A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, ezért az NFM nyilvánossá tette a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumokat – írja a HVG. A dokumentumokat ide kattintva bárki megtekintheti.

A feltöltött jegyzőkönyvekből és más iratokból kiderül, hogy az állam úgy akarta megmenteni a Malévot, hogy a cég megszüntetését követően új vállalatot épít, két befektetői bázisra alapozva: egyik tulajdonosa ugyanis a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoport, másik pedig a Demján Sándorhoz kötődő Euroinvest lett volna.

A reptér 75%-a a kínaiaké lehetett volna

A HVG cikkében leírja, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a tárgyaló felek 2010 decemberében a kínaiak Budapest Airportban való tulajdoni részesedésének megvásárlásáról egyeztettek Pekingben. A magyar delegáció akkor azt akarta megtudni, hogy a kínaiak megvennék-e a Budapest Airport legalább 75% mínusz egy szavazatát, illetve, hogy inkább együtt fektetnének-e be a Malévba és a repülőtérbe.

Egy összefoglalóban az szerepel, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar állam mintegy 366,5 millió euró hitelösszeget nyújtott jogellenesen a Malévnak, amit a légiközlekedési vállalat nem tudott visszafizetni, ezért nem volt fenntartható a működése. A dokumentum megemlíti az újabb tőkeemelést, azonban csak akkor, ha elérhető közelségbe kerül az új befektető bevonása. A 2011. júliusi dokumentumban azonban megjegyzik: a magyar légitársaságot mindenképpen felszámolják, ez esetben pedig két verzió lehetséges: az egyik szerint utód nélkül szűnik meg a vállalat, a másik szerint új befektető bevonásával egy új céget indítanak.

100 millió euró kellett volna az új Malévhez

A magyar állam azonban semmilyen szempontból nem lehetett volna meghatározó a cég felépítésében, részesedése maximum 25 százalékos lehetett volna, az új Malév elindításához pedig körülbelül 100 millió euróra lett volna szükség, melyből csak 40-50 millió forint lehetett volna hitel.

A Malév utód nélküli megszűnése esetén azonban azt is részletezi egy dokumentum, hogy ha ez történik, akkor esélyes, hogy a repülőtér üzemeltetője is bedől, mivel elveszíti forgalmának 40 százalékát, akkor viszont a magyar államnak egymilliárd eurót kellett volna fizetnie a privatizációs szerződésben foglaltak miatt.

A Hainan Airlines állítólag rendkívül lassan reagált az új Malévvel kapcsolatos tárgyalási folyamatban, Demján Sándorral kapcsolatban pedig a dokumentumban kijelentették, hogy nem rendelkezik a szükséges tőkével. Az irat szerint az állam akár megvette volna a Demján tulajdonában lévő Korda Stúdiót is, hogy a vállalkozónak legyen elegendő pénze arra, hogy beszálljon az új magyar légitársaságba, de erre végül nem került sor.

2011 augusztusában azonban már közölték a kínaiakkal és Demjánnal is, hogy csúszásban van a projekt, és legfeljebb 2011 novemberéig képes finanszírozni az állam a Malév üzemelését. „Ha a Malév működését egy új légitársaság nem veszi át novemberig, a Magyar Állam leállítja a Malév működését, és a Malév operációs jogutós nélkül kerül felszámolásra” – idézi a HVG a dokumentumot.

2012. február 3-án végül leállt a Malév, amely nem tudta kifizetni a hiteleit, és a tervezett "új Malévből" a mai napig nem lett semmi. A repülőtér üzemeltetője - az anyagokban szereplő pesszimista forgatókönyv ellenére - nem ment csődbe, sőt azóta is köszöni szépen, jól van, és utasforgalmi rekordokat döntöget. 

A Malév egykori dolgozói általában nagyon rosszul jártak, kevesen találtak állást a szakmában, állami kárpótlásuk egészen tavaly novemberig váratott magára. Akkor is csak elmaradt járandóságaik harmadát kapták meg az államtól.

Ha új Malév nem is, de új magyar légitársaság megpróbált szárnyra kelni a nemzeti légitársaság megszűnése után. A Sólyom Airlines-ról aztán rövid idő alatt kiderült, hogy egyetlen járatot sem tud üzemeltetni, bár a társaság alapítója nem tett le még végleg a légitársaság újraindításának tervéről.