Az MME honlapja szerint az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, a sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt (legeltetett, kaszált) gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. Azonban nem volt ez mindig így!

A múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt a faj és szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. A védelem pozitív hatása A ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során az egerészölyv visszafoglalta korábbi élőhelyeit és ma már az alföldi fasorokban és facsoportokban is jelentős számban fészkel. Legjobb élőhelyei azonban továbbra is azok a természetközeli mozaikos területek maradtak, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában.

Az egerészölyv néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányoknak köszönhetően, ezt számos gyűrűzött példány megkerülése is bizonyítja. Az egerészölyv hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft. A több mint fél évszázados védelemnek köszönhetően az egerészölyv ma már gyakori madárnak számít Magyarországon. Ha azonban nem vigyázunk rájuk, esetleg ismét lőhetővé válik a faj, az állomány - sok más hasonló, vele könnyen összetéveszthető fajéval együtt - ismét összeomolhat.

Természetvédelmi és gazdasági szerepe

Annak köszönhetően, hogy leggyakoribb ragadozó madarunk táplálékának messze túlnyomó többségét a mezőgazdasági kártevő kisrágcsálók, elsősorban a mezei pocok teszi ki, a faj sok-sok millió forint rágcsálóirtásra fordítandó költséget takarít meg a gazdáknak, az országnak. Ez az oka annak, hogy az Agrár környezetgazdálkodási program nem termelő beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerében a rágcsálóirtó ragadozók "munkáját" segítő T-fa kihelyezés is szerepel. Arról nem is beszélve, hogy ez a biológiai védekezés nagyságrendekkel csökkenti a környezet rágcsálóirtószer-terhelését, ami a technológiai fegyelem gyakori be nem tartása mellett fokozott veszélyt jelent a vadászatilag jelentős apróvad állományra is. Az egerészölyvek az agrárterületek ingyenes rágcsálóirtó napszámosai, táplálkozásukkal akaratlanul is óriási, gazdaságilag is mérhető hasznot hajtanak.

Az egerészölyv a legfontosabb fészeképítő ragadozómadár-faj Magyarországon, mert az általuk évről-évre épített fészkek olyan, saját fészket nem építő védett és fokozottan védett fajoknak szolgálnak nélkülözhetetlen tojásrakó helyül, mint: a kerecsensólyom, a kabasólyom, a vörös és kék vércse, az erdei fülesbagoly vagy az uráli bagoly.

Milyen veszélyek leselkednek az egerészölyvre?

A hazai egerészölyvekre valószínűleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt, amelynek következtében minden évben ölyvek ezrei pusztulhatnak el. A hazai oszlopok mintegy 5%-ának ellenőrzése során az elmúlt években több mint 4.500 áramütött madártetem került elő, amelyek között közel 800 (17%) egerészölyv volt, így ez a madárfaj volt a leggyakoribb regisztrált áldozat. Az áramütés különösen azokon a fátlan élőhelyeken jelent nagy veszélyt az ölyvekre és egyéb madarakra, ahol az elektromos oszlopok szolgálják az egyedüli kiülési lehetőséget.

Az elektromos hálózat mellett a közúthálózat mentén is jelentős pusztulással találkozhatunk, hiszen az út mellett táplálkozó ölyvek gyakran esnek elütés áldozatául. Az egerészölyvhöz hasonló dögevők gyakran akkor esnek az autók áldozatául, amikor az úttesten korábban pórul járt állatok (barna ásóbéka, erdei fülesbagoly, énekes rigó, fürge gyík tojásokkal) sajnálatosan bőségesen rendelkezésre álló tetemeiből táplálkoznak

Szintén komoly veszélyt jelent a ragadozómadarakra a közelmúltban elharapódzott illegális mérgezési hullám. Az elmúlt években több mint 1.000 védett és fokozottan védett madár került elő nagyrészt szándékosan elkövetett mérgezések következtében, sajnos azonban a valós pusztulás ennek többszöröse, hiszen az ilyen esetek nagy részéről sosem értesülnek a természetvédelmi szakemberek. A megtalált tetemek között majdnem 300 (29%) egerészölyv volt, így itt is ez a faj volt a leggyakoribb áldozat.

A fenti okoknál ugyan jóval kisebb gyakorisággal, de törvényi védelme ellenére rendszeresen előfordulnak lelövéses, fészekbe lövéses esetek is, amelyek hátterében rendszerint a faj már említett téves vadgazdálkodói megítélése van. Különösen jelentős veszélyforrást jelentene a faj állománystabilitására nézve az a törekvés, amely a „túlszaporodásra” és „károkozásra” hivatkozva több ragadozómadár-faj mellett az egerészölyvet is legálisan gyéríthetővé kívánná tenni, ami ellen az MME a lehető legtöbb fórumon felemelte és felemeli a szavát.

A gyérítés engedélyezése sok más ok mellett azért is lenne különösen veszélyes, mert a vadászok sokszor nem rendelkezek a nagy speciális gyakorlatot igénylő fajismerettel, így az egerészölyv lelövésének engedélyezésével nagy valószínűséggel számos más védett és fokozottan védett ragadozó madár is áldozatul esne. Ezeket a fajhatározási nehézségeket, fajtévesztési lehetőségeket szemléltetik az alábbi, messze nem teljes fotósorozatok. Ezek összeállításánál - legalább minimális ragadozómadár fajismeretet feltételezve - nem tértünk ki a méretben és megjelenésben nagyobb eltérést mutató madarakra, mint: a sólymok (kis, kerecsen, vándor), a karvaly, a vörös és kék vércse, a héja, a rétihéják (barna, hamvas, kékes, fakó), sasok és keselyűk.

A rendkívül változatos megjelenésű egerészölyv elkülönítése más fajoktól a fényviszonyoktól, a repülést (szárnytartást) befolyásoló szélviszonyoktól is függően gyakran okoz fejtörést a ragadozómadár-szakértők számára is. Az egerészölyv sokféle színvariációban fordul elő, a majdnem fehértől az egészen sötétig szinte nincs két egyforma madár, ami nagymértékben növeli a fajtévesztés lehetőségét.

Egyik legértékesebb madarunk, a fokozottan védett kerecsensólyom mérete azonos, színezete hasonló az egerészölyvéhez, ezért a nem kellően felkészült megfigyelő könnyen összetéveszti ezt a két fajt is.

Mit teszünk, mit tehetünk a védelme érdekében?

A középfeszültségű oszlopok madárbarát átalakítása már három évtizede folyik az MME, az áramszolgáltató vállalatok és a Vidékfejlesztési Minisztérium (illetve a környezetvédelemért felelős elődeinek és területi szerveinek) közreműködésében, azonban becsléseink szerint csak a hazai hálózat mintegy ötödét sikerült ezidáig madárbaráttá alakítani.

Vegyen részt Ön is az MME által szervezett Középfeszültségű Oszlop Felmérési (KFO) akciókban! Madárbarát szigetelésekkel ellátott oszlopfejen üldögélő egerészölyv. A mérgezések elleni hatékonyabb fellépés feltétele, hogy a természetvédelmi szervezetek tudomást szerezzenek az ilyen illegális cselekményekről.

Ebben az esetben az MME és az együttműködő szervezeteink azonnal feljelentést tesznek a rendőrségnél, és szakértőként segítjük a nyomozást. Amennyiben több madártetemet észlel környezetében, kérjük, haladéktalanul értesítse az MME-t vagy az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy megtehessük a szükséges lépéseket a további károk elhárítása és a tettesek kézre kerítése érdekében! A mérgezések (és más illegális cselekmények) elleni küzdelem első lépése, hogy tudomást szerezzünk az ilyen esetekről.

Az egerészölyvvel kapcsolatos vadgazdálkodói ellenszenvet, a faj túlszaporodásáról és táplálkozási szokásairól elterjedt téves információkat csak tudományosan alátámasztott tényekkel lehet cáfolni. Az MME partnereivel célzott kutatásokba kezd, hogy a faj állományviszonyait, táplálkozási szokásait és az apróvadakra gyakorolt hatásának valódi mértékét tisztázza. Ezekkel a tudományos adatokkal biztosítani szeretnénk, hogy az egerészölyv és az összes többi ragadozómadár-fajunk törvényes hazai védettsége ne csorbulhasson, amelyre egyébként nemzetközi természetvédelmi egyezmények is köteleznek minket.

Vegyen Ön is részt a ragadozómadarak Sasszinkronnak nevezett országos téli számlálásán, illetve kapcsolódjon be monitoring programjainkba! A januári országos Sasszinkronon nemcsak a nagyragadozókat, de az összes gyakori ragadozó madarat, így az egerészölyveket is számba vesszük. Az egerészölyvek előfordulását jelentősen csökkenti az alföldi területeken, ha nincsenek kiülésre, fészkelésre alkalmas fák a környéken, hiszen a faj előszeretettel vadászik leshelyről, és kizárólag fákon tud költeni.

Ha Ön gazdálkodó, „használja” az egerészölyveket a rágcsálók elleni védekezésre! Helyezzen ki T-fákat a földjére, illetve ültessen fákat, mezővédő erdősávokat a terület szélére, hogy tudjanak hol megtelepedni (fészkelni, pihenni, éjszakázni) a ragadozó madaraknak! Ragadozó madarak, elsősorban az egerészölyvek pocok vadászatát segíti a fátlan táblákban és gyepeken az Agrár környezetgazdálkodási program nem termelő beruházásokra vonatkozó támogatási rendszere által is támogatott T-fa kihelyezés.

(forrás: Magyar Madártani Egyesület)