Az összesítés szerint azonbabn még mindig inkább kivárás jellemzi a munkaadókat, a mutató ugyanis plusz 1 százalékon áll. Ez 2 százalékpontos csökkenés a tavalyi év azonos időszakában mért értékhez és az előző negyedévhez viszonyítva, továbbá megegyezik a 2011 első negyedévében mért adattal.   

A megkérdezett 751 munkaadó 11 százaléka a következő három hónapban munkaerő felvételt tervez, míg 10 százalékuk elbocsátást. A munkaadók 75 százaléka viszont  nem tervez változást a következő negyedévben.    

A gyártás és a vendéglátóipar

tervezi a legnagyobb munkaerő felvételt. Mindkét szektor mutatója 9 százalékon áll. A gyártás munkaerő felvételi kedve az elmúlt negyedévekben is kiugróan magas volt a többi iparághoz képest: az előző negyedévben 12, míg egy éve 8 százalék volt. A vendéglátóipar optimizmusa jelentősen erősödött, az előző  negyedévben, ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt mindössze 4 százalékon állt a mutató, így a kiugróan magas - 9 százalékos -  mostani adat nem magyarázható kizárólag szezonális hatásokkal.   

A legrosszabb eséllyel azok indulnak a munkaerőpiacon, akik a nagy- és kiskereskedelem területén próbálnak elhelyezkedni, itt ugyanis mínusz 5 százalékon áll a mutató, ami jelentős csökkenést mutat az előző év azonos időszakában mért plusz 2 százalékos adathoz, és az előző negyedévi 0-hoz képest. Ugyancsak negatív kilátások jellemzik a köz- és szociális szférát, ahol mínusz 3 százalékot mutat az előrejelzés.   

Az adatokból kiderül, hogy Észak-Magyarországon a legnagyobb a munkaerő felvételi kedv: a mutató plusz 8 százalékot jelez a következő negyedévre. Ez az adat azért is különösen pozitív, mert egy évvel ezelőtt még negatív tartományban, mínusz 1 százalékon állt. Ugyanakkor az észak-alföldön éppen fordított a tendencia: az egy évvel ezelőtti plusz 9 százalékról mínusz 8 százalékra zuhant a régió munkaerő-piaci mutatója.   

"Törékeny egyensúlyi helyzetként" - kommentálta a magyarországi adatokat  Kiss Judit, a Manpower ügyvezetője. Az adatok jól mutatják, hogy a közeli jövőben nem várhatók látványos változások, tette hozzá.    

Egyes területeken  

fellendülés, növekedés tapasztalható, ahogy például most a gyártásban, de a magyar gazdaság még mindig sérülékeny, így  kis idő múltán akár visszaesés is lehet. "Sok múlik azon, hogy a nemzetközi piacok, különösen a német ipar, hogyan teljesít. Ha jól, akkor a magyar cégek számára is megnyílnak a lehetőségek" - vélekedett Kiss Judit.