A rendező Szerviz Iroda vezetőjétől, Bárdos Istvántól megtudtuk, mi ennek az oka. Elsősorban az, hogy a szervezők olyan kiegészítő szolgáltatásnak tartják e tevékenységüket, amelynek elsődleges célja nem a minél nagyobb haszon elérése, hanem a potenciális helyi és környékbeli utazók tájékoztatása. Ezért nincs belépődíj a vásárra, ezért érik egymást a kulturális programok, ezért szerveznek szakmai konferenciát a vásár mellé.
Ennek az áldozatos munkának meg is lett az eredménye. Az idén 83 kiállító jött el április 4–6. között Miskolcra ajánlataival, a vásáron 15 000 látogatót regisztráltak. A rendezvény fejlődésére jellemző, hogy egy évvel ezelőtt 70 kiállító ajánlatára 12 000 látogató volt kíváncsi.
A kiállításon egyébként mindenki arról beszélt, ha óvatosan is, hogy Miskolcon és környékén lassan élénkül a gazdaság. Az autópálya hamarosan eléri a várost, egymás után települnek a környékre a multinacionális termelőüzemek. Miskolcon idén nyáron nagyszabású Bartók- és Puccini-fesztivált rendeznek, a belváros épületei felújítva, parkjai frissen virágosítva várják a turistákat.
A miskolci utazási kiállítás idegenforgalmi konferenciáján Hansághy Péter, a Gazdasági Minisztérium Turisztikai Államtitkárságának vezető főtanácsosa megszívlelendő tanácsokkal igyekezett ellátni hallgatóságát. Hangsúlyozta az ár-érték arány megfelelő balanszát. Azt, hogy nemzeti kincseinknek, például az ezredéves kultúrát folyamatosan kiállító pannonhalmi világörökségünknek el kell kérni az árát, nem szabad két jobb üveg sör áráért elkótyavetyélni. Másrészről a legenda kiaknázatlan marketinglehetőségére világított rá Loch Ness-i és Lourdes-i példákkal. A főtanácsos szerint a sodaszarvasról szóló rege turisztikai termékként való bevezetése nemcsak közvetlen extra profitot jelenthet, de alkalmat adhat múltunk, gyökereink időszerű európai bemutatkozására is.
A borsodi kiállítás hazai díszvendége a zempléni település, Komlóska volt, a Miskolctól 70 kilométerre, a tokaji borvidék északi, és a zempléni tájvédelmi körzet déli határán fekvő 500 lelkes település. Komlóska hazánkban az egyetlen hely, ahol a mindennapokban beszélik a ruszin nyelvet. A falu görög katolikus templomának díszítettsége és az ország egyetlen ruszin tájháza, benne az utolsó kabolás kemencével, egyedülálló látványosság. A Komlóskára kirándulókat különleges, kőzetteléreket bemutató tanösvény, ruszin szabaidő- és szoborpark illetve a helyi bortermelők finom tokajija várja. Komlóskán a vízkereszt sem akárhogyan zajlik. Itt a patak vizét szenteli meg a helyi tisztelendő, amit az asszonyok a Jordán vizeként visznek haza korsóikban. Április utolsó éjszakáján ház magasságú máglya ad nappali fényt az egész éjjen át mulatozó tavaszköszöntőknek. Az ifjú és lelkes polgármester, Köteles László és kedvese elszánt munkájának meglett az eredménye. A megye és az állam is meglátta törekvésükben a fantáziát, így a meglévő panziók ágykapacitásának bővítésére, újabb 30 ágyas vendégfogadó létesítésére kaptak támogatást. Ez jó lehetőség a céges tréningek résztvevőinek elszállásolásában már jártas Komlóska önkormányzatának.
A külföldi díszvendéget, a hazánktól 8000 km-re fekvő Srí Lankát a magyarul kitűnően beszélő tiszteletbeli konzul, dr. Padma Gannoruwa mutatta be. A teájáról híres sziget (egykori nevén Ceylon) negyedik legfontosabb szektora a turizmus. Ez a magával ragadó, jól komponált útifilmet nézve nem is csoda. Hiszen minden megtalálható itt, ami egy varázsos keleti utazásra vágyó európait vonzhat: homokos, pálmafás tengerpart, őserdő, elefántok, egzotikus gyümölcsök, a világörökséghez tartozó számtalan építmény, és a hölgyek kedvencei, az értékes drágakövek, a zafír és rubin.