Mányai Roland, az önkormányzati minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy elkezdték gyűjteni azokat a turisztikai projekteket, amelyek közül jó néhány a következő hat évben 300 milliárd forintos uniós támogatás segítségével megvalósulhat. A főosztály munkatársai vállalják, hogy a megvalósítható projektekhez a későbbiekben befektetőket keresnek. A szakember hangsúlyozta, hogy a napokban egyeztet kollégáival arról, hogy ne csak a nyertes beruházások, hanem a pályázó projektek előkészítésére is lehessen újra támogatásokat nyerni, ahogy arra a korábban megszüntetett Pályázat Előkészítő Alap lehetőséget kínált.

Fejlesztés tulajdonosváltással 

Molnár László, az Econoconsult Kft. ügyvezető igazgatója egy általuk tervezett és részben már megvalósult beruházás példáján szemléltette a turisztikai fejlesztések sikerének titkát és azok buktatóit. A szakember szerint a sikerhez elengedhetetlen a világos célok mentén kidolgozott, tudatosan átgondolt és nem egy, hanem számos turisztikai vonzerőt magában foglaló koncepció kialakítása, valamint az, hogy ehhez a befektető mindvégig ragaszkodjon is a megvalósítás során A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kivitelezés során változtatnak az elképzeléseken, az eredmény nem hozza meg a várt sikert. Ez történt az egykori siófoki Aranyhíd kempingben tervezett üdülőkomplexum esetében is, amely a „város a városban”-elv révén különleges üzleti-turisztikai értékű megoldásnak ígérkezett, a kivitelezési fázisban azonban megbicsaklott az elképzelés. Az önkormányzattal 2004-ben szerződött L. A. Shiraz Kft. 500 főt befogadó termálfürdő, ahhoz a föld alatt fűtött folyosókkal kapcsolódó, 488 lakóegységet magában foglaló, négy mélygarázsos apartmanház, egy szolgáltató és szabadidőközpont megépítését vállalta 2008-ra a 3,6 hektáros területen. 100 férőhelyes vitorláskikötő építését is tervezték. A fürdőt a végleges megállapodás szerint azonban az önkormányzat tulajdonában lévő társaság építette, és üzemelteti már két éve Galerius néven. Két éve épült meg az első apartmanház is. Az L. A. Shiraz azonban egy éve eladta a projektet a zalaegerszegi Lunetta Kft.-nek, ezzel új helyzet jött létre. Bár azóta szerkezetkész a második apartmanház is, az adásvétel, valamint a megvalósítás ütemében és az üzemeltetésben bekövetkezett változások miatt az eredeti üzleti terv nem valósul meg maradéktalanul, ez csökkenti a projekt gazdasági teljesítményét. Ezzel a vendégszám egyelőre elmarad a tervezettől, a fajlagos költés alatta marad a vártnak, és ez kihathat a projekt további részeinek üzletmenetére is – magyarázta Molnár László, aki bízik abban, hogy az új tulajdonos megteszi a racionális üzleti lépéseket. 

A titokzatos Principális Spa Resort 

Lipcsei Gábor, az Óbuda-Újlak Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy számos felső kategóriás hazai hotel fejlesztése után az elmúlt egy évben elkészítették egy nyugat-magyarországi óriásberuházás műszaki megvalósíthatósági tanulmányát. A 100 hektárra több szállodával, egy fürdővel, egy golfpályával és számos vendéglátóegységgel tervezett Principiális Spa Resort megtervezésére és engedélyeztetésére magyar magánszemélyek adtak megbízást, akik akkor vágnak bele a fejlesztésbe, ha biztosítva látják az uniós támogatással is kiegészülő finanszírozást, a közlekedési infrastruktúra fejlődését a térségben, és azt, hogy a létesítményben magasan kvalifikált személyzetet tudnak majd foglalkoztatni, ami elsősorban a munkaerőpiac függvénye – véli Lipcsei, aki azonban nem kívánta megnevezni a tervezett beruházás helyszínét. 

Nagymaros és Rácalmás 

Nagymaros is nagyszabású idegenforgalmi álmokat dédelget: háromszor írt ki pályázatot egy Duna-parti telek értékesítésére és hasznosítására, amelynek közelében nemrégen kutat fúrtak, és 50–60 0C-os hőmérsékletű termálvizet találtak. Bíznak benne, hogy ősszel valamelyik pályázóval nyélbe üthetik az üzletet, akik közül többen is 4–5 csillagos wellnesshotelt húznának fel a területre. Folyamatban van a településen működő négy jachtklub nemzetközi szintű kiépítése is, 2,5 méter mély beállásokkal. Az önkormányzat igyekszik költésre bírni a településen áthaladó Eurovelo kerékpárúton közlekedő turistákat a vendéglátó- ipari szolgáltatások fejlesztésével, és azt is tervezi, hogy adottságait kihasználva népszerűsíti a hegyi kerékpározás helyi lehetőségeit. 

Rácalmáson folytatódik a sikertörténet az önkormányzat tervei alapján. A Jankovich-kúria műemlék épületét 2006-ban 400 millió forintos ráfordítással, 10 százalékos önrésszel renoválta és konferencia- és rendezvényközponttá alakította az önkormányzat, 2007-ben pedig 500 millió forintból 2,5 százalékos önrész felhasználásával a kúriához tartozó gazdasági épületben ökoturisztikai fogadóközpontot hozott létre, a közeli ártér természetvédelmi területén pedig egyebek között tanösvényt, kerékpárutat, madárvártákat és csónakkikötőt épített. Az előbbihez Phare-, az utóbbihoz ROP-os pályázatokon nyert támogatást. 2007 januárjában befektetők bevonásával magas színvonalú, 25 lakóegységből álló butikhotel is megnyitotta kapuit a kúriához tartozó melléképületben, amely 2009 májusára megduplázza jelenlegi szobakapacitását, és wellnessrészleggel is bővül, ahol a tavaly fúrt termálkút 38 0C-os vizét hasznosítják majd. A pályázati lehetőségektől függően a közeljövőben a kúriához tartozó valamennyi épületet felújítanák, és alacsonyabb kategóriájú szálláshelyet is kialakítanának a bakancsos turisták fogadására. A helyhatóság a műemlék víztorony hasznosítását is tervezi, amelyet kilátóvá alakítana. A rácalmási projektek eddig 35 új munkahelyet teremtettek – mondta el előadásában Varga Szabó Lóránt, a Jankovich-kúria Rendezvény és Turisztikai Központ igazgatója. 

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács jövőre nyújt be Brüsszelben pályázatot a Ráckevei– Soroksári–Duna 34 milliárd forintos tervezett költségvetésű revitalizációjának támogatására. A Kohéziós Alapban is szereplő nagyprojekt a 60 kilométeres holtág vízminőségének javítását szolgálja. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok szerint a tervezett intézkedésekkel a Duna Szigetszentmiklóstól délre újra fürdőzésre alkalmassá válik, amely együtt jár a horgász-, a vízi-, az evezős és az üdülőturizmus megélénkülésével. 

Harc az olimpiáért 

A tervek szerint 2011 nyarán Budapest benyújtja pályázatát a 2020-as olimpiai játékok megrendezésére – derült ki a konferencián. A BOM Egyesület (korábbi nevén Budapesti Olimpia Mozgalom) civil szerveződés tagjai és támogatói a rendezvényen ismertették az olimpiával kapcsolatos céljaikat, terveiket, teendőiket. A BOM azért jött létre, hogy megismertesse a döntéshozókat és a közvéleményt a budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival, és megteremtse a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a főváros 2011-ben a fővárosi önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság, a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok teljes támogatásával kandidálhasson a 2020-as olimpia megrendezésének jogára. Az olimpiarendezés gondolatát szponzorok segítségével saját forrásból finanszírozó BOM egy törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet 2008 év végén nyújt be a parlament elé azzal a céllal, hogy az majd kormányciklusoktól függetlenül garantálja az eseményre való szisztematikus és átgondolt felkészülést. A szervezet aktualizáltatta a PricewaterhouseCoopers 2002-es megvalósíthatósági tanulmányát: a tanácsadó cég a 2016-os olimpiát nem, a 2020-asat viszont bizonyos súlyponti feltételek (például konvergenciaprogram sikere, euró bevezetése, évi 3-4 százalékos stabil növekedési pálya stb.) mentén reális alternatívának látja. 

Bienerth Gusztáv, a BOM felügyelőbizottságának tagja úgy véli, Prága és Varsó is bármikor ringbe szállhat az első közép-kelet-európai olimpia rendezési jogáért, és akkor a nyertes város akár fél évszázadra is magához ragadhatja a régió központi szerepét. Bienerth első számú feladatnak tekinti, hogy az olimpiára épülő létesítmények elő- és utóhasznosítása 100 százalékos arányú legyen. 

A szakember – ahogy sok más előadó és hozzászóló is – hangsúlyozta, a budapesti olimpia megrendezése nem pénzkérdés, hiszen a szükséges költségek (teljes szervezés, lebonyolítás, sportcélú infrastruktúra kialakítása) 518 milliárd forintra rúgnak, amelyet az állam uniós források és magántőke bevonásával ki tudna gazdálkodni. Hozzátette viszont, hogy ennél jóval nagyobb volumenű forrás szükséges az ország infrastruktúrájának fejlesztéséhez, amely, ahogy a főváros főépítésze, Beleznay Éva fogalmazott, 100 éves lemaradásban van, tekintve, hogy a millennium óta nem történt Budapesten városszerkezeti átalakítás, sem országos jelentőségű vasúthálózat-fejlesztés hazánkban. Az olimpiarendezés ötletét támogató budapesti főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre attól tart, hogy a 2020-as eseményt megelőző hétéves uniós tervezési időszakban a központi régió dinamikus fejlődése miatt a ROP-os pályázatokon keresztül a főváros nemigen tarthat számot forrásokra, az ágazati csatornákon viszont – ilyen lehet a sport – folyhat még be pénz az országba. 

A Dunát választotta a BOM a budapesti olimpia markáns tematikájának. Az egyesülés szerint a nemrég elkészült és jelenleg a fővárosi kerületeknél véleményeztetésen lévő anyagukban a három helyszínjavaslat közül a Duna-szigetek tűnnek a legalkalmasabbnak. Az olimpiai falu helyszínéül a Csepel-sziget a Spanyolországban nemrég önmaga ellen csődeljárást kért Martina-Fadesa tulajdonában lévő északi csücskét szemelték ki, de épülnének létesítmények az egykori óbudai gázgyár és a Hajógyári-sziget területén is. A végső helyszínek kijelöléséről még az ősz folyamán dönt a fővárosi közgyűlés. Ikvai azt ígéri, amint a parlament rábólint az olimpiatörvényre, a rákövetkező hat hónapon belül leteszik az asztalra a konkrét fejlesztési opciókkal kidolgozott üzleti tervet.