Április hónap kulináris csúcsa a húsvétkor asztalra kerülő tojás, sonka, kalács, báránysült. Bibliai hagyományokra vezethető vissza a tojás, a bárány fogyasztása. A negyvennapos böjt után a hús magunkhoz vételének ünnepe jelenik meg magában a húsvét szóban is. A húsvéti ételek szakrális jellegét az egykor ünnepélyes templomi megszentelés is aláhúzza. A tojás Krisztus és a feltámadás szimbóluma, érthetően nagy gondot fordítottak díszítésére, a minták és a módszerek tájegységenként változtak. Szerencsére, egy ugrásra a fővárostól, az egész ország húsvéti szokásait, hagyományait megtaláljuk a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Nem marad élmény, látvány, zene, tánc és étel nélkül, aki április 16–17-én idelátogat.

A skanzenben minden hónapnak van kiemelt ünnepe. Május elsején a dél-dunántúli tájegységben a dödöllekészítés, valamint a varázsos hosszú furulya titkát fejtik meg. Június a pünkösd ünnepe, július az építészet és a rakott ételek bemutatója. Augusztus 20-án a termőföld és a kenyér ünnepét tartják, szeptemberben a Tokaji borvidék szüreti mulatságai várják a látogatókat. Októberben babnap, novemberben Márton-napi libator, decemberben adventi készülődés ad tartalmas programot és ízes harapnivalót az érdeklődőknek.

A kókonyától a spárgáig

A 100 százalékban magyar tulajdonú Taverna Holding Rt. éttermeiben a szakemberek feladatuknak tekintik a magyar ételekre és a hagyományokra épített kreatív konyhaművészet ápolását. Van mire alapozniuk, a főváros belföldi és nemzetközi közönsége jól ismeri a Mátyás Pince, illetve az idén 175. éves Százéves étterem hírét, történelmi környezetét. Szakácsaik felkutatják a régi recepteket, még a mai határainkon túli, rimóci és gömöri ételekét is, de minden fogást a mai kor táplálkozási szokásaihoz igazítanak. A nagyon kedvelt paprikás csirkét bőr és csont nélkül, filézve tálalják. Könnyebb a pörkölt is, ha nemcsak burgonyát, hanem párolt zöldséget is kínálnak mellé. A modern wellness- fittnesz életmódhoz kiválóan illik például a hajdinakása vagy a puliszka, amelyet előszeretettel szerepeltetnek étlapjaikon. Húsvét előtt a Mátyás Pincében „Kímélő ételek a Böjt havában” menüsort is kínálnak a vendégeknek. Húsvétkor „kókonya” szerepel az étlapon: ez egy 1518-ból származó receptkönyv nyelvi leleménye, és összefoglalóan a húsvéti sonkát, tojást és a kalácsot jelenti. A menüsorok összeállításánál kiemelt figyelmet szentelnek az évszakonként változó hazai termékek megjelenítésének (spárgahetek, földieper-napok, szüreti ínyencségek, gesztenyés és vadételek, Márton-napi Libanapok). A csoportos menüajánlatokban mindig szerepelnek hagyományos magyar ételek.

A cég szakácsai évente rendszeres szakmai továbbképzésen vesznek részt. A Taverna 1998 óta kiküldi szakembereit a szakácsvilágversenyekre és olimpiákra; Tavaly a Bázeli Világkupáról 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagabban tértek haza. A Gasztrorandevú 2006 országos szakmai versenyen versenyzőik több kategóriában elvitték az aranyérmet, a felszolgálás kategóriában pedig a Mátyás Pince csapata mindhárom éremfajtát begyűjtötte.

A királyné ibolyafagylaltja

Magyarország leglátogatottabb barokk kastélya, a Gödöllői Királyi Kastély különösen vonzza az elegáns, a régmúlt idők pompáját idéző rendezvényeket. A történelmi díszlet különös, exkluzív többlethangulatot biztosít az üzleti és családi események lebonyolítására. Az egykori királyi fogadóterem, a mai Díszterem és a földszinti rendezvénytermek üzleti tárgyalások, protokoll rendezvények, továbbképzések, találkozók és állófogadások lebonyolítására alkalmasak. A Díszudvar koncertek, a hatalmas Kastélypark akár több száz személyes kerti rendezvény helyszíne lehet.

A patinás Kastélykávézóban Sisi kedvenc finomságait, a Barokk teremben pedig – az előre bejelentett csoportok – a királyi konyha legnépszerűbb étkeit is megkóstolhatják. A Mária Teréziának feltálalt, libamájjal töltött palacsintát ma is tartalmazza az étlap. Más finomságok is a damasztterítékre, a herendi tányérokra kerülnek: Például Ferenc József egyik kedvence, a borjúból készített császárcomb, vagy éppen az uralkodóról elnevezett császármorzsa. A nádszál karcsúságát féltve őrző Erzsébet királyné szerette az édességeit, ezek közül érdemes megkóstolni Sisi délutáni csemegéjét vagy a híres ibolyafagylaltot. A királyok asztalára természetesen a borok királya került: a tokaji nedűk közül különösen figyelemre méltó a hajdani Andrássy-pincében érlelt ötputtonyos aszú, a palackokat egyébként Erzsébet királyné arcképe díszíti.

Fakanállal a vásárcsarnokban

Idén 110 éves lesz a főváros emblematikus épülete, a Nagyvásárcsarnok. Emeletén idén már egyéni vendégek részére is főzőtanfolyamot indít a Bridge-Tours. A résztvevők emlékeztetőül többnyelvű receptkönyvet is kapnak. Ezt a programot a Programcentrum és a Cityrama is beemelte kínálatába. Turizmusdiplomáciánk több rangos rendezvényének résztvevői szintén a Nagyvásárcsarnokban ismerkednek a magyar konyhával. Itt a Budapesti Búcsú idején éjjel nemzetközi ételkóstoló is lesz.

Eszem-iszom Etyeken

Az Etyek környéki szőlőtermő területek az ország legfiatalabb borvidékéhez, az Etyek- Budai Borvidékhez tartoznak. Az 1860-as évektől kezdve a térség már a főváros szőlőskertje, a magyar Champagne-nak tartják. Több száz, kőből rakott pince ma is áll és használatban van. Etyek élen jár a gasztro-turizmusban. A május végi pincefesztivál után szeptember végén rendezik meg Etyeken a fővárosiak által szívesen látogatott „Kezes-lábos” fesztivált. Itt már nemcsak a bor, hanem a tájkonyha és a környék termékei is a figyelem középpontjába kerülnek.

Sikeres torkos csütörtök

Nagy sikert aratott a Magyar Turizmus Rt. által szervezett gasztronómiai programsorozat, a Nagy Ízutazás nyitó rendezvénye, a torkos csütörtök. Számos étteremtulajdonos egészen vasárnap estig meghosszabbította az akciót, és négy napon át 50 százalékos kedvezményt adott a vendégeknek. Csütörtökön mintegy 500 vendéglőben adták fél áron az ételeket. A vendéglősök azt mondják, főleg fiatal párok és kisgyermekes családok éltek a lehetőséggel. A vendégek között sokan voltak olyanok is, akik egyébként nem szoktak étterembe járni.

Fehér Asztal lovagrend

Március 12-én a Parlament Kupolatermében avatták az Elsõ Magyar Fehér Asztal lovagrend tagjait. Nagymesternek Benke László Oscar-díjas mesterszakácsot, fõkancellárnak pedig Szabó Pált, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség cukrászalelnökét választották. A lovagrend feladata, hogy a magyar gasztronómiát az országon belül, valamint nemzetközi szinten is képviselje.