A két szövetség kéri a döntéshozókat, elsősorban a miniszterelnököt, a pénzügyi és a vidékfejlesztésért felelős minisztereket, hogy még egyszer tekintsék át, alaposan fontolják meg, hogy mit veszthetnek s egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel is a falusi és agroturizmus személyi jövedelemadó kedvezménye eltörléséből, amelyet az országgyűlés 2009. június 29-én fogadott el a 2009. évi LXXVI. törvény keretei között.
"A falusi magán szállásnyújtás esetében a 800 000.- Ft és az egyéb szolgáltatásoknál a 400 000.- Ft személyi jövedelem adókedvezmény összegek csak bevételt jelentenek, amelyekből le kell vonni a költségeket, amelyek 30-40%, a falusi vendégasztal esetében legalább 60 %-ot, s ami marad az lesz csak adóalap. Így az adóalap a szállásadásnál 560-480 000.-Ft, míg a falusi vendégasztal esetében, 160 000.- Ft lesz csupán. Természetesen az adómentes határt meghaladó bevétel után már adóznak ezek a magánemberek is. Ők nem vállalkozók" - érvelnek a szervezetek közleményükben.
"A falusi turizmusban valamilyen vállalkozási formában működő vállalkozók az előírások szerint adóznak. A kedvezmény csak a magánszállás szolgáltatóknak jár, akik 5 szobával, max. 10 ággyal működnek, illetve elsődlegesen magán lakóházként használt, megfelelő higiéniai előírásokat betartva, falusi vendégasztal alkalmi szolgáltatásokat nyújtanak. Itt nem azzal a kérdéssel kell foglalkozni, hogy mennyi az állam e területről származó adóbevétele, hanem azzal a szociális ténnyel kell szembe nézni, hogy hány vidéki embernek ad kiegészítő jövedelmet és segít abban, hogy azok helyben maradjanak. Ápolják hagyományaikat, rendbe tegyék falvaikat és munkálkodjanak azok arculatának vonzóvá tételén, nem beszélve arról, hogy sokaknak – életvitel miatt, vagy más szaktudás hiányából fakadóan – ez az egyetlen alternatívája, különösen az elmaradt térségekben - hangsúlyozza az ágazat szocális szerepét a LEADER Szövetség és a FATOSZ, amelyek kiemelik azt is, hogy a belföldi turizmus fejlődésében a falusi turizmus, falusi vendéglátás egyre nagyobb szerephez jut. Míg az elmúlt évben, s napjainkban is a nemzetközi vendégforgalom 4-5 %-os visszaesést mutatott a falusi vendéglátásban 17 %-os növekedés volt tapasztalható. Ez köszönhető volt egyrészről, hogy az elmúlt kormányzati időszakokban 400 000.- Ft-ról lassan 800 000 forintra nőtt a személyi adómentesség határa. A másik serkentő eszköz volt az üdülési csekk széleskörű elterjedése.
A szövetségek szerint a halmozottan hátrányos helyzetű területeken, nem tud a gazdaságpolitika eredményesebb munkahelyteremtést generálni, mint az önfoglalkoztató tevékenységnek számító falusi vendéglátást, amely örvendetesen a 136/2007. sz. Korm. rendelet adta lehetőségekkel 2007 óta tovább bővült.
"Nehéz lenne megmagyarázni az UMVP III. és IV. tengelyében, falusi turizmus és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra pályázatott benyújtóknak, - már pedig számuk jelentős,- hogy amire méltán számítottak az induláshoz a pályázat megírásakor, azt közben miért vonják vissza. Összevonták az elmúlt évben az adómentes szállásbevétel és egyéb szolgáltatásokból származó bevétel után elszámolható adókedvezmény összegét. Ha konkrétan vizsgáljuk meg az adókedvezmény értékét, és úgy fogjuk fel, hogy a falusi vendégfogadó önfoglalkoztató, akkor a minimálbért kapó munkavállalókkal közel azonos kedvezményben részesül. A vidéki vendéglátók és szolgáltatók ma még kevés kivételtől eltekintve tőkeszegények, de önfoglalkoztatók, hiszen nem kérnek munkanélküli segélyt, hanem annyi kiegészítő jövedelmet termelnek, amiből a családot el tudják tartani. Különösen fontos kérdés ez most, amikor a mezőgazdaság bizonyos területeinek átstrukturálása lesz a következő évek nagy feladata. A biokertészkedés, kisállattartása, ház körüli kistermelői termék előállítás és forgalmazás támogatása is fontos. Ezen termékek turistáknak történő közvetlen vagy közvetett értékesítése szintén életszerű megoldás.
Mérlegelni kell, hogy melyek azok az előnyök, amelyek ennek a kedvezménynek az eltörlésével nyer az állam. Az alig lesz észrevehető adóbevétellel szemben a másik serpenyőben a szürke gazdaság erősödése, családok folyamatos lecsúszása, a munkanélküliség fokozódása, valamint a falusi- és agroturizmus lendületének jelentős megtorpanása várható, ami jelentős mértékben kihat a vidékfejlődésére is - összegez a közlemény.
