Az iparág összesített vesztesége azonban 2001 óta meghaladja a 40 milliárd dollárt. Giovanni Bisignani, az International Air Transport Association (IATA) vezérigazgatója szerint azonban az idei évben már 2,5 milliárd dollár nyereséget érhet el a 2000 óta veszteséges légi közlekedési ágazat. A szövetség feje januárban úgy nyilatkozott, hogy ez a 450 milliárd dollár bevételt generáló ágazat számára aprópénz, de azt mutatja, hogy a légitársaságok az iparág újjáépítésével megakadályozták a pénzügyi katasztrófát.

Lassabb növekedés

Az IATA 2006-os évi forgalmi eredményeiről kiadott közleményéből kiderül: a világ légiutas-forgalmi növekedésének üteme a 2005-ben mért 7,6 százalékról 5,9 százalékra lassult 2006-ban. Mindemellett a teheráru- forgalom növekedési rátája a 2005-ös 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt tavaly. Az átlagos töltés 2006-ban 76 százalékos rekordmagasságot ért el, miközben 2005-ben 75,1 százalékos átlagos töltéssel közlekedtek a járatok. Az ágazat üzemi nyeresége 10,2 milliárd dollár volt 2006-ban, míg nettó vesztesége a tervezett 500 millió dollárra csökkent. A költségcsökkentés, a javuló hatékonyság és kapacitásmenedzsment révén az ágazat 2007-ben 2,5 milliárd dolláros nettó nyereséget érhet el.

A leggyorsabb növekedést mutató térség a Közel-Kelet volt, ahol mind az utas-, mind a teheráruforgalom 15 százalék feletti éves növekedést ért el. Habár a teheráru- forgalom összességében 4,6 százalékos növekedést mutatott, Európa és Ázsia kulcsfontosságú piacain a cargo forgalom növekedése visszafogott, 1,7, illetve 4,7 százalékos volt. A legnagyobb javulást Észak-Amerika érte el, ahol a teherforgalom növekedési üteme 6 százalékra gyorsult.

A Közel-Kelet kivételével az utasforgalom növekedési üteme a világ minden térségében alulmúlta a 2005-öst. A legjelentősebb visszaesés Latin-Amerikában volt. A második legnagyobb visszaesést – 8,9 százalékról 5,7 százalékra – Észak- Amerika könyvelhette el.

A 76 százalékos kapacitáskihasználtság jelentette a legjobb hírt a tavalyi évben a légi közlekedés számára. A sort Észak-Amerika szállítói vezették, amelyek átlagos töltése a 2005-ös 79,5 százalékról 80,2 százalékra javult. A Közel-Kelet és Afrika kivételével mindenhol javult a kihasználtság.

Az IATA-nál 2007-ben a hatékonyság növelése a legfontosabb. A bevételek növekedési üteme feltehetőleg lassul majd, az IATA prognózisa szerint 2007-ben 4,5 százalékos lesz. Az alacsonyabb olajár enyhülést hoz, az olaj hordónkénti ára várhatóan 60 dollár körül marad – ami így is a duplája a 2000. évinek. Az eredmény javulása attól függ, sikerül-e a légiiparban további hatékonyságjavítást véghezvinni. Bisignani szerint most a repülőtereken, légi irányítókon van a sor.

Pár szó a biztonságról

A biztonság jelenti az IATA számára az első számú prioritást. 2006 volt a légi közlekedési ágazat legbiztonságosabb éve. A teljes iparágat tekintve egymillió járatra 0,65 baleset jutott, ez az arány az IATA-tag légitársaságoknál még ennél is jobb, 0,41 volt. A tavalyi évben a légitársaságok összesen 2,2 milliárd embert szállítottak biztonságosan kívánt úti céljukra. 2008-ra még ennél is 25 százalékkal lejjebb szeretné faragni a balesetek számát a szövetség. Ennek elérésében segít a légitársaságoknak az IATA Operational Safety Audit (IOSA), amely az első világszabvány a légitársaságok biztonságos üzemeléséhez.

Egyszerűbb üzletmenet, kevesebb költség

Az IATA 2004-ben hirdette meg a „Simplifying the Business” elnevezést viselő programját, amelynek két legfontosabb célja az volt, hogy a technológiai újításoknak köszönhetően még kényelmesebbé tegyék az utazást, valamint hogy lefaragjanak 6,5 milliárd dollárnyi költséget a folyamatok javításával. A program öt alappilléren nyugszik, amelyeknek egy részéről, a papírjegy megszüntetéséről és a kétdimenziós kóddal ellátott (bar-coded) beszállókártya (BCBP) bevezetéséről előző lapszámunkban már említést tettünk. A további három projekt a közös használatú, önkiszolgáló check-in kioszkok (CUSS) felállítása, a rádiófrekvenciás (RFID) azonosító használata a poggyászok kezelésekor és az „Efreight” elnevezést viselő program, amely a teheráru-forgalmat tenné egyszerűbbé és költséghatékonyabbá.

Az elveszthetetlen repülőjegy

Az üzletmenet egyszerűsítését célzó programok zászlóshajója az Eticketing (ET), vagyis a papírjegyek teljes megszüntetése, amelynek százszázalékos bevezetése 2007 végére várható. Az IATA weboldalán egy visszaszámláló mutatja, hány nap, óra, perc és másodperc van még hátra a teljes átállásig.

Az elektronikus jegy hordoz minden olyan információt, amelyet korábban a papírjegy is tartalmazott. Az ET bevezetéséhez olyan, az utasszolgáltató rendszerekkel kiegészített adatbázisra van szükség, amely minden légitársaság rendszeréhez illeszkedik, lehetővé téve a földi kiszolgálók és a közvetlen partnerek számára az utasok valós idejű kezelését.

Az ET bevezetésével az IATA szerint az ágazat 3 milliárd dollárral csökkenti költségeit, ugyanis egy elektronikus jegy kibocsátásának költsége körülbelül egy dollár, míg a papírjegyé tíz. Az IATA adatai szerint a tavalyi évben 315 millió papírjegyet adtak el.

Az átállás a tervek szerint halad. A kitűzött céldátumok szerint 2005 végére a kiadott jegyek 40 százaléka papírjegy kellett, hogy legyen, amit már 2005 novemberére elértek. 2006 végéig 70 százalékos teljesítést vártak, amelyet szintén túlszárnyaltak, hiszen az év vége előtt az elektronikus jegyek aránya 72 százalékos volt. Kínában egy éven belül 10 százalékról 90 százalékra nőtt az eticketek aránya. Azonban adódnak nehézségek is, például az orosz légitársaságok számára törvényellenes az elektronikus jegy kiadása, a Közel- Keleten pedig még mindig csak 15 százalékos az ET-arány. Az ET bevezetése nemcsak a légitársaságok számára jelent előnyt, hanem az utasok számára is, akik könnyebben intézhetik útvonal-változtatásukat, hatékonyabban használhatják az internetet, és megszűnik az „elveszített jegy” is.

A második dimenzió

Növekszik a bar-coded beszállókártya (BCBP) használata, miután a fogyasztók egyre inkább az otthoni becsekkolás kényelmét, és miután a légitársaságok felismerték a régimódi és drága mágnescsíkos beszállókártyájuk lecserélésének előnyeit. 2004 végére az IATA kifejlesztett egy ágazati szabványt a magasabb memóriával bíró, kétdimenziós bar-code-okra. Ennek a standardnak köszönhetően a BCBP-ket több légitársaság különböző útvonalain keresztül is lehet használni. A mágnescsíkos beszállókártyát helyettesítő barcoded beszállókártya olyan dokumentum, amely tartalmaz egy ágazati szabványvonalkódot, és számos információt hordoz a különböző szegmensek és légitársaságok számára.

Az új technológia használatával a IATA szerint becsekkolásonként 2,5 dollárt lehet megtakarítani, ami 20 százalékos piaci BCBP-aránnyal számolva elérheti az évi 500 millió dollárt. A kétdimenziós beszállókártyát jelenleg 32 légitársaság használja, szövetség célja az idei évre, hogy ezt a számot 80-ra tornássza fel. Az utasoktól kapott visszajelzések nagyszerűek, szeretik az ügyfelek már otthon kiválasztani a széküket és kinyomtatni beszállókártyájukat. További előny az utasok számára, hogy megússzák a reptéri sorban állást, és hogy egyetlen kártyára van csak szükségük a teljes utazás során. A légitársaságok ráadásul az eszközkihelyezési költségeiket is jelentősen csökkentették. (Egy mágnescsíkolvasó készülék költsége darabonként akár az 5000 dollárt is meghaladhatja.) Mindemellett csökkennek a repülőtéri szolgáltatások iránt támasztott követelmények, hiszen egyre több utas már otthon, vagy az irodájában becsekkol. Egy otthoni becsekkolással átlagosan 3,58 dollár takarítható meg, ha az utas pogygyász nélkül utazik, akkor a megtakarítás eléri a 5,34 dollárt. 2008-ra minden légitársaságnak tudnia kell kezelni a BCBP-ket, a teljes átállás dátuma: 2010 vége.

CUSS

2007 végére várhatóan 70 repülőtéren alkalmazzák majd a CUSS technológiát, amely az utasoknak lehetővé teszi, hogy egyetlen pavilonból több légitársaság járatára is becsekkoljanak. A közös használatú önkiszolgáló kioszk használatával egy check-in 2,5 dollárral kerül kevesebbe az ágazat számára. 40 százalékos használati aránnyal számolva az évi lehetséges megtakarítás elérheti az egymilliárd dollárt. Jelenleg 50 repülőtéren használnak CUSS pavilonokat Genftől New York JFK repülőteréig. 44 légitársaság benne van a CUSS rendszerben, több mint 100 társaság fejlesztéseket hajt végre a bekerüléshez.

Hatékonyabb csomagazonosítás

Az IATA most teszteli a rádiófrekvenciás azonosító jellel (RFID) történő csomagazonosítás és az efreight program ágazatra gyakorolt hatásait és alkalmazási lehetőségeit. A rádiófrekvenciás jeleket kibocsátó szilikon csipeket jelenleg öt repülőtéren alkalmazzák próbaképpen. A technológiával akár tíz százalékkal csökkenthető az elkeveredett poggyászok száma, amely évi kétmillió csomag esetében 760 millió dolláros megtakarítást jelenthet. A teljes légi teherfuvarozási ágazatra 2010 végére terjesztik ki használatát, amelylyel évente 1,2 milliárd dollárt spórolhatnak meg.

Kapcsolódó statisztika:

A légitársaságok 2006 január-decemberi kihasználtsága 2005 január-decemberhez képest