Amikor 1999-ben az osztrák választópolgárok a parlament második legnagyobb erejének választották a szélsőjobboldali Szabadság Pártot (FPÖ), az Európai Unió szinte azonnal szankciókat léptetett életbe, amit a múltbéli tapasztalatokkal indokoltak. Ekkor egy rövid ideig kétséges volt Ausztria jövőbeni szerepe az EU-n belül, főleg miután nyilvánosságra került a párt keményvonalas bevándorlásellenes politikája. Ebben az időben aligha születhetett volna egy olyan elemzés, amely szerint Bécs az egyik legjobb hely a világon. Tíz évvel később viszont - ezeket a belső és külső konfliktusokat maga mögött hagyva - az osztrák főváros ismét a legjobb helynek bizonyult az élhetőség szempontjából, amit kiegészített a város művészeti, építészeti kínálata, vagy éppen infrastrukturája.

A Mercer nemzetközi tanácsadó cég évi rendszerességgel elkészített listáján az életminőség szempontjából is első helyen végzett Bécs és szempont volt a stabil politikai helyzet és szociális környezet is. A Mercer listájának elején főként európai városokat találunk, ami nem kis szó, ha figyelembe vesszük, hogy világszerte 420 várost vizsgáltak többek közt a politikai és szociális környezet, a közbiztonság, a gazdasági állapot, egészségügy, valamint emberi jogok szempontjából. A vizsgálat kiterjedt a kulturális élet színvonalára, a színházak és sportesemények rendezésére alkalmas helyszínek számára, sőt még a lakások áraira és a klímaváltozás elleni küzdelemre is. A városokat az említett kritériumok alapján úgy állították sorba, hogy New York teljesítményét 100-ra értékelték.

Ehhez képest a győztes Bécs 108,6, a második helyezett Zürich 108, a harmadik Genf 107,9, a negyedik - és egyben első tengerentúli - Vancouver pedig 107,4 pontot ért el - írja a Forbes magazin. A lista alján szereplő Bagdad 14,4, a Közép-Afrikai Köztársaság fővárosa, Bangui 29,3, Csád fővárosa N'Dzsamena pedig 31,3 ponttal áll.

Idén első alkalommal az infrastruktúra állapotát is vizsgálták a felmérés készítői, például az elektromos hálózat állapotát, az ivóvíz ellátottságot, a kommunikációs szolgáltatások színvonalát, a tömegközlekedést és azt is, hogy mennyi nemzetközi légijárat közlekedik az adott városba.

Az infrastruktúra miatt került több német város - München, Düsseldorf, Frankfurt - is az előkelőbb helyekre. Az elemzés készítői kiemelték, hogy a német városok fejlődésében elengedhetetlen és hatalmas előny is egyben a fejlett vasúthálózat. Az infrastruktúra és a nagysebességű vasúthálózat - fejlesztését Barack Obama, amerikai elnök is prioritásként nevezte meg és a 787 milliárd dolláros gazdasági élénkítő csomagból 8 milliárd dollárt különít el hat nagysebességű hosszútávú vasútvonal építésére. A hátrányt nem lesz egyszerű ledolgozni: Németországban 1991, Japánban pedig már 1964 óta működik szuperexpressz. S míg az Obama-adminisztráció elsősorban a rövidtávú előnyöket - elsősorban a munkahelyteremtést - tartja fontosnak, egy ilyen vasútfejlesztés inkább hosszú távú előnyökkel kecsegtet.

A 20-as lista növekvő sorrendben Stockholm, Luxemburg, Melbourne, Berlin, Ottawa, Toronto, Brüsszel, Amszterdam, Wellington, Koppenhága, Sydney, Bern, Frankfurt, München, Düsseldorf, Auckland, Vancouver, Genf, Zürich, Bécs. (origo)