A meghívás a Terra Pannonia balatonfenyvesi telepére szólt, ahol a ZING Burger csapatával közösen megnézhettük az ott élő Angus marhákat, amelyekből levágás után egyebek mellett a ZING-esek prémiumburgerjeibe is kerül húspogácsa-alapanyagként.

MARAD A MARHA

De ne szaladjunk ennyire előre! Maradjunk ott, hogy a szép nyári napsütésben megérkezve a Hubertus Hof Hotel teraszára – azért épp oda, mert a Terra Pannonia a Hubertus Bt.-ben működik – a Terra képviseletében Regina és Oliver Hahnenkamm mutatja be cégüket.

Kiderül, elődjük, a BNB ÁG szintén húsmarhákat nevelt, hiszen a Balaton közelsége meglehetősen behatárolja a működési lehetőségeket. Ugyanis sertést, pulykát, miegyebet tilos a tó partján tartani – a talajba kerülő nitrátvegyület veszélye miatt. Marad tehát a marha. Abból is mindjárt az egyik legjobb, a kanadai vonalú Red Angus, amelyből 1997-től, a Hereford fajta keresztezését követően most már háromezres Angus-törzstenyészete van a fenyvesieknek. Amelyet nem exportra, hanem kizárólag a magyar piacra szánnak – tophúsalapanyagként.

HÁROM A NÉMET IGAZSÁG

Oliver – útban a szabadban tartott gulyájuk felé – három okot is említ, miért tartják éppen ezt a fajtát. Egy: legelőik adottsága ehhez megfelelő. Ugyanis a Nagybereken lévő, 1800 hektárnyi területük tejelő tehén tartására nem alkalmas, ahhoz azonban, hogy az Angus üszők és borjaik eléldegéljenek ott, kiváló. Második oknak szállodájukat, a Hubertus Hofot nevezte meg. Mert állandóan gondjuk akadt (melyik hazai étteremnek, szállodának nem okoz ez problémát?) a jó minőségű, folyamatosan magas minőséget jelentő hús beszerzésével – saját marháik tartásával ez a probléma megoldódott. Végül azt hallhattuk, hogy egy parasztnak termelnie kell – méghozzá alapterméket előállítani – a marhák tartásával, plusz 2300 hektárnyi szántójukon a szemes- és szálastakarmány előállításával ez is kipipálva.

MONDJA, MARHA, MIÉRT OLY BÚS?

Megérkezünk az angusok egyik gulyájához (öt van ebből a terrásoknak), ahol az állatok csodálatosan szépek, szelídek, az anyákon látszik, hogy nagyon jó szülők, hiszen folyton rajta tartják a szemüket borjaikon, viszont mintha kissé bávatagnak tűnnének. Rágcsálják a füvet, isszák rá folyamatosan a friss vizet, jönnek-mennek a legelőn, ránk se hederítenek. Azonban amikor a gulyán belül két jól megtermett bika azon kezd egymással torzsalkodni, hogy melyiké legyen a megtermékenyíthető üsző, úgy gondoljuk, ideje odébbállnunk…

Meg sem állunk a Terra Pannonia sáripusztai hizlalórészlegéig, ahol fehér köpenyt öltünk, zöld papucsba bújunk, átsétálunk a fertőtlenítőfolyadékkal átitatott lábtörlőn, és akkor szembesülünk azzal: a szabadban tartott társakhoz képest a hizlalásra fogott állatok kissé mélabúsnak tűnnek. Hiszen a dolguk csupán annyi, mint a Jancsi és Juliska mesében a megszeppent testvérpárnak a gonosz boszorka foglyaként: hízniuk, gyarapodniuk kell.

Egyébként olyan szépek, olyan kedveseknek és naivaknak tűnnek, hogy a szívünk megszakad, amikor megtudjuk, hogy a hatvan kilométerre lévő Zalaszentivánra szállítva, fejlövéssel ér véget földi pályafutásuk 16–24 hónapos korukban (amikor a bikák elérik a 700, az üszők pedig az 550–580 kg-ot).

TÍZ BALATONI ÉTTERMES MÁR RÁTALÁLT

A vágás utáni részletekről inkább ne is tudjunk. Egynapos húspihentetésről, aztán 21 napos biológiai érlelésről szólnak az infók, de inkább maradjunk a szerencsés kiválasztottaknál, azoknál a borjaknál, amelyek a telepre kerülnek nevelési célzattal. Ahol kizárólag saját előállítású takarmányt fogyasztanak (kukoricaszilázst, cirokszilázst, roppantott kukoricát), illetve mellé jó étvággyal elfogyasztanak még némi vásárolt melaszt. Azok az üszők, amelyeket tovább kívánnak tenyészteni, mehetnek ki a nagybetűs Szabadságba, a bikák közé…

Egyébként tény: az Angusból készült húsétel isteni! Az a hamburger is, amelyet a ZING-esek készítenek a balatoni túra végén, amelyet miközben befalunk, megtudjuk, nekik addig voltak ellenérzéseik a Terra vágott és előre csomagolt marháival szemben, amíg meg nem kóstolták. Ekkor dőlt meg „az előre elkészített hamburgerhúst nem veszünk” elméletük. Így most már ők is állandó megrendelői a Terrának, ahogy a balatoni éttermek közül is vagy tízen (a Kistücsök vezette be annak idején, két éve ezt a missziót), az egyik nagy élelmiszerlánc is már fenyvesi Angus húst kínál, és remélhetőleg egyre több helyen lesznek beszállítók. Szegyet, nyakat, érlelt combot, hátszínt, bélszínt szállítanak megrendelésre – ki mit kíván.

A Hubertus Hof újdonsága különben az Angus rántott szelet – megkóstoltuk, és arra jöttünk rá: szomorúak az Angus marhák, vagy vidámak, ki tudja? Egy biztos: a belőlük készített húsétel akár költő ódájának témájaként szolgálhatna vagy festő múzsájává válhatna.