Gyakorlatilag nincs érdekvédelmi munka az ágazat érdekében, hiszen egy albizottsági munkába van kormányszinten jelenleg beszorítva az a szakma, amely a hazai GDP turizmusból eredő bevételének (ez 8,5%) mintegy 42 százalékát adja, mondta az elnök. Mivel jelenleg 56 ezer vendéglátóipari egység ismert az országban, ezért ezt a KSH adatot erősen megkérdőjelezi különben Háber Tamás. Sajnos a szakma utánpótlását jelentő munkaerőképzésben is gondok akadnak: az alapfokú képzés hatékonysága gyakorlatilag nulla, a középfokú képzés dettó, a felnőtt képzés ugyan gyors, ámde kívánni valót hagy a színvonal, a menedzser képzés alapszakmai háttér nélkül tulajdonképpen a szakma lejáratását jelenti, a felsőfokú képzés pedig a bolognai rendszer bevezetésének köszönhetően a korábban jó és elismert képzési rendszert eddig csupán gyengítette. A nyelvi oktatás pedig, fogalmaz borúlátóan tovább a szakember, gyakorlatilag a nullával egyenlő. A vendéglátásnak, hallhattuk, másfél kormányzati ciklus óta valójában nincs is igazi gazdája. Igaz a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alá került a vendéglátás, azonban ennek még semmiféle jele nem érezhető. Egyébként e kijelentést megerősítette később sajnos dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is, még egy kis türelmet kért a szakmától, mert egyelőre csak áttekinthette e témában a feladatokat. Felelős döntések majd ezután következnek az Önkormányzati Minisztérium égiszén belül, ígérte a politikus.