Az időskori tanulási folyamatok, az európai és nemzeti idősügyi politika, a felnőttképzési rendszerek és az elöregedő európai társadalom és a turizmus kapcsolata – több más kérdés mellett ezek a témák kerültek előtérbe a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán a napokban megrendezett Szociálandragógia és turizmus konferencián.

Jusztin Márta, a BGF oktatója, az időskori turizmus kapcsán tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa elöregedő társadalmaiban csökken a fiatalkorúak száma, miközben az időskorúaké folyamatosan nő: ma a teljes európai lakosság 20%-a 60 év feletti. Amint a szakember kiemelte, az idősebb korosztályban ezzel együtt határozottan növekszik az aktív életvitelt folytatók száma, akiket OPAL (older people with active lifestyle) csoportként nevez a szakirodalom. A felnőttképzésben, munkavégzésben és nem utolsósorban a turizmusban is egyre nagyobb részt vállaló társadalmi réteg piaci ereje egyre meghatározóbb. A mások mellett gyógyturizmusára nagy hangsúlyt fektető Magyarország számára tehát komoly cél lehet megnyerésük.

A nyugdíjas korúak kevésbé ragaszkodnak a szezonális szolgáltatásokhoz, magas minőséget várnak el, melyért jellemzően sokat is hajlandóak áldozni. Az időskorúak társadalmi és gazdasági erejét felismerve egyre több utazási iroda kínál speciális szenior turisztikai szolgáltatásokat, utakat. A fiatalokhoz, kisgyermekes családokhoz, vagy éppen középkorúakhoz hasonlóan az idősebb korosztálynak is megvannak a sajátos, utazáshoz, nyaraláshoz, szórakozáshoz kapcsolódó elvárásaik, így

• az egyszerű közlekedés,
• az egyszemélyes kereslet,
• a biztonságos, akadálymentesített, komfortos környezet,
• a minőségi kulturális és természethez kapcsolódó programok,
• valamint a gyógyászati szolgáltatások a legfontosabb szempontok ebben a szegmensben.

Amint a szakember kiemelte, annak érdekében, hogy a turisztikai piac a kezdeti lépéseket követően mind teljesebb képet kaphasson a „60+” korosztály igényeit illetően, piackutatásokra, termékfejlesztésekre és az új igényeket figyelembe vevő oktatásra van szükség.

Amint azt Farkas Julianna, a BGF KVIK tudományos dékánhelyettese, a konferencia főszervezője az esemény megnyitóján kiemelte: a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Pedagógia Intézeti Tanszéke a konferenciához kapcsolódóan várhatóan jövőre új képzési terület gondozásába kezd, melynek célja az időskorúak új szempontú vizsgálata az andragógia és a turizmus területén.

A konferencia további előadói voltak:

Dr. habil Pethő László főiskolai tanár, az ELTE andragógia doktori programjának vezetője a komfortérzet megtartásáról, Dr. Csoma Gyula andragógus a relatív regresszióról, míg Dr. Cziegler István pszichológus, DSc. a megismerési folyamatokról tartott előadást. Kordosné Tauszig Judit, a Nemzetgazdasági Minisztérium Felnőttképzési Osztályának vezető tanácsosa a nemzetközi idősügyi politika és a  hazai idősügyi politika képzési vetületeit ismertette, míg Brenner Zsuzsanna, a Budapesti Művelődési Központ minőségirányítási főmunkatársa, nemzetközi referense, A Tempus Közalapítvány szakértője az időskorúak képzését ösztönző Európai Uniós projektekben létrejövő magyar részvételről tájékoztatott. Dr. Henczi Lajos PhD az intézmények kompetenciaalapú menedzsmentje kapcsán informált, Kovács Balázs főiskolai oktató a turisztikai képzéseknek a francia felnőttképzési rendszerben betöltött szerepét ismertette, míg Oláhné Zieser Zsuzsanna két budapesti nyugdíjas klub jellemzőinek vizsgálati eredményét mutatta be.