Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese előadásában az ICCA (International Congress and Convention Association – Nemzetközi Konferenciák Szövetsége) legfrissebb, 2013. augusztusi adatai alapján elemezte a nemzetközi konferenciaturizmus alakulását, majd az MKI 2013. első félévi statisztikáit mutatta be a hazai rendezvénypiacról.

NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK SZÁMA A VILÁGON (1963 – 2012)

Az ICCA adatai szerint az elmúlt 50 évben exponenciálisan nőtt a szervezet adatbázisában regisztrált nemzetközi szövetségi rendezvények száma, amely 10 évente megduplázódott. Az ICCA adatbázisa szerint 1963 és 2012 között összesen 173.432 nemzetközi rendezvényt tartottak a világon. Ezek 1%-a az 1963 és 1967 közötti időszakra, 31,6%-a pedig 2008 és 2012 közé esett. Figyelemre méltó, hogy ez az exponenciális növekedés a közelmúlt válságos éveiben is folytatódott.

NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK SZÁMA RÉGIÓNKÉNT (1963 – 2012)

Az elmúlt 50 évben is Európa adott otthont a legtöbb rendezvénynek, piaci részesedése azonban az 1963 és 1967 közötti időszak 72,3%-áról 54%-ra esett 2008-2012-re. Ezzel a tendenciával éppen ellentétben az ázsiai/közel-keleti régió relatív népszerűsége nőtt az utóbbi évtizedben. A regionális tendenciákat vizsgálva nem meglepő, hogy a legnagyobb növekedést olyan ázsiai városok érték el, mint Szingapúr, Peking és Szöul. A legtöbb nemzetközi rendezvénynek helyt adó városok rangsorából azonban még mindig jól kirajzolódik Európa vezető szerepe: összesen 5 Európán kívüli város van a top 20-ban. Budapest jelenleg a 17. helyen áll. 

Nemzetközi szövetségi rendezvények résztvevőinek száma (1963 – 2012)

Világosan látszik az a trend, hogy a nemzetközi szövetségi konferenciák mérete folyamatosan csökken. A rendezvények átlaglétszáma az 1963-1967 közötti időszakban regisztrált 1.253 főhöz képest 424 főre csökkent a 2008-2012-es időszakra. A létszám zsugorodásának aránya azonban sokkal alacsonyabb mint a rendezvények számának bővülési aránya, így az utolsó évtizedben a résztvevői létszám kevesebb mint 20%-kal csökkent, míg a rendezvények száma megduplázódott.

A rendezvények mérete szerinti kategóriák

Az elmúlt 10 évben jelentősen bővült a legkisebb méretű rendezvények (50-149 résztvevő és 150-249 résztvevő) piaci részesedése, a több mint 500 résztvevőt vonzó rendezvények rovására.

Az 50-149 résztvevővel zajló rendezvények aránya több mint háromszorosára nőtt, 9,4%-ról 34,8%-ra a vizsgált időszakban. Az 500 résztvevőnél nagyobb rendezvények aránya jelentősen visszaesett. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban sokkal több, de kisebb létszámú konferenciát rendeznek. A rendezvények számának exponenciális növekedésével együtt – az átlagos rendezvényméret csökkenése ellenére – megfigyelhető az összes rendezvény összlétszámának növekedése is: az összes rendezvényen résztvevők összlétszáma az 1963 és 1968 közötti időszakban regisztrált 2 millió főről mintegy 22 millióra nőtt 2008-2012-re.

Rendezvényhelyszínek megoszlása

A legtöbb nemzetközi szövetségi rendezvénynek még mindig szállodák és rendezvényközpontok adnak helyet. 2008 és 2012 között a rendezvények 44,2%-át tartották rendezvényszállodákban, 24,3%-át pedig konferenciaközpontokban.

A rendezvényekből származó bevételek

A rendezvények regisztrációs díjaiból és költéséből származó bevételek szintén folyamatos növekedést mutatnak a vizsgált időszakban. 1993 és 1997 között 4,1 milliárd USD származott a rendezvények regisztrációs díjaiból, ez az összeg 2008 és 2012 között 12,4 milliárd USD-t tett ki.

A rendezvények költése 1993 és 1997 között 18,8 milliárd USD, 2008 és 2012 között pedig már 56,4 milliárd USD volt.