Kiemelte, hogy 2010 még nem hozott áttörést a hazai turizmusban, bár a vendégek száma 1,9, a vendégéjszakák száma pedig 1,6 százalékkal nőtt. A világ, és Európa nyugati felének turizmusa ezt jóval meghaladó mértékben bővült. A külföldi vendégek aránya 46,4 százalék volt, ezen belül kiemelkedő mértékben emelkedett az USA-beli, az orosz és a cseh beutazás. A szállásforgalom 73 százaléka szállodákban bonyolódott, a négycsillagos házak teljesítettek a legjobban, a szálláskapacitás kihasználtsága is a gyógy- és a 4-5 csillagos házakban volt a legnagyobb. A szállodai árbevételek azonban csökkentek, növekedés csak az egyéb szolgáltatásokból keletkezett.

A szállásbevételek régiós megosztását vizsgálva a hagyományos sorrend (Budapest és Közép-Dunavidék; Balaton és Nyugat-Dunántúl) megmaradt. A kereskedelmi bankok jelenleg turisztikai fejlesztéseket nem támogatnak, viszont fut két állami pályázat (TDM létesítés és attrakció fejlesztés).

Bánki Erik, az OSTB elnöke hangsúlyozta, hogy a „Gyógyító Magyarország” szlogen nagy sikert aratott a vásárokon. Más hozzászólók viszont hiányolták a gyógyvíz, mint nemzetközi vonzerő felmérését, és a falusi turizmus értékelését az előterjesztésből.

Nincs könnyű helyzetben a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ (BTSZK), hiszen a főváros takarékossági programja következtében 60 százalékkal csökkent a támogatása, ismertette Molnár József ügyvezető igazgató. Az országban Budapest realizálja a legnagyobb bevételt a turizmusból, de a városvezetésnek nincs a turizmus érdekeit szolgáló mechanizmusa. A BTSZK ezért olyan kérdésekkel és megoldatlan problémákkal (közbiztonság, reptéri út, konferencia központ) szembesül, melyek nem egy marketing szervezet kompetenciájába tartoznak. A BTSZK-nál belső átszervezést hajtottak végre, megújítják az arculatot, a marketing felületeket és a Budapest Kártyát.

Molnár József legfontosabbnak a budapesti TDM szervezet létrehozását tartja, melynek a BTSZK lenne a munkaszervezete. A 2020-ra kialakítandó fővárosi TDM tulajdonosi összetételéből egyharmadot képviselne a BTSZK, ugyanennyi jutna a budapesti önkormányzati intézményekre, és a piaci szereplőket összefogó Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára. A bizottság tagjai javasolták, hogy a BTSZK hozzon létre több, belföldiek számára is vonzó fővárosi programot, érje el, hogy a kiállításokon a budapesti múzeumok is szerepeljenek, és igyekezzen visszanyerni a fapados légitársaságokat. Elhangzott, hogy az Erzsébet téri volt, autóbusz-pályaudvar komplex látogató központ lehetne.

Dr. László Ferenc, szegedi egyetemi tanár ismertette azt az egészségipari csúcstechnikát, melyet pályázati támogatással fejlesztettek ki. Utolsó napirendi pontként Dr. Czeglédi József felvetette, hogy az 1956-os emlékhelyek bemutatása, ill. ezekből tematikus utak kialakítása nemcsak a történelem szemléletet, de a turizmus programjainak választékát is jobbítaná.