.

Szálláshely-szolgáltatás

2016-ban Magyarországon a turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 215 ezer szobát és 683 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára. A férőhelyek több mint fele kereskedelmi szálláshelyeken,
35%-a üzleti célú egyéb szálláshelyeken, 10%-a nem üzleti célú (nonprofit) szálláshelyeken állt rendelkezésre. 

A vendégforgalom 77%-a a kereskedelmi szálláshelyeken, 18%-a az egyéb szálláshelyeken, 4,7%-a a nem üzleti célú szálláshelyeken realizálódott. Az egyéb szálláshelyeken töltött vendégéjszakák aránya 2013 óta folyamatosan emelkedik, 2013-ban és az azt megelőző években nem érte el a 15%-ot.

2016. július végén 3386 kereskedelmi szálláshely közel 99 ezer szobával és 381 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A kempingek lakóegységeinek száma meghaladta a 44 ezret.

2016. július 31-én 1090 szálloda működött az országban, amelyek 62 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely 39%-ával (150 ezer férőhellyel) rendelkeztek. A működő egységek és férőhelyek száma kismértékben emelkedett 2015 azonos időpontjához képest.

2016 júliusában 1112 panzió működött a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 8,1%-ával (31 ezer fé- rőhellyel). A nyári hónapokban jelentős kapacitással rendelkeztek a kempingek, júliusban 256 egység 118 ezer – az előző évinél 1,4%-kal kevesebb – férőhellyel volt nyitva. A közösségi szálláshelyek és az üdülőházak együttes férőhely-kapacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás egyötödét tette ki.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának évek óta tartó növekedése 2016-ban is folytatódott: 11,1 millió vendég 27,6 millió éjszakára vette igénybe a hazai szálláshelyek szolgáltatásait, ami 6,9, illetve 6,7%-os növekedést jelent 2015-höz képest.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért éves forgalmából fele-fele arányban részesedtek a külföldi és a belföldi vendégek. Az év során 8 olyan hónap volt, amikor a külföldivendég-éjszakák száma meghaladta a belföldiekét, 4 hónapban – júniustól augusztusig és februárban – a belföldi forgalom volt
nagyobb.

2016-ban a kereskedelmi szálláshelyekre 5,3 millió külföldi vendég érkezett, és 13,8 millió éjszakát töltöttek el. Számuk 7,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 6,5%-kal meghaladta az előző évit. 

A külföldivendég-éjszakák csaknem felét a júniustól szeptemberig tartó időszakban regisztrálták. A vendégéjszakában mért forgalom – április és június kivételével – minden hónapban meghaladta az előző év azonos hónapjának forgalmát, az utolsó három hónapban pedig kiugró volt a növekedés mértéke (16–20%).

A külföldivendég-éjszakák száma – a kempingek kivételével – valamennyi szállástípusban emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. A panziók, az üdülőházak és a szállodák 3–7, a közösségi szálláshelyek 30%-os bővülést értek el. A külföldi vendégek túlnyomó része az előző évekhez hasonlóan szállodában szállt meg.

Vendégéjszakáik 83%-a ebben a szállástípusban, több mint harmada a négycsillagos egységekben realizálódott. A többi szállástípus részesedése a külföldi forgalomból csekély, 2–8% közötti volt. Közülük csak a kempingekben töltöttek több éjszakát (tízből hatot) a külföldiek, mint a belföldiek.

2016-ban a külföldi vendégösszetétel nem változott lényegesen az előző évekhez képest. A vendégéjszakák több mint nyolctizedét az Európából, héttizedét az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el.

Európából 4,2 millió vendég vette igénybe a hazai kereskedelmi szálláshelyeket, az általuk eltöltött éjszakák száma meghaladta a 11,3 milliót, ez 7,1, illetve 6,1%-os növekedést jelentett.

Az évek óta tapasztalható csökkenés ellenére a vendégéjszakák száma alapján a legjelentősebb piacunk továbbra is Németország. Az ország külföldi forgalmának a hetedét, a balatoni forgalomnak a harmadát adták a német vendégek.

A további legjelentősebb küldő országok sorrendben az Egyesült Királyság, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Olaszország voltak, amelyek együttesen a teljes külföldi vendégéjszaka-forgalom 29%-át adták.

2016-ban a kereskedelmi szálláshelyek 5,8 millió belföldi vendéget fogadtak, akik összesen 13,8 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A belföldi vendégek és -vendég-éjszakák száma egyaránt nőtt (6,2, illetve 7,0%-kal) 2015-höz képest.

Az éves belföldi kereslet több mint harmada július–augusztusban jelentkezett, mindkét hónapban meghaladva a 2 millió vendégéjszakát. A vendégéjszakák száma alapján a belföldivendég-forgalom – a közösségi szálláshelyek kivételével – minden szállástípus esetében emelkedett.

A belföldi forgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldiek esetében, de a belföldiek körében is a szálloda volt a legkedveltebb szállástípus. A belföldi vendégek átlagosan 2,4 éjszakára vették igénybe a szálláshelyek szolgáltatásait, ami megegyezik az előző évi átlagos tartózkodási idővel.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a megelőző évek folyamatos növekedését kö- vetően tovább javult: 2016-ban 47%-os szobafoglaltsággal működtek, ami 1,9 százalékponttal magasabb
volt, mint egy évvel korábban. 

A szállodák átlagos szobafoglaltsága 56%-os volt, 2,3 százalékponttal meghaladta a 2015-ben regisztráltat. A négy- és ötcsillagos egységek, illetve a gyógyszállodák kiemelkedő (65% vagy magasabb) kihasználtságot értek el. Július és augusztus hónapokban működtek a szállodák a legmagasabb (69–72%-os) szobafoglaltsággal.

A fővárosban az év minden hónapjában jelentősen meghaladta a foglaltság az országos átlagot, az év egészét tekintve 71%-ot tett ki.

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, különösen a szállásdíjbevétel, a vendégéjszakáknál is nagyobb mértékben emelkedtek 2016-ban.

A szálláshelyek összesen 403 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, folyó áron 9,3%-kal többet, mint 2015-ben.

Az élénkülő kereslet hatására a szállodák az előző éveknél magasabb teljesítménymutatókat (átlagárat, REVPAR-t és TREVPAR-t) értek el.

A szállodai szobák bruttó átlagára 2016-ban közel 18 400 forint volt, 5,3%-kal több, mint az előző évben. A négycsillagos egységek az átlaghoz hasonló, az ötcsillagos szállodák több mint kétszeres szobaárat érvényesítettek. Egy szoba egy működési napjára a szállodákban átlagosan bruttó 10 300 forint szállásdíjbevétel (REVPAR) jutott, 9,8%-kal magasabb, mint 2015-ben.

Az egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel (TREVPAR) a szállodákban közel 17 500 forint volt, 7,8%-kal több, mint 2015-ben.

A szállodai férőhelyek 8,3%-a az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által regisztrált 35 gyógyszállodában állt rendelkezésre 2016-ban. A gyógyszállodák átlagos férőhely-kapacitása két és félszerese a szállodák átlagos
férőhelyszámának.

A gyógyszállodákba több mint 700 ezer vendég érkezett, közel 2,4 millió éjszakára. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik szállodai vendégéjszakát gyógyszállóban töltöttek a vendégek.

A teljes statisztika itt olvasható.