A több mint ötezer résztvevő egy recessziós sújtotta iparágat próbál meg életre kelteni, s ebben az amerikai kormány viszi a prímet: ősztől várhatóan regisztrációs díjat kell fizetni az elektronikus beutazási engedélyt kérőknek. Az ESTA-rendszerre és vízummentes utazásra jogosult 36 ország állampolgárainak tíz dollár illetéket és ezen felül ötdolláros adminisztrációs díjat kell fizetniük az új turizmuspromóciós törvény szerint. A várhatóan idén ősszel életbe lépő törvény így évente 200 millió dolláros forrást biztosít majd az USA promóciójára. Az agresszívnak ígérkező kampánytól az amerikai utazási ipar azt várja, hogy évente 1,5 millióval többen keressék fel az országot. Roger Dow, az amerikai utazási ipar szervezetének (USTA) elnöke az Orlandóban zajló Pow-wow utazási vásáron ezzel kapcsolatban semmi további konkrétumot nem tudott elmondani, csupán azt, hogy a turizmus fellendülése már jövőre érezhető lesz, és – véleménye szerint – egy évtizedes hanyatlás után ismét elérik az évi 60 millió beutazót. A turisztikai ipar fellendülését egyébként maga az elnök is szorgalmazza, hiszen Barack Obama az amerikai export megduplázását tűzte ki célul – külön kiemelve az idegenforgalom jelentőségét. Az ASTA elnökének optimizmusát egyelőre nem erősítik meg a számok: az USA-ba látogatók száma ugyanis tavaly is 5,3 százalékkal csökkent. A legtöbben továbbra is Kanadából érkeznek, 18 millióan. A második helyen Mexikó áll 13, a harmadik pedig az Egyesült Királyság áll 3,9 millióval. Az elmúlt évben Ausztráliából és Brazíliából érkeztek többen, ez utóbbiból 16 százalékkal. Kiugró eredményt ért el tavaly Kína. Bár a látogatók száma csak félmillió volt, egy főre vetítve viszont ők költik a legtöbbet utazásra, szállásra és vásárlásra. A magyar turisták körében az erősödő dollár ellenére is népszerű az USA. Tavaly már 50 ezren utaztak hazánkból – immár vízum nélkül – az Egyesült Államokba.

Vízumkönnyítés, egyszerűbb beléptetés

AZ USTA a vízummentes országok – Visa Waiver – körének bővítését szorgalmazza, elsősorban a nagy turistaküldő dél-amerikai és távol-keleti országokra fókuszálva. A beutazók számának növelését szolgálná az az újítás is, hogy a vízumkérőket ne személyesen, hanem videokonferencián keresztül tudják meginterjúvolni az USA konzulátusának munkatársai. Ennek főleg Kínában és Indiában vennék nagy hasznát, ott ugyanis esetenként ezer kilométert is utazni kell a legközelebbi konzulátusért. Az új rendszer már tesztüzemben működik, bevezetését jövőre tervezik.

Az amerikai kormány határőrizetért felelős osztálya – Department of Homeland Security – pedig bejelentette, hogy a vízummentes országok állampolgárainak immár nem kell kitölteniük belépéskor az I–94 W jelű regisztrációs ívet. A zöld színű kérdőív már eddig is felesleges volt, hiszen tartalma megegyezett az elektronikus beléptetési rendszer (ESTA) kérdőívével. A kérdőív elhagyásával az amerikai kormány a beléptetések felgyorsítását szeretné elérni. Az amerikai reptereken ugyanis átlag fél-háromnegyed óráig kell sorban állni a bevándorlási tisztviselők előtt. Az országba való belépéshez az előzetes internetes engedélyt követően biometrikus azonosítás is szükséges – tekintet nélkül arra, hogy az illető vízummal vagy anélkül utazik be az Egyesült Államokba. Ez mindkét kéz lenyomatát és az íriszről készült képet tartalmazza.

Milliárdos károkat okoz az olajfolt

A Mexikói-öbölben továbbra is szivárgó olaj miatt a turisztikai iparág is aggódhat. Az egy hónapja az öbölbe ömlő olaj már most is komoly veszteségeket okoz a floridai szállodásoknak. Elsőként a Missisipi torkolatvidékéhez közel eső üdülőhelyek – Pensacola, Destin, Panama City Beach – aggódhatnak. Bár a szennyeződésnek egyelőre itt nincs nyoma, csak idő kérdése, hogy mikor sodorja erre az olajat a víz. A BP egész oldalas újsághirdetéssel próbálja megnyugtatni az itteni lakosokat. Eszerint saját 2500 fős szakembergárdája mellett 15 000 önkéntes és környezetvédelmi szakértő segít a védekezésben. A helyzetet csak nehezíti a június elején kezdődő és november végéig tartó hurrikánszezon. Az idén is várható 15 hurrikán ugyanis szétterítheti az olajszennyeződést, amely a Mexikói-öbölből kiindulva már az Atlanti-óceán partvidékét is fenyegetheti. Az első számú nyári turisztikai célpontnak számító Floridában érthetően tartanak a vendégek elmaradásától. Az utolsó májusi hétvégén még nem lesz baj, mert a Memorial Dayre minden hotelszobát kiadtak. A fenyegető szennyeződés ugyanakkor távol tarthatja a nyári szünidőt itt tölteni szándékozókat. Panama City szállodásai 200 dolláros fájdalomdíjat fizetnek azoknak, akiknek a szabadságát elrontja az olajfolt, a Destin környéki hotelesek pedig – szokásukkal ellentétben – nem számítanak fel törlési díjat, ha valaki lemondja emiatt utazását. Igazán nagy érvágást a légitársaságoknak jelent a terjedő olajfolt, hiszen ők máris járattörlésekre kényszerültek. És, ami a „ráadás”: a környék új, nemzetközi repterét, a Northwest Florida Beaches International Airportot éppen május közepén nyitották meg...

Politikai vihar

A Top Kill elnevezésű akció május 26-án kezdődött a tenger alatti fúrás helyszínén. A BP olajcég egy ilyen mélységben eddig még nem használt módszerrel próbálja meg eltömni a lyukat: nagy mennyiségű iszapot pumpálva a résbe. A betonnal kevert iszapot hetek óta szállították a helyszínre és csak szerdán délelött dőlt el, hogy nekilátnak a műveletnek. Tony Hayward a BP vezérigazgatója 60-70 százalékos esélyt adott annak, hogy ezzel a módszerrel sikerül lezárni a kutat – szakértők szerit azonban közel sem biztos, hogy sikerrel jár a BP manővere.

A Top Kill - amelyet egyenes adásban közvetített a CNN – meghiúsulása esetére nincs pótterv, ilyen kasztrófára ugyanis egyik kőolajcég sem készült fel. Hayward ezt azzal indokolta a CNN-ben, hogy az elmúlt 25 évben – amióta mélytengeri olajfúrásokat végeznek – egyszer se fordult elő hasonló eset. A károk pedig már most is felmérhetetlenek. Pontos nagyságukról még a megkérdezett szakértők se nyilatoznak, csak abban biztosak, hogy az olajfúróra érvényes felelősség biztosítás 75 millió dolláros összegénél nagyságrenddel nagyobbak. A Wall Street Journaban nyilatkozó biztostási szakemberek szerint már 1-3 milliárd dollár közötti értékről beszélnek – s ebben még nincsenek benne azok a kisebb összegű kártérítési perek, amelyeket a halászok, a szálloda– és étterem tulajdonosok indítanak az olajcég ellen – feltéve hogy sikeresen eltudják fojtani az olaj kiömlését. A katasztrófa nem csak gazdasági, de politikai vihart is kavar: több szenátor egyenesen a hadsereg bevetését követeli az elnöktől. Obama egy tévébeszédben fejtette ki, hogy a katasztrófaelhárítására csakis az olajcégek rendelkeznek megfelelő technológiával, a hadsereg nem.