A TDM-ek is kiemelkedően jó kilátásokról számoltak be közvetlenül a világjárványt megelőzően. „Hegyekben álltak az előfoglalások az év elején, a szolgáltatók mind arról beszéltek, hogy 40-50 százalékkal magasabbak lesznek a bevételeik mint tavaly" - mondta el Semsei.

Aztán a koronavírus közbeszólt. A konferenciát megelőző MTDMSZ felmérésből az derült ki, hogy a TDM szervezetek 75 százalékának eddig senkit sem kellett elbocsátania, 11 százalékuk viszont azt a választ adta, hogy több munkatárstól is kénytelenek voltak megválni. A válság okozta erózió azonban elindult, mutatott rá Semsei, volt, ahol megszűnt a TDM szervezet és volt, ahol átalakult és ez várhatóan még csak a kezdet. A szakember beszélt arról is, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia újratervezése során már látszik, hogy a turizmus intézményrendszere is megújul, és kapocsként a helyi és a központi szervezetek között, létrejönnek a régiós turisztikai tanácsok, amely egy előnyös változás lehet majd.

Semsei szerint a felmérés legbiztatóbb eredménye az, hogy kiderült, eddig nem tapasztalt szolidaritás és együttműködés jött létre az önkormányzatok és a szolgáltatók között a válsággal. A járványhelyzet pozitív hozadékának és egy nagyon jó lehetőségnek tekinti az elnök azt, hogy vidéken egy új típusú vendégkör jelent meg, amely olyan turistákból áll, akik ha tehették volna, idén is külföldön költik el a pénzüket. Ezek a vendégek kimondottan magas költési hajlandósággal, de magasabb elvárásokkal és nagyon határozott igényekkel is rendelkeznek a szolgáltatások és az élmények terén. A vidék feladata tehát az volt, hogy néhány hét alatt a semmiből egy új típusú élménykínálatot teremtsen meg, és ennek a minőségibb élménykínálatnak a létrehozása még a következő hónapokra is komoly feladatnak ígérkezik a szakember szerint.

A konferencián az Ausztriában élő Kovács Balázs, a GD Consulting képviseletében most is örömmel osztotta meg gondolatait a jövő turizmusával kapcsolatban. Cikkünk csatolmányaként elérhető prezentációjában bemutatta azokat a hajtóerőket és új narratívákat, amelyek a következő 10 év sikertényezőit meghatározzák a teljeskörű desztináció menedzsment során. Rávilágított a látogatógazdaság (visitor economy) megközelítésű turizmus-menedzsmentben rejlő lehetőségekre, milyen eljárásokkal helyezhetjük a homo turisticus mellett/helyett az embert a középpontba. Felvázolta, hogy milyen új szerepkör vár a desztinációs szervezetekre, mint a minőségi élményterek koordinátoraira. Konkrét példákon keresztül vázolta, miként lehetséges az értékalapú turisztikai termékfejlesztést és brandépítést az idegtudomány területéről származó limbic eljárással átfogóan, gyorsan és hatékonyan megvalósítani, s ezáltal versenyelőnyre szert tenni a nemzetközi szinten.