Félreeső, nyugalmas helyen lévő kis budai utcában egyik nap gyerekzokogás törte meg a csendet: egy apuka, mellette meg egy anyuka próbálta csitítani saját csemetéjét, de mindkét gyerkőc vigasztalhatatlan volt. Az óvodával szomszédos cukrászda ajtajára ugyanis azt írták ki: „Csőtörtés miatt zárva!” Ám mivel az óvodások még nem tudnak olvasni, meg nem is igen tudják, mi az a csőtörés, őket egyvalami érdekelte: hogy nem kapták meg aznapi betevő sütinyalókájukat.
Egyikük a földre vetette magát, úgy hisztizett, a másiknak is potyogtak a könnyei, bent pedig, az üzlet mélyén a tulaj, Naszádi Sára (vagy ahogy a környéken ismerik: Édes Sári) tócsahegyeket törölt fel épp a padlóról, és világos volt, tényleg nem lehetett ideje, sem lehetősége aznap kis vendégeinek sütinyalókát készíteni.
MAGAD…, HA SZOLGÁD NINCSEN
Naszádi Sára szülés után otthoni sütögetéssel kezdte édes pályafutását. Eleinte csak akkor kapcsolta be a sütőt, és kezdett krémeket keverni, tésztát nyújtani, amikor este elcsendesedtek a gyerekek. Egy idő után azonban rájött, otthoni körülmények között nem tudja teljesíteni az egyre több kérést, és úgy döntött: belevág. A gyerekek óvodája mellett, a lakóhelye közelében másfél éve talált egy kis kiadó alagsori helyiséget (mindössze 25 nm), berendezte két hagyományos, elektromos sütővel, egy nagyobb és kisebb robotgéppel, indukciós lappal, kis kiszolgálópulttal, kávémasinával, és egy fagylaltgépnek is szorított helyet. „Ez a helyiség még éppen akkora, hogy biztonságban érzem magam. És nem panaszkodhatok, mert az Édes Sári süteményesbolt a kezdetektől jól megy.”
TRENDEK MENTÉN
Bár Sára időközben elvégzett egy cukrásztanfolyamot, az ott tanultaknak nem sok hasznát veszi. Rossz alapanyagokból, ezeréves receptek alapján sütöttek, ráadásul a tanáraik csak elmondták, ők mit és hogyan csinálnak.
Így Sára inkább a saját feje után ment. Üzletének nyitása után a hozzá érkezők eleinte kiakadtak azon, hogy szinte mindennap változik a kínálat, mostanában viszont már úgy jönnek be: ma mi az újdonság? Persze vannak olyan sütik, amelyek nélkül nem telhet el nap: csokis-málnás pite nélkül például valószínűleg megállna náluk az élet. A répatorta, a mascarponés máktorta, a svéd mandulatorta és a narancsos-sütőtökös pite is mindig nagy siker. Vajat, tojást, barna cukrot használ sütéshez. Nyáron a fagylalt a sztár, pedig a fagyik terén nem követi a trendeket: olyat készít, ami neki ízlik. Sosem fagylaltporból vagy pasztából, ahogy mostanában divat, hanem tojásból, tejből, friss gyümölcsökből, igazi csokoládéból.
AZ IMÁDOTT SÜTINYALÓKA
Sára nemcsak a környékbelieket szolgálja ki, egyre több megrendelője érkezik máshonnét is: kávézóknak, rendezvényeknek szállít folyamatosan, emellett szülinapi tortákat is rendelnek. Nagyközönségi kiállításokra, versenyekre nem jár, azt mondja, nincs szüksége az ilyen jellegű megmérettetésekre, nincs is rá ideje. Így is egész nap nagy a pörgés. A hajnal croissant- és kakaóscsiga-sütéssel kezdődik, utána az alapanyagok beszerezése, a napi kínálat elkészítése és a megrendelt édességek kiszállítása a program.
Végül elárulja, mi az a sütinyalóka. Mindig a napi maradék piskóta krémsajttal vagy csokikrémmel összekeverve, csokiöntettel, színes cukormorzsával leöntve. Sára azt mondja, a saját gyerekei is imádják, a múltkor a kisebbik lánya hármat tüntetett el egy ültő helyében, és amikor a negyediket nem kapta meg, a földhöz vágta magát.