Az összegzés a szerző gondolatain alapul, nem képezi a Szerkesztőség álláspontját, a szerző összegzései e formában a forrásadók véleményétől is eltérhetnek. 

A turizmusgazdaság időszakos válsághelyzetét is jelentő világméretű üzletbezárások, alkalmazottak millióinak kényszerszabadságra küldése, utazások elnapolása eleddig izzó évet hozott, a vállalkozók élet-halál harcot vívnak, az utazók az életmódjuk részévé vált turizmust nélkülöző helyzetbe kerültek. A szabadidőipar és a vendéglátás helyi szinten nagy sebességgel áll helyre, de a turizmus lényegét adó helyváltoztatás gátakba ütközik.

Milyen gyors lesz az újra-nyitás, mi a nyitás, az üzlet visszatérésének várható mértéke, üteme, mi kell az utazó bizalmához, mikor érzi a biztonságot? Ezekről a kérdésekről lesz szó:

Az UNWTO szerint (forrás: Unwto.org 2020 június) három forgatókönyv valószínű az idei évre nemzetközi turistaérkezéseire a határok újra-nyitásától függően:

a felső vonal a nulla növekedést mutatja (2019 bázis), azaz a tábla síkjában a „mínusz” tartomány van, annak mértéke a kérdéses. (A WTO számai nem tartalmazzák a belföldi turizmust.) A három forgatókönyv bevallottan nagyfokú bizonytalanságot tartalmaz.

Forrás UNWTO 2020 június.

Láthatóan a márciusi mínusz 97% után 2020 decemberre mínusz 78 vagy mínusz 70 vagy a legjobb forgatókönyv esetén mínusz 58%-ra tehető a feltételezett szcenárió szerint, ami mindazonáltal egy elképzelt szcenárió, nem pedig konkrét prognózis.

Az OECD 60-80%-ban prognosztizálja a nemzetközi turizmus 2020 évi visszaesését. Az OECD országokban a belföldi turizmus lehet a helyreállás motorja. (Az OECD országokban a turizmusiparban a belföldi turizmus 75% részesedéssel bír).

Az OECD alapvető fontosságúnak tartja az újraindítás tervszerűségét, a kormányzat és a szakma összefogását, az iparág koordinált komplex élénkítését, mert a turizmus szolgáltatásai összefüggő, egymástól függő rendszert alkotnak.   

A nagy szakmai véleményformáló szervezetek jóslatait és a trendfolyamatokra vonatkozó megállapításait nézve az alábbiakban összegezhetők a világturizmus trendjei. A helyzet a „helyreállási szakasz”, az újra-indulás időszakára értendő, a turizmus „igazi” újra-indulása az oltás globális hozzáférése idejére tehető, így ezek a trendek is erre az átmeneti időszakra értendők. 

Mobilitási trendek: Új trendek a COVID világjárvány kitörése óta: Staycation ( Vakációzz a saját hazádban !) A Belföldi turizmus trendje hizlalja a saját a gazdaságot, kivéve persze a vesztes térségeket, és kis országokat, akik a külföldi vendégből prosperáltak, itt a belföldi turizmus nem hizlal, csak életben tart, vagy még azt sem. Példa erre a főleg nemzetközi turizmusból élő budapesti turizmusgazdaság)

A szabadidőipar és a vendéglátás gyors helyreállás felé tart, azonban az élmények, szolgáltatások határon túli fogyasztása (nemzetközi turizmus) rossz pozícióba kerül az egészségügyi kockázatok miatt. Időszakosan az autós turizmus adja a távolságtartás és biztonság zálogát. (Habár a repülőgép magasfokú egészségbiztonságot ígér a steril szellőztetés révén, de előbb utóbb ki kell szállni belőle és a zsúfolt repülőterek még ilyen biztonságot nem adnak. Itt is gyors változások lehetnek, hisz például nagy japán repülőterek szeptembertől már napi 4.000 főig párórás PCR gyorstesztet tudnak nyújtani. Cél tehát nemcsak az öncélú biztonság, hanem a biztonságos nyitás is!)

A bizalom trendje körében: A bizonytalanság válik trenddé: az utazók tartósan úgy utaznak, hogy váratlan fejleményekkel, a célterületen való korlátozásokkal számolnak, a szolgáltatók pedig a foglalástól az érkezésig eltelt irreálisan rövid lead time-al. A vendég megszerzéséért nyújtott rugalmas, nagyvonalú storno-feltételek általános trenddé válnak. Az utazás-megszakítás (disruption)  menedzsmentjének, szállodai,  utazási irodai kezelése , biztosítók kockázattelepítése mind a bizalom növelésének kulcselemévé válik.

Piacbefolyásoló szereplők trendje: eddig a turizmus piacán a vendég, mint kereslet és a hihetetlenül sokrétű szolgáltatások arzenálja, mint kínálat voltak a szereplők, mostantól azonban új szereplő jelent meg amelyik erősebb mindenkinél: a WHO, a nemzetállamok Külügyminisztériumai (Konzuli Főosztályai, Operatív törzsei stb.). Ők kell diktálják, hogy lehet-e és hogy hova, meddig stb.

Az állam szerepe vagy szerepvállalásának hiánya: A desztinációk versenyében sikertényező, hogy az állam jól nyúl-e bele a turizmusba. A fogyasztói magatartás (utazási hajlandóság) a kutatások szerint visszatér, vállalkozások túlélési képessége azonban nemcsak a piacon múlik: a helyreállásban nemcsak az meghatározó, hogy kapnak-e támogatást az iparág vállalkozásai, hanem hogy az újra-indulást segítik-e élénkítő (stimulus) kampányok. A turizmusszakma egy multiszektoriális jószág: a sikeresélyt növeli, ha nem csak egy-egy szeletének sikerül a túlélés, hisz a szállodai fogadóképesség mellett a közlekedési cégek, utazási irodák, rendezvényszervezők, idegenvezetők stb. is kellenek majd a komplex kínálat versenyképességéhez.      

A human touch trendje: A szakmai elemzők az AI (mesterséges intelligencia), látogató menedzsmentet segítő és egészségi kockázatokat csökkentő APP-ok ( zsúfoltságjelző, belépés-optimalizáló, Covid pozitív jelenlévők közelségét jelző applikációk) nyomulása mellett egyesek kutatások (Amadeus)   az emberi tényező „ human touch” fontosságát is látni vélik: az érintés nélküli de telefonos- utazási irodai tanácsadás a kutatások szerint növeli az utazási bizalmat, mert a változékony adminisztratív szabályok és közlekedési szolgáltatók megválasztásának preferenciáiban az utazásokat szervező iroda adja a biztos szakmai tudást és a biztonságot.

Szervezési trendek: trend a csoportos utazás térvesztése, a csoportok várható kisebb létszámú indítása, a szervezett egyéni utazás felé való eltolódás, a MICE turizmusban az élő és video-meetingek kombinációját jelentő hibrid rendezvények előretörése.( A résztvevők kisebb számban utaznak a konferenciára és további meetingek helyszínére, a többiek a kivetítőn vesznek részt, így  válik „élővé” a vegyes rendezvény)

Utas és szolgáltató alkupozíciójának változása, mint trendfolyamat:

Az üzlet teljes visszaállásáig (kb.2022) trend lesz a nagyon  rugalmas storno-feltételek  (kötbérmentes elállás) és a rövidülő lead-time ( a foglalás és érkezés közötti elképesztően rövid idő ) jelensége, mely utóbbiak a szolgáltató yield managementjét gyötrővé tehetik, az optimális férőhelygazdálkodást rontják. Igaz a szolgáltató megteheti, hogy ráül az előlegre, de az emiatti bizalomvesztés általános méretű lehet. 

Mivel sürgethető a célok elkérése?

A Skift  (a nemzetközileg nagy súlyú, magát BI (business intelligence) intézetnek valló intézet áprilisi kutatása szerint (nevük eleve a folyamatos átalakulást, alkalmazkodó váltásra /shift/ utal) kérdőívére kapott válaszok közül álljon itt három: 

Trainingek (kérdés szállodai managereknek): Tervezi /folytatja a személyzet átképzését, amikorra visszatérnek a munkába? (Forrás Skift 2020 július)

Utas megnyerése (kérdés fogyasztókhoz): Az alábbiak közül mi kell változzon ahhoz, hogy szobafoglalásában könnyebben döntsön? (Több válasz is lehetett) (Forrás Skift 2020 július)

Szállodai értékesítési lépésváltás (kérdés szállodai managereknek) :

Miben változtatna az értékesítési politikáján (foglalási és disztribúciós stratégia)? (Forrás Skift 2020 július)

A szakma tehát derűlátó, de sokan az igazi újra-indulásra vonatkozó meggyőződésüket már idén őszről először tavaszra, majd inkább 2022-re értik.

A nagy trend(újra)fordító ismét az egészségügy kezében van és egy szúrós tű formájában (tömeges védőoltás) várható.