A botrány még 2011-ben robbant ki, amikor a felhasználóknak megjelenő szponzorált posztokban olyan ismerősök neve is szerepelt, aki lájkolta már az adott oldalt vagy szolgáltatást. Ez egy bevett módszer a Facebooknál, amellyel nemcsak a termék előnyeit lehet kommunikálni, hanem azt is, hogy barátunk is ezt használja.

A Facebook viszont nem kérte ki a felhasználók engedélyét, ezért - attól félve, hogy perek tömkelege vár rájuk emiatt - létrehoztak egy 20 millió dolláros alapot, aminek feléből a - csoportos keresetet benyújtó - ügyvédi irodákat, másik feléből pedig a fogyasztóvédelmi csoportokat fizették volna ki.

Richard Seeborg bíró most felülbírálta ezt az elképzelést, amikor úgy döntött, hogy a Facebooknak a 20 millió dollárból a fentieken kívül még a 125 millió amerikai felhasználó által benyújtott egyéni kárigényt is ki kell fizetni. Ha mindenki beadná az igényét, minden felhasználó 2 centet kapna. Erre viszont nincs sok esély, mert a legtöbben nem veszik a fáradtságot egy kereset precíz kitöltésére - írja a Wired.

A korábbi terv szerint egy felhasználó 750 dollárra tarthatott volna igényt, a bíró azonban ezt is módosította úgy, hogy csökkentheti a maximális összeget, és adott esetben jótékony alapítványok számára is elkülönítheti teljes egészében.

A Facebook azóta lehetővé tette a fiatalkorú felhasználóinak, hogy teljes egészében kivonják magukat a szponzorált sztorikban való megjelenés alól, a felnőttek pedig "kontrollálhatják" a megjelenést, de nem iktathatják ki teljesen.