A fürdők többsége az idei évre vonatkozóan 3-5% közötti árbevétel növekedést és kismértékű látogatószám változást tervezett. Az év első nyolc hónapjának adatai alapján átlagosan 5,6%-os árbevétel emelkedést értek el, a felmérésben részt vevő 47 fürdő esetében az összesített nettó árbevétel meghaladta a 14,8 milliárd forintot.

Az adatok a fürdőüzemeltető társaságok fürdőszolgáltatásaira vonatkoznak (pl. belépőjegyek, gyógyszolgáltatások, stb.), azonban a fürdőket üzemeltető társaságok árbevétele némileg nagyobb mértékben, 6,9%-kal 24 milliárd forintra emelkedett.

A nyári szezon (június-július-augusztus) fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele átlagosan 3,4%-kal emelkedett, mely értékben nagy eltérés tapasztalható az országon belüli növekmény tekintetében. Kelet-Magyarország fürdői átlagosan 1,6%-kal növelték árbevételüket, addig a Dunától nyugatra található fürdők 7 %-kal. Budapest és az agglomerációjában található fürdők árbevétele 3,9%-kal emelkedett.

A nyári szezon bevétel aránya az év első nyolc hónapjában átlagosan 58,9%-ot tett ki. A nyári szezon forgalmának leginkább kitett fürdők az ország keleti felében találhatók, ahol a nyári szezon bevétel aránya meghaladta a 68%-ot, míg a Budapest és agglomerációban található fürdők bevételének 48,9%-a koncentrálódott a nyári időszakra.

Stagnált a fürdőzők száma

A látogatószám tekintetében beigazolódott a régi szakmai tapasztalat, mely szerint átlagárat és forgalmat egyidőben növelni nem lehet. A látogatószám az év első nyolc hónapjában stagnált, míg a nyári időszakban 0,8%-al csökkent, így a vizsgált fürdők 9,3 millió (I-VIII. hó) és 5,7 millió (VI-VIII. hó) regisztrált fürdőzőt fogadtak. Nyári szezonban növekedni a nyugati országrészben található fürdők tudtak, átlagosan 1,7%-kal, míg a Budapest és agglomerációjában találhatók forgalma 3,8%-kal esett vissza.

Az átlagár tekintetében jelentős különbségek tapasztalhatók az országrészek között. Átlagosan 4,3%-kal növekedett az átlagár, melyen belül a keleti országrészben a nyári időszakban 2,1%-kal, míg Budapesten és környezetében 8%-kal. Az átlagár értékeken belül is jelentős trendek figyelhetők meg. A keleti országrész fürdői alacsony szinten tartják a belépőjegyek és szolgáltatásaik értékét (1.234,- Ft), addig Budapest és környezetében az átlagár közelít a 2.400 forinthoz, mely közel dupla különbség.

A fürdőszolgáltatások 11%-át SZÉP Kártyával fizették

A Széchenyi Pihenőkártya forgalma kedvezően hatott a forgalomra az év első felében, míg a nyári időszakban a SZÉP forgalmat tovább növelte a fürdőszolgáltatások mindhárom zsebből történő térítésére történő áttérés. Országosan a SZÉP összesített felhasználása az év első 8 hónapjában 48,5 milliárd forintot ért el, melyből a szabadidő zsebről történő összesített költés meghaladta a 6,7 milliárd forintot.

A Szövetség felmérésében résztvevő fürdők ugyanezen időszak alatt 1,3 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, mely a szabadidő alszámla 20%-os lekötésének felel meg. Júliusban a többi alszámlára is kiterjesztett fürdőszolgáltatások tovább növelték a felhasználás arányát, a nyári hónapokban az első nyolc hónap 70,5%-a teljesült.

A fürdők 2012 első negyedévében csatlakoztak a SZÉP kártya elfogadók közé, így éves összehasonlításban a növekmény többszöröse az előző évinek. Az értékelés kiindulási alapjaként a nyári adatokat tudjuk venni, melyek a vizsgált 47 fürdőben 66,1%-kal haladták meg az előző évit, elérve a 963 millió forint forgalmat.

Az egy fürdőlátogatóra eső SZÉP kártya felhasználás tekintetében érdekes trendek figyelhetők meg. Átlagosan a fürdőszolgáltatásokhoz kapcsolódóan 167 forintos átlagos SZÉP felhasználást regisztráltak a fürdők a nyári időszakban. A nyugati országrész fürdőinél 197 forint, míg az ország keleti felében található fürdőinél 155 forint.

Az elmúlt években az Üdülési Csekk felhasználásának csúcsán a fürdőszolgáltatások árbevételének 17-18%-át tette ki áltagosan a cafeteria elem. A 2011 és 2012-es évben történt változások miatt a turisztikai költést ösztönző béren kívüli juttatás jelentősen visszaesett, melynek következtében folytatott a Szövetség lobbitevékenységet az alszámlák közötti átjárhatóság érdekében. Az idei nyári szezonban a korábbi trend megfordult és a fürdők árbevétel arányos SZÉP forgalma közelít a korábbi értékekhez. 2013 nyarán átlagosan a fürdőszolgáltatások árbevételének 11%-t fedezték SZÉP kártyával, az átlagot Budapest és agglomerációja rontotta 7,6%-os átlagértékkel, míg az ország további fürdői árbevételük 12,3-13,5%-át fedezte a SZÉP kártya forgalma.

A felmérést a Magyar Fürdőszövetség tagjai körében végezte, melynek eloszlása a megnevezett országos lehatárolások tekintetében: Kelet-Magyarország 22 fürdő, Nyugat-Magyarország 10 fürdő, Budapest és agglomerációja 15 fürdő.