A miniszterelnök úgy fogalmazott: "a turizmust ez a válság – és általában minden válság - jobban érinti, mint egy átlagos ágazatot, jobban ki van szolgáltatva az időjárásnak, a turisztikai hangulatoknak, világpolitikai konfliktusoknak, gazdasági válságoknak". Így tavaly mind a vendégek, mind pedig a vendégéjszakák száma 8,5-9 százalékkal mérséklődött. Hozzátette: ezzel a visszaeséssel az ágazatban dolgozók csaknem egy havi jövedelme esett ki. A miniszterelnök szavai szerint a turizmust nemcsak a válság, de az arra adott válaszok közül is sok súlyosan érintette, de a sikeres együttműködés eredményeképpen több területen kompromisszum született. Szerinte az együttműködésnek köszönhető az is, hogy a szakma összesen 300 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthat. Az európai uniós forrásokból ugyanis több mint 300 milliárdot biztosítanak, ebből 140 milliárd sorsa már eldőlt, jelenleg 300 projekt áll beruházás alatt - ismertette a miniszterelnök. Rámutatott: ez alapvetően új minőségű kínálatot is jelenthet. Úgy vélte, hogy a szakma képviselői munkájukkal kikövetelik és kiérdemlik, hogy a mindenkori magyar kormány nagyobb figyelmet fordítson az ágazatra. Hiszen - mondta - a foglalkoztatottak 8-9 százaléka dolgozik a turizmusban. A kormányfő szerint a turizmusban dolgozó vállalkozók példaértékűen dolgoztak, a válság ellenére kitartottak, küzdöttek. Úgy vélte, a válságból való kilábalásnak két ellenfele van: az egyik a csodavárás. "Csodák maguktól nincsenek, legfeljebb csodát ígérő hamis próféták" - fogalmazott. A másik ellenfélnek a reményvesztettséget nevezte. Mindkét ellenségnek egy közös nevezője van - hívta fel a figyelmet -, az, hogy tétlenségre sarkall. A miniszterelnök szerint a turisztikai vállalkozók példája megmutatja, hogy hogyan kell kijönni a válságból. (MTI)