A frissen megőrzésre érdemesnek nyilvánított szokások és hagyományok közül 21 kínai. Világörökség lett például a sárkányhajó fesztivál, a papírvágási technika, a Kínában élő koreaiak bő termésért bemutatott áldozati tánca, a tibeti opera, és a Jüejü (Yueyu) opera. Egy másik távol-keleti ország, Japán is számos védett szellemi kulturális örökséggel büszkélkedhet, miután 13 hagyomány kapott világörökségi védelmet. Ezek között van a VIII. századra visszanyúló dainicsido bugaku, a császári palotában előadott tánc, az elnyújtott, lassú mozdulatokat felvonultató zenés előadás, a gagaku, illetve a hitacsi furjumono parádé, amelyre a cseresznyefa-virágzás ünnepe alatt kerül sor.
Szép számmal kerültek horvát szokások is a védettségi listára, az adriai országból hét hagyomány is világörökség lett. Megőrzésre érdemesnek találták a Hravatsko Zagorje-i fajáték-gyártást, csakúgy mint a királynők felvonulásaként ismert tavaszi eseményt Gorjani faluban. A 76 szellemi kulturális örökség között szerepelnek azerbajdzsáni, belga, ciprusi, észt, francia, indonéz, mali, mexikói, nigériai, koreai, spanyol, román, török, üzbég és vietnami hagyományok is. Észtországból a seto leelo nevű éneklés, Franciaországból többek közt a Réunion szigetén honos maloya zene és tánc lett védett. Megőrzésre méltónak minősítették az indonéz batikolás művészetét is, mint ahogy a Nigéria egyes vidékein szokásban lévő különleges temetkezési hagyományt is. Világörökséggé vált a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egyikén élő silbo gomero nyelv is.
Most először az UNESCO a világ veszélyben lévő szellemi kulturális örökségeiről is kiadott listát. Eltűnés fenyegeti a Kínában élő csiang kisebbség újévi ünnepét, a Korzika szigetén honos paghjella éneklést, illetve a bijelgí mongol népi táncot is. A lista összesen 12 olyan hagyományt tartalmaz, amelyeket többek közt a fiatalok hiányzó érdeklődése, vagy éppen a természeti katasztrófák miatti elvándorlás fenyeget. (MTI)
