A TUTSZ is véleményezte a turizmus törvényt

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége is véleményezte a készülő turizmus törvényt. Az alábbiakban Dr. Puczkó László, a TUTSZ elnökének Dr. Nagy Róza közigazgatási államtitkárhoz írt levelét olvashatják teljes terjedelmében.

Igen tisztelt Államtitkár asszony!

Méltányoljuk, hogy a turizmus szakma részéről a rendszerváltás óta várt törvény végre megszületik és elismerésünket fejezzük ki az elkészítés részletgazdagsága okán és köszönjük, hogy a szakma véleményét is kikérik a tervezettel kapcsolatban.

Egyedi módosításokra vonatkozó javaslatainkat röviden az alábbiakban összegezzük:

1. A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepét a különböző kormánydokumentumok  jelentőségéhez méltóan értékelik, „kitörési pontként” kezelik. Ezért is javasoljuk, hogy a „Vezetői összefoglaló” 1.1. fejezetében megfogalmazott „közpolitikai cél” kifejtésénél az érvelés haladja meg a „kereskedelemről szóló törvény” –re való hivatkozást, hiszen a turizmus fellendítése, a turisztikai termékfejlesztések a gazdaságfejlesztés iparszerű elemeiként megjelenve a gazdaságfejlesztésen túl társadalompolitikai célt is követnek, hozzájárulva a fogadóterületek gazdasági fellendüléséhez, a helyi lakosság életminőségének fejlődéséhez.

Ugyancsak fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fürdők szerepének hangsúlyosabban kellene megjelennie (a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek és más szolgáltatók mellett) a törvényben, hiszen számos desztináció számára azok jelentik a fő vonzerőt.

2.    A „Vezetői összefoglaló 2. Az igénybe vett eszközök; 2.1. Jogalkotás alábbi mondatát:

A javaslatban foglaltak megvalósulásához további törvények (pl. kereskedelmi törvény, területfejlesztési törvény, szabálysértési törvény stb.) módosítása, valamint a végrehajtási jogszabályok megalkotása (pl. konferenciaszervező tevékenység részletes feltételei, a vendéglátó tevékenység részletes feltételei) és módosítása, felülvizsgálata szükséges.

a következőképpen javasoljuk módosítani:

A javaslatban foglaltak megvalósulásához további törvények (pl. kereskedelmi törvény, területfejlesztési törvény, szabálysértési törvény stb.) módosítása, valamint a turizmus egyes tevékenységei részletes jogszabályainak, a végrehajtási jogszabályok megalkotása (pl. konferenciaszervező tevékenység részletes feltételei, a vendéglátó tevékenység részletes feltételei) és módosítása, felülvizsgálata szükséges.

3.    A turizmus multiplikátor szerepéből adódóan új pont beillesztését javasoljuk a II. Fejezet A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami és területi feladatok és hatáskörök 1. A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok 2. § (1) A turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok a következők: felsorolásában a c) pont után újként következően:

d) a turizmus mint multiszektorális tevékenység gazdaságfejlesztési feladatainak tervezése és végrehajtásának szabályozása és koordinálása, a turizmus összetett hatásainak elemzése 

4.    A 3. §., (1) A nemzeti turisztikai desztináció menedzsment szervezet feladatai, f) pontját javasoljuk a következő módon bővíteni:

f) a turizmusfejlesztés eredményeinek figyelemmel kísérése, a monitoring által kapott következtetések alapján intézkedések tétele

5.    Örülünk, hogy a hazai turizmus történetének legfontosabb szervezeti intézményrendszerének, a TDM - hálózatnak a szerepe súlyának megfelelően jelen van a törvényjavaslatban.  Értjük az előterjesztő szándékát, hogy a pályázati rendszeren keresztül is ösztönözze, erősítse a területi szereplők - országosan gyenge - összefogási készségét. Ugyanakkor diszkriminatívnak ítéljük azon területek kizárását a forráselosztásból, melyek TDM-et nem alakítottak vagy nem tudnak alakítani. Ezért javasoljuk a II. Fejezet 2. A turizmussal kapcsolatos területi feladatok 8. § új, záró pontjaként az alábbi előírást beilleszteni: 

(3) Azon térségek melyek nem alakították ki a TDM szervezetet, nem zárhatók ki a felzárkóztatáshoz fontos pályázati és más forrásokból.

6.    Álláspontunk szerint az utazásszervezői tevékenység végzése során a vagyoni biztosítékszabályozással indokolt az utas 100 %-os védelmét előírni, következésképpen a „20. §. (2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás d) az utazásközvetítő vállalkozás kivételével, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.” pontját javasoljuk bővíteni az alábbi módon:

az utazásközvetítő vállalkozás kivételével, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal. A vagyoni biztosítéknak  fedeznie kell  az utazásszervező fizetésképtelensége esetén  a kártérítés és esetleges hazaszállítás költségeit. (igazodva a 90/314 EK Direktívához)

7.    Úgy véljük, az „1. számú melléklet az NGM/20844/     /2011. számú kormány-előterjesztéshez 2011. évi … törvény a turizmusról és a vendéglátásról az I. Fejezet 1. Értelmező rendelkezések 1. § - ban felsorolt fogalom meghatározások pontosítása szükséges. 

Például, a javaslatban az alábbiak szerepelnek: 

2. egészségturizmus: az egészségi állapot megőrzésére, illetve annak javítására irányuló szállás-, étkezés-, egészségügyi-, rekreációs szolgáltatások, amelynek egyik ága a természetes gyógytényezőkön alapuló wellness- és gyógyturizmus, másik fő területe az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus; 

28. turisztikai szolgáltató: aki a 32. pontban meghatározott turisztikai tevékenységek igényeit kielégítő szolgáltatást ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül rendszeresen nyújt;

29. turisztikai szolgáltatási tevékenység: a turisták igényeinek megfelelően kialakított falusi, egészség-, ifjúsági-, konferencia-, kulturális-, lovas-, ökoturisztikai kínálatba tartozó szolgáltatások biztosítása, ideértve a szálláshely szolgáltatást, idegenvezetést, konferenciaszervezést, turisztikai desztinációmenedzsment, turizmusfejlesztő, utazásszervező és utazásközvetítő, vendéglátó tevékenységet és a vízitúrázást;

32. utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó utazási szolgáltatás összeállítása és nyújtása;

Ugye, jól értjük, hogy 28. pontban hivatkozott „32. pont valójában a 29. pontra vonatkozik?!

Javasoljuk továbbá a 29. pont szövegének megváltoztatását.

Az eredeti:

29. turisztikai szolgáltatási tevékenység: a turisták igényeinek megfelelően kialakított falusi, egészség-, ifjúsági-, konferencia-, kulturális-, lovas-, ökoturisztikai kínálatba tartozó szolgáltatások biztosítása, ideértve a szálláshely szolgáltatást, idegenvezetést, konferenciaszervezést, turisztikai desztinációmenedzsment, turizmusfejlesztő, utazásszervező és utazásközvetítő, vendéglátó tevékenységet és a vízitúrázást;

Ez a felsorolás szűkítő jellegű; a törvény előkészítő szándéka nyilván a teljességre törekvés volt, de ehhez folytatni kellett volna a sort további tíz, húsz, (vagy harminc?!) turizmusfajtával. A turizmusfajták azonban folyamatosan bővülnek, ahogy a vonzerő- és termékstruktúra gazdagodik, ezeket tételesen követni évente, törvényi módosításokat igényelve túl nehézkes lenne.

Hasonlóképpen a „kínálatba tartozó szolgáltatások” sorát sem zárnánk le a vízitúrázással, hiszen a természetjárás például hasonló kiemelést érdemelne. De itt sem tudunk végleges teljességre törekedni az előbb említettek miatt. Ezért ezen pontot az alábbiak szerint javasoljuk módosítani: 

29. turisztikai szolgáltatási tevékenység: a turisták igényeinek megfelelően kialakított turisztikai kínálatba tartozó szolgáltatások biztosítása; 

Az egészségturizmus definíciója rendkívül szűkített és ezért a nemzetközi versenyképesség növelése szempontjából káros lehet: a természetes gyógytényezőre korlátozott wellness és gyógyturizmus mellett számos olyan megközelítés és terápia létezik (pl. lovas, művészet, holisztikus), amelyek így kimaradnának a a rendszerből, ez pedig nemzeti szempontból is igen káros következményekkel jár majd, ezért javasoljuk az alábbi módosítást. 

2. egészségturizmus: az egészségi állapot megőrzésére, illetve annak javítására irányuló szállás-, étkezés-, egészségügyi-, rekreációs szolgáltatások, amelynek egyik ága a természetes gyógytényezőkön vagy más terápián, technikán és tényezőn alapuló wellness- és gyógyturizmus, másik fő területe az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus; 

8.    A IV. fejezetben felvázolt TDM finanszírozási és feladatrendszer véleményünk szerint pontosításra szorul, hiszen:

  • a térségi, valamint a helyi és régiós TMD-ek finanszírozása eltér egymástól
  • deklarálni kellene azt, hogy a TDM-ek működési forrásaikat saját termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek, szolgáltatási/tagsági díjak és jutalékok, önkormányzati hozzájárulások és pályázati források együtteséből biztosítják
  • javasolandó, hogy a TDM-ek számára feladat legyen a turizmus és az életminőség viszonyának, valamint a turizmus hatásainak folyamatos monitoringja
  • a TDM és az önkormányzati feladatok között (pl. 11. §) nem jelenik meg az e-alapú marketing, ami pedig ma már kihagyhatatlan 

Szeretnénk felhívni a figyelmet a turizmus komplex kezelésének érdekében, hogy a vendéglátás szerves része a turizmusnak abban az esetben, ha elsődleges funkciója a turisták ellátása. Ebbe a turisztikai szolgáltatói körbe tartoznak egyértelműen, például a nyáron működő balatoni (Velence tavi, stb.) vendéglátó üzletek. Erre a disztinkcióra a pályázatok belső tartalmának megfogalmazásánál indokolt figyelmet fordítani. 

Reméljük, hogy javaslataink segítik a törvényalkotást és természetesen szívesen veszünk részt annak további szakaszaiban is. 

Budapest, 2012. február 17.                                               

Tisztelettel:
Dr. Puczkó László sk
elnök


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”  

Interjú a Klasszis TopDesign 2023 verseny egyik díjazottjával.
Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.