Az állam miben segíthet?

Legutóbbi és várható intézkedések. (Vázlat a 2009. március 4-i előadáshoz.) 1.) A jelenlegi helyzet bemutatás néhány alapvető statisztikai adaton keresztül. - A vendéglátó vállalkozások száma - A vendéglátó üzletek száma - A vendéglátásban foglalkoztatottak száma - A vendéglátás árbevétele és hozzájárulása a GDP-hez - Az elmúlt néhány év forgalmi adataiból levonható következtetés (ez lenne a leglényegesebb, mert ha stagnálás vagy visszaesés mutatható ki, akkor az egyértelműen irányt mutathatna arra, hogy az esetleges állami szerepvállalásnak milyen irányúnak és mértékűnek kellene lennie – pl. milyen szerepet játszhat a vendéglátás a munkahelyek megtartásában esetleg bővítésében – és ehhez lehet kapcsolni a következő gondolatkört) 2.) Az állam szerepvállalásának alapvetően a jelenlegi helyzetből fakadó követelményekhez kell igazodnia. a) A közgazdasági és jogi feltételrendszer olyan alakítása, hogy a vállalkozók a jelenlegi válságos helyzetben talpon tudjanak maradni. Pl.: - ahol lehet az engedélyezési rendszert bejelentési rendszerrel indokolt felváltani. - a követelményrendszer alakításánál nem indokolt szigorúbbnak lenni, mint az Európai Unió fejlettebbnek mondott tagállamaiban általánosan elfogadott. - a hatósági ellenőrzésnél az ellenőrző szervek tevékenységének összehangolása és a párhuzamosságok kiküszöbölése. - olyan bírságolási gyakorlat kialakítása, amelynél nem az állami bevételek növelése, hanem a vállalkozók segítése a cél. b) A támogatási rendszer lehetőségeinek bővítése olyan új pályázati lehetőségek biztosítása, amelyeket a vendéglátó vállalkozások is igénybe tudnak venni. - Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jóllehet az NFGM-ben sem voltak kifejezetten a vendéglátásra kiírt pályázatok, ez nem zárta ki azt, hogy a vállalkozásoknak általában meghirdetett pályázatokra a vendéglátósok ne jelentkezhettek volna. - Ismerve a szűkös lehetőségeket és a Kormány válságkezelő erőfeszítéseit, arról ma még nem lehet érdemben nyilatkozni, hogy miként alakulnak a források a pályázati lehetőségek meghirdetése szempontjából. c) Az állami szerepvállalásban azonban a fogyasztóvédelmi szempontoknak is érvényesülnie kell, pl. a formálisan nem jogszerűtlen, de az ép erkölcsi érzéket mégiscsak borzoló, s minthogy főleg külföldi turisták a sérelmet szenvedettek, ezért az ország imázsát is romboló számlázási gyakorlat felszámolása (elfogadhatóan nemigen magyarázható, ha két cent konyakért 92 ezer forintot kérnek, vagy kényszerítést alkalmaznak a vendéggel szemben, ha sokallja kért összeget). 3.) A várható intézkedések keretében teendő intézkedéseket a) alapvetően meghatározza az az uniós kötelezettség , hogy ez év végéig a vendéglátást érintően is el kell végezni a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv jogharmonizációját. Ezzel összefüggésben át kell tekinteni a vendéglátást érintő teljes hazai joganyagot és összhangba kell hozni az előbb említett uniós irányelvvel. Ez a vizsgálat valószínűleg módosulást fog eredményezni pl.: - a működési engedélyt szabályozó üzletköri rendeletnél, - a felszolgálási díjat szabályozó miniszteri rendeletnél, - a szerencsejátékokat szabályozó – a vendéglátás tekintetében a pénznyerő automaták szempontjából fontos – törvényi előírásoknál. b) jelentősen befolyásolja annak újragondolása, hogy a vendéglátó üzletek kategóriába sorolását szabályozó miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését követően szükséges-e a témát napirenden tartani és egy új szabályozást előkészíteni. Minden esetre tájékozódni szükséges az Unió egyes tagországainak gyakorlatát illetően és csak a bevált jó gyakorlatot indokolt adaptálni. Összegezve az elmondottakat, a gondolatsor azzal zárható, hogy az állam a szűk mozgásterén belül igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a vállalkozások működési feltételeit javítsa, vagy legalábbis ne rontsa. Bízik abban, hogy a vállalkozók leleményessége, szakmai összefogása, a közgazdasági és jogi környezet megfelelő alakításában és a pályázati rendszerben megnyilvánuló állami segítség együttesen jó feltételeket teremt a vállalkozók további sikeres működéséhet.
Tusor András

Hogyan előzhető meg a munkaerővándorlás az ágazatban?

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete milyen konkrét javaslattal segíti ebben a helyzetben tagjait ? - Az MVI-ről röviden A pénzügyi és gazdasági válság ma már minden szektorban meghatározó jelentőségű, de hatása különösen érzékelhető a közvetlen fogyasztói kapcsolattal bíró kiskereskedelemben és vendéglátásban. A vásárlóerő jelentős csökkenése, ugyanakkor a működési költségek növekedése mellett a vállalkozóknak rövid távon fontos a piaci részesedés megőrzése. A fogyasztók növekvő értékorientáltsága következtében a kereslet óhatatlanul a reálisabb érték-ár viszonyt nyújtó vagy alacsonyabb árakat alkalmazó szolgáltatók felé mozdul el. De óva intjük a vendéglátósokat attól, hogy anyagi megfontolásból azonnal az árcsökkentés vagy a létszám-leépítés eszközével éljenek. Ez a hosszabb távú érdekek ellen hat, ezért sokkal inkább a vendég-élmények növelésével, magasabb minőséggel, a kiegészítő szolgáltatások bővítésével, ugyanakkor takarékosabb és ésszerűbb gazdálkodással (példákkal) törekedjen a vendégkör megtartására. A talponmaradás kényszere, a gazdasági összeomlás veszélye azonban fenyegető rém. Ilyen helyzetben a legkevésbé rossz megoldás megkeresése sok munkát, időt igényel, de mindenkinek érdemes alaposan átgondolnia a lehetőségeket és motivációkat, hogy a teljes leszakadás helyett fenntartható, a vendég-bizalmat erősítő üzletpolitikát tudjon kialakítani. Szükség van egy világos helyzetelemzésre, melyet nehezít az a tény, hogy konkrétan nem ismertek a júliustól , ill. köv. évtől várható jogszabályi változások, de valamerre el kell indulni. A mai nap folyamán bizonyára számtalan ötlettel, tanáccsal segítették munkájukat. Én ma egy ugyancsak meghatározó terület, a munkaerő-kérdés oldaláról szeretném megvilágítani, segíteni a döntéshozatalt. A magyar munkaerő-piac szembetűnő jellegzetessége volt –a tagállamokhoz viszonyítva- a foglalkoztatási szint rendkívül alacsony volta. (Munkaképesek 57,3 %-a) . 2008. végén már látható volt, hogy rövid távon a válság hatása begyűrűzik a munkaerő-piacra is, melynek következményeként a korábbi 7,7 %-os munkanélküliségi ráta nov. és 2009. január között már elérte a 8,4 %-ot. Ez súlyos terhet ró az egyénre és a társadalomra egyaránt, mert –többek között- a lakosság elszegényedéséhez, az életkilátások romlásához vezet, de erőteljes a hatása a vendéglátást érintően a vásárlóerő csökkenésére és nem utolsó sorban a szaktudás, a megszerzett szakmai ismeretek erodálásához vezet. Mint közismert, a vendéglátás elismerten a munkaerő-igényes szolgáltatások közé tartozik és az üzlet belső milliője, felszereltsége, a terítékek márkája csak másodlagos a jól képzett és összeszokott alkalmazotti gárda, az ízletesen és kreatívan főző séf, az udvarias, rutinos felszolgálók, pultosok és egyéb személyzet mellett. Szakmai adatok A 2008.év végi adatok szerint ma a vendéglátásban több mint 57 ezer vállalkozás működik, egyéni vállalkozásként vagy társasági formában, elsősorban a mikro- és kisvállalkozói körben. A vállalkozókkal, alkalmazottakkal és segítő családtagokkal együtt becsült adatok szerint ez a szektor közel 300-350 ezer embernek ad munkát és jövedelmet. Bár kategóriánként és területileg is eltérő mértékben, de átlagosan igen alacsony a szakma jövedelemteremtő képessége, így egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a nemzetközi viszonylatban is magas bérterheket. Ma egy szakképzett dolgozó garantált bérminimuma a 321/2008. (XII.29.) Korm.rendelet szerint, napi 8 órás foglalkoztatás esetén 87.00,- Ft/hó (2009. jul. 1-től 87.500,- Ft) . Órabérben ez 500,- , ill. 503,- Ft. Munkáltató költsége: br.munkabér + 35,7 % bérterhek = 100 % (118.095,-) ebből dolgozónak nettó 57,5 %, költségv. befiz. 42,5 %. Ehhez járulnak esetenként az egyéb kötelezettségek: -betegszabadság, táppénz hj., orvosi alkalmassági vizsg., utazási ktsg-tér., fizetett szabadság, étkezés, stb. A parlamenti döntés függvényében a tervezett 5-7 %-os munkáltatói járulékcsökkentés önmagában hozzájárulna a bérterhek érdemi változásához, a környező országokkal szembeni versenyképesség javulásához, azonban az elérhető költségmegtakarítás hatását erősen semlegesíti a társasági adó és a vállalkozói SZJA 3 százalékpontos emelése, a kedvezmények jelentős szűkülése, az ÁFA és jövedéki adó-emelés begyűrűző hatása, a rehab. hozzájárulás tervezett jelentős emelése, stb. Az évközi változás emellett technikai nehézséget, a vállalkozások adminisztrációs terheinek növekedését is eredményezi. A gazdasági recesszió viszont könnyen sodorhatja a vállalkozásokat a feketegazdaság irányába. A kialakult helyzetben, amikor egyre inkább előtérbe kerülnek a takarékossági szempontok, egy vezető mégis akkor hibázik, ha automatikusan, átgondolatlanul a létszám-leépítéssel kezd spórolni. Ahol ugyanis nincs biztonságban a napi munka és az állandó jó minőség, az az üzlet gyakorlatilag bezárhat. A gazdasági kényszer azonban nagy úr ! Viszont vannak a leépítésen kívül más lehetőségek is. Egy ismert közmondással élve, annak érdekében, hogy „ a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon „ , a következőket javasoljuk megfontolásra tagjainknak, a vendéglátósoknak: Lehetőségek, javaslatok: 1, Rövidebb heti munkaidő, rugalmas foglalkoztatás 2, Nyitvatartás összehangolása (Szünnap) 3, Csapatépítés 4, Holt időszak kihasználása 5, Bérezési lehetőségek 6, Munkaerő az Unióból 7, Szakmai összefogás, együttműködés 1, A válság hatására egyre több cég vezeti be a heti 4 napos munkahetet. Ez akkor jelent megtakarítást, ha a munkaadónak nem kell un. állásidőt fizetnie az ötödik napra. Ehhez a munkaszerződés módosítása, a munkavállaló beleegyezése szükséges. Ha azonban a leépítés vagy a kevesebb fizetéssel járó továbbfoglalkoztatás között kell választania, vélhetően ebbe belemegy. Ezt még könnyebben feldolgozza, mint a munkahely elvesztését. Költséghatékony módszer, megspórolható a felmondás, végkielégítés tetemes költsége, és nem kell a krízis letelte után új embereket, vagy a kipróbált régi munkaerőt toborozni. Heti munkaidő-csökkentés 2 módja: - közös megegyezéssel, arányosan csökkentett bér - egyoldalú szerz.módosítással, de a munkával nem töltött napra állásidő fizetése – viszont nincs érdemi költségcsökkenés. - áthidaló megoldás lehet az állami segítség, a munkahelymegőrző bértámogatásra kiírt pályázaton való részvétel, az Országos Foglalkoztatási Alap vagy egyes önkormányzatok által megnyitott források (Békéscsaba, Kecskemét, Debrecen) célirányos felhasználása. Kiírt célpályázatok: - Munkahely „MEGŐRZÉS” pályázati program – a foglalkoztatás megőrzésének támogatása a nehéz helyzetbe került munkáltatóknak, hogy ne kelljen elbocsátani dolgozót - „MUNKÁBA” program – állásukat vesztők újbóli elhelyezkedésére Meg kell azonban jegyezni, hogy a gazdaság működésének fenntartását nem lehet csak pályázatokkal megoldani, a tőkeszegény kisvállalkozások többsége nincs a pályázásra felkészülve. 2, Az előbbihez szorosan kapcsolódhat az optimális üzleti nyitva tartás kialakítása, a forgalmi holt időszak alatti zárvatartás. Az egyes napok, vagy napszakok forgalmi adatainak, vendégszámának idősoros elemzése, az üzlet jellege alapján pontosan felmérhető, hogy mely napon célszerű szünnapot tartani vagy adott napon belül későbbi nyitás, vagy korábbi záróra bevezetése igazodhat a dolgozók rövidebb munkaidejéhez. Az osztrák ipartestülettel folytatott tapasztalatcsere alapján pl. hosszabb ideje már igen praktikus gyakorlat alakult ki az ottani vendéglátósok között, ahol a vállalkozók összefognak egymással és megegyeznek a váltott nyitvatartásban. A hét első felében az egyik üzlet, második felében a másik tart nyitva, majd köv. héten cserélnek. Ez persze területenként vagy üzlettipusonként, ill. déli vagy esti látogatottság szerint változó. Ezt a gyakorlatot egyébként már egy budapesti kerület vonzáskörzetében működő vendéglátó üzletek is sikerrel vezették be. 3, Egyre fontosabb szerepet kap a kollektíván belül a csapatépítés, hiszen a sikeres vendéglátás a jó csapatmunkára épül. Aki kilóg a sorból, nem húz a többiek érdekében, aki nem adja szakmai tudásának legjavát, azt el kell küldeni. Nem szabad egy-egy személy rossz emberi vagy szakmai hozzáállásával az üzlet működését, a többiek megélhetését veszélyeztetni. A vállalkozónak most különösen figyelnie kell a gyenge pontokra, hogy ne az értékes munkatársat veszítse el. Csapatmunkára van szükség, ahol – sportnyelven szólva- a jól dolgozó hátvédekre ugyanúgy szükség van, mint a góllövő csatárokra. Az alkalmazottak egyre kritikusabban szemlélik munkahelyüket a termék- és munkaerő piacon elért sikerek tekintetében. Egyre inkább racionális, és nem csupán érzelmi indokokra van szükségük ahhoz, hogy szeressék és hosszabb távon is potenciális lehetőségként tekintsék munkahelyüket. A nehézségek ellenére is biztosítani kell a fejlődőképes dolgozók belső szakmai továbbképzését, az előrelépés lehetőségét, ezzel is éreztetve, hogy az üzlet hosszabb távon számít munkájukra. 4, A nyitvatartási időn vagy munkaidőn belül mindig vannak un. holt időszakok, amit okos ötletekkel, jó munkaszervezéssel kell áthidalni. - Egyrészről fontos szerepe lehet a különböző akciók szervezésének: pl. családi hétvége, különböző eseményhez kötődő estek szervezése, fogyasztási értékhez kötött engedmény vagy plusz szolgáltatás, fogyasztás, családjával érkező gyermek a szülinapján ingyen fogyaszthat, stb. -Másrészről viszont az alkalmazott munkaidejének praktikus kihasználása a takarítás, karbantartás, stb munkák megszervezésével, valamint -a lehetőségeken belül- saját tradicionális és minőségi készítmények gyártása, tartósítása: pl. lecsó, savanyúság, befőttek, tartós húskészítmények, bevált fűszerkeverékek, stb. E tevékenységek a készítéskor ugyan költséget jelentenek, de később megtérül a befektetés. Azt viszont mindenképp meg kell akadályozni, hogy a meglévő alkalmazottak „unatkozzanak”. Nincs rosszabb látvány és negatívabb reklám, mint amikor a felszolgálók az üzlet bejárata előtt állva lesik a vendégeket. 5, Mint azt már érintettem, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt a munkavállalók gyakran a bérek visszafogásával, sőt a létszámleépítéssel is kénytelenek szembesülni, és ez pesszimistább hozzáállásukban köszön vissza. Ennek elkerülésére a stabil, jó munkaerőknél –a nehézségek ellenére- biztosítani kell a megfelelő anyagi érdekeltséget a lehető legkisebb költségvonzattal járó módszerekkel. Szervízdíj bevezetése- 2005. okt. 1. óta a vendéglátásnak egyedüli módon biztosított kedvező lehetőség, max. étlapár 15 %-áig, akár az üzleti árrés terhére is. Áfás, dolgozót csak 15 % nyugdíjjár. terheli, többi elszámolásra, kifizetésre kerül. A vállalkozó a munkabér mellett ezen keresztül biztosíthatja a munkavállalók magasabb szintű, legális javadalmazását, alacsonyabb közterhekkel, mintha az összeget munkabérként fizetné ki. Ezáltal tisztább a jöv. elszámolás, fokozottabb az üzleti teljesítményhez való kötődés, áttekinthetőbb a bérrendszer. Természetbeni juttatások kihasználása a bérköltség optimalizálására vagy a cafetéria rendszer alkalmazása a vendéglátásban kevésbé bevált gyakorlat, sőt az előrejelzések szerint jul-tól e kedvezményrendszer meg is szűnik, de addig is érdemes élni vele, mert több eleme értékhatárhoz kötötten adó- és járulékmentesen adható. ( utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, stb.) Az erős és egységes szakmai lobbizás eredményeként az üdülési csekk és étkezési utalvány adómentes juttatásának lehetősége valószínűleg megmarad, így ezt az anyagi érdekeltség érdekében jobban ki kell használni. Néhány szó a dolgozói étkezés elszámolásáról, - mely különösen a melegkonyhás üzletekben bevett gyakorlat, de az elszámolására nem fordítottak figyelmet. - áfa vonzata term.beni juttatásként, - árrésszint csökkenése - APEH vizsgálati kérdés 6, A munkaerő szabad áramlása az uniós tagállamokba. Bár e terület csak közvetetten kapcsolódik mai témánkhoz, de mindenképp érdemes róla néhány szót ejteni. Az elmúlt években a vendéglátó vállalkozók is gyakran szembesültek azzal, hogy a jól képzett, rutinos dolgozóik a magasabb jövedelem csábításával –nemegyszer egyik napról a másikra- kiléptek és a fejlettebb uniós tagállamok valamelyikében vállaltak munkát, sokszor alacsonyabb munkakörben, akár feketén is. Mint arról már szó volt, a vállalkozások alacsony jövedelmezősége, a magas bérterhek miatt nem tudták felvenni a versenyt az ezen országokban elérhető jövedelemmel és ez bizony komoly károkat okozott a hazai vendéglátásnak. Mára ez a helyzet megváltozott. A nemzeti piacok protekcionista védelme miatt megdőlni látszik a munkaerő szabad áramlásának alapeszméje, és egyre gyakoribb, hogy a leépítések (Anglia, Spanyolo., Ausztria, Írország, Spanyolo.) első körben a külföldi, elsősorban a 2004 után csatlakozó államokból érkezett munkavállalókat érinti. Információink szerint a vendéglátásban kint dolgozó magyarok közel 35 %-a költözött már haza vagy másik tagállamban próbált elhelyezkedni. Mivel ebben a gazdasági helyzetben kicsi a valószínűsége annak, hogy a hazaérkezők konkurenciát teremtve új üzlet nyitásába fognának, ki-ki eldöntheti, hogy a szélesebb szakmai ismerettel, a kinti szigorúbb munkamorált megtapasztalt és nála jelentkező munkaerőhöz hogyan viszonyul. 7, Végül néhány szót a szakmai összefogásról, melynek ha valamikor, most különösen nagy szerepe lenne. Bár szem előtt kell tartani az önös érdekeket, hogy az üzlet a válság idején is megőrizze működőképességét, kivívott pozícióját, sőt eredményeket produkáljon, de ezt ne a másik kárára tegyük. Ne az legyen a vezérlőelv, hogy ha nekem nem megy, a másiknak se legyen jó, hanem egymás kölcsönös segítésével, szakmai összefogással próbáljunk meg úrrá lenni a nehéz időszakon. Kerülni kell a jó nevű, rutinos szakemberek átcsábítását magasabb fizetés ígéretével, keresni kell a közös és így kedvezőbb beszerzési forrásokat, alkalmanként eszközkölcsönzéssel, általunk fogadni nem tudott vendég átirányításával és egyéb lehetőségekkel segíteni egymást. Legalább ilyen fontos a szakmai összefogás, az érdekképviseletbe tömörülés is, mely nagyobb erőt képviselve érhet el sikereket, mint azt az elmúlt időszak is bizonyította, lásd standolás, üdülési csekk, étk. utalvány adómentessége, a 250 ezer Ft kp. fizetés eltörlése, stb.
Thurzó Béláné MVI- gazd. alelnök