- Ebből mi magyarok 20. küldőpiacként jelentősen kivesszük a részünket; 2011-ben több mint 600 ezer éjszakát töltöttünk németéknél. Tavaly 21,1%-kal többet, mint 2010-ben. Ezáltal Németország Ausztria után második fogadó országunkká nőtte ki magát - tudtuk meg a DZT budapesti képviseletét vezető Novák Viktóriától.
Németország további növekedéssel számol összes küldő országából. Mindezt várhatóan csökkenő marketingköltségvetésből. Petra Hedorferrel, a DZT igazgatótanácsának elnökével csütörtökön a DZT budapesti sajtótájékoztatója előtt beszélgettünk.
Jól érzem, hogy Magyarország mintha kitüntetett szerepet kapna a DZT marketingstratégiájában? Jóllehet, Németország 20. küldőpiaca vagyunk vendégéjszakáink alapján.
Remélem, hogy minden piacunkon úgy érzik, ők az egyetlenek. De komolyan, az okok egyrészt történelmiek. Hosszú múltra tekint vissza a két ország viszonya; 1995 óta működik Budapesten képviseletünk. De természetesen a potenciál elemzése alapján úgy gondoljuk, Magyarország érdemes a marketingmunkára. Az ország uniós csatlakozása tovább növelte a lehetőségeket. Másfelől Németországnak nincs olyan küldőpiaca, mely a beutazó forgalom többségét, a bevételek 50%-át adná, ezért minden piacon kezdeményezőnek kell lennünk. És természetesen ne feledjük, Magyarország segítségét a német újraegyesítésben. Igazán hálásak lehetünk önöknek a fal leomlásában játszott szerepükért. Akkor is foglalkozunk Magyarországgal, ha mostanában akadnak is önöknél nehézségek.
Ahhoz, hogy minden küldőpiac elsőnek érezhesse magát, bizonyára hatalmas marketing költségvetés szükséges. Nő-e, marad-e a DZT költségvetése?
Ez nem így van. Nem kell ehhez óriási költségvetés. A DZT költségvetése más, hozzánk hasonló országokkal összevetve csökken. Idén 34 millió euróból gazdálkodtunk, 27,9 milliót kapunk a német államtól. Ez a teljes költségvetés, működésre is ebből jut. A többszintű stratégiában hiszünk, de egyre többet foglalkozunk az online marketinggel, közösségi oldalakkal is.
Az online pedig egyre inkább előtérbe került az utóbbi években. És ezzel kapcsolódunk az egyik következő évi marketing kampányhoz, az ifjúsági turizmushoz.
Foglalkozni kell az utazók jövőbeni generációjával. Úgy látom, hogy ők teljesen más módon hozzák meg utazással kapcsolatos döntéseiket. Meg akarják osztani, beszélni tapasztalataikat a barátaikkal az interneten, kétszer is ellenőrzik az információkat a Facebookon, és hasonló csatornákon. Ezeket a csatornákat nekünk is használnunk kell. Az ezeken folyó párbeszédek részéve kell válnunk. Először vesszük célba ilyen formában a célcsoportunkat. Lényeges hogy a teljes tartalmunk kompatibilis legyen az okos telefonokkal. A fiatalokat nem vásárokon és hagyományos prospektusokkal lehet megnyerni; a meggyőzés online folyik.
És az így elért utazók a jövőre működésbe lépő Hotspotok segítségével elvégzik a további marketing munkát a DZT-nek, azáltal, hogy szinte azonnal megoszthatják úti élményeiket.
Igen. Jelenleg egyébként német utazásszervezők érdeklődnek a fiataloknál, milyen utazási csomagot állítanának össze, javasolnának külföldi fiataloknak. Ennek eredményeit felhasználjuk mi is, és ezek alapján is kapcsolatba lépünk a célcsoporttal.
Innen úgy tűnik, hogy Németország téli desztinációként kevés kommunikációt kap. Jóllehet, München pályázott - sajnos sikertelenül - a 2018-as téli olimpiára. Terveznek téli kampányt?
Létezik ilyen, de nagyon piac-specifikus. Erős mezőnyben kell küzdenünk; Ausztria, Svájc, Franciaország a vetélytársunk. Nekünk inkább középhegységeink vannak, ahol ugyan létezik téli turizmus, és például a hollandok jelentős számban érkeznek.
Ez eladható lenne a közép-európai régióban?
Igen, de nem nagy kampányok árán, inkább a honlapunkon hozzáférhető információ formájában. Ki kell számolni, mely marketing akció térül meg. Biztos lenne kereslet, de mégis a többség ebben a szezonban inkább a karácsony környéki eseményeket keresi.
2012 az üzleti turizmust is bevette kampánytémái közé. Kell-e Németországnak az üzleti turizmust reklámozni?
Igen. Persze első körben mindenki a nagy német cégekre gondol és az ezekkel kapcsolatos üzleti forgalomra. Ez adja magát. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az üzleti élettel szorosan összefüggő MICE turizmusban további lehetőségek vannak, nagy a harc a piacért, ott kell lennünk.
Idén tavasszal nyitott a balkáni régióért felelős belgrádi képviselet. Teljesítik az elvárásokat?
Látva a román és bolgár számokat, kétjegyű a növekedés, akárcsak Magyarországról. A német légitársaságok is intenzíven megjelentek a régióban. A képviselet sikeres, bizakodva tekintünk a jövőbe. 1,7 millió érkezést regisztráltunk idén a régióból, további komoly potenciállal számolunk. A térség fiataljai készek utazni szerte Európában.
Az érkezésekből mekkora részt hasítanak ki a régió vendégmunkásai?
Ez a szegmens létezik, de a motivációkat vizsgálva azt látjuk, hogy 10 éves folyamat eredményeképp növekszik a kereslet a szabadidős utazásokra.
Megelőzték a franciákat, Ausztriát és Olaszországot az európai érkezések számában. Folytatódik a tendencia?
A nagyon közeli jövőt nézve, 2012-ben mindenképp folytatódik. Németország ár-érték aránya kedvezőbb mint Franciaországé vagy Olaszországé. Ennek is szerepe van a 8,5%-os, európai átlagot meghaladó növekedésben. A trend folytatódásához azonban stabil gazdasági környezet kell. Ha viszont felbomlik az eurózóna, egy másik mérkőzés kezdődik.
Az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) elnöki pozíciójáról leköszönt, de bizonyára jól látja a turizmus irányait. Visszaáll-e a válság előtti állapot?
Európa továbbra is világ a legnagyobb küldőpiaca, részesedése azonban csökken. Ezt mindenki tudja, ahogy azt is, hogy a kereslet növekedése Ázsiában például sokkal nagyobb, mint nálunk. Így az igény, hogy az Európa márkát kifele meghatározzuk, óriási. Ugyanakkor ma az európaiak 70%-a saját kontinensét választja. Az emberek még nem utaznak messzire. A válságból való kilábalás továbbra is tart. Az emberek még mindig többet utaznak otthon, a kiút csak lassan épül újra fel, nem könnyű helyzet. Európa esélyei azonban biztatóak; határok nincsenek, a kulturális hagyományok közösek, jelentős a növekedési potenciál.