Szerintük az alapanyag megszerzésében az állatvédő egyesületek eddig is kiváló partnernek bizonyultak. Az állatvédők viszont tiltakoznak, sőt feljelentenek. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai ellenőrzéseik során sose bukkantak kutyafeldolgozó helyekre.
Azt senki nem állítja, hogy hazánkban nem létezik kutyahúsfogyasztás. A Noé Állatotthon alapítvány munkatársa, Schneider Kinga tud a problémáról, tudomása szerint zártkörű ebédeken és vacsorákon felszolgálják ezt a számunkra megdöbbentő étket. Azonban a hazai éttermekben legálisan nem kerülhet kutyahús a vendég asztalára. Azt pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartja az állatvédő, hogy állatmenhelyektől, állatvédő egyesületektől vásárolnának kutyákat étkezési célra. Szerinte ez a bizarr levelezés nem más, mint médiahack, vagyis internetes ugratás, hiszen manapság annyi minden furcsa dolgot csinálnak az emberek. Ennek ellenére ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
Hasonlóképpen vélekedik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályvezetője is, aki felhívta a figyelmet, hogy ezt a kutyahús-sztorit már 1994-ben a New York Times-ban is elsütötték. Az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai ellenőrzéseik során nem találkoztak kutyahús-feldolgozással, de nem is fognak, mert ezt a tevékenységet nyíltan senki sem űzi Magyarországon. Meghívásos, zártkörű ebédeken előfordulhat kutyaétel feltálalása, ezek holléte azonban örökre titok marad. A Kea So Joo vendéglő, amely állítólagos vásárlási szándékával hergeli az állatvédőket, szintén nem létezik. Sem Magyarországon, sem Európában.
Az ajánlkozás egyébként valóban sokkoló: a távol-keleti konyhák állítólagos ellátói 20 eurót adnának egy kiló kutyahúsért és öt darab, közepes termetű kutya felett már házhoz mennének és készpénzzel fizetnének. Ugyanakkor arra bíztatják a kutyatulajdonosokat, hogy utcára dobás és elaltatás helyett inkább áldozzák gasztronómiai célra megunt házi kedvenceiket.Az Orpheus Állatvédő Egyesület képviselője, Seres Zoltán arra kéri a távol-keleti embereket, tartsák tiszteletben az európai gasztronómiai hagyományokat, de az állatvédő inkább későire sikerült áprilisi tréfának gondolja a meghökkentő hirdetést. Állatbarátok ezrei szeretnék hinni: csakugyan pihent agyú emberek ízléstelen jópofáskodásáról van szó. (Népszava)
Azt senki nem állítja, hogy hazánkban nem létezik kutyahúsfogyasztás. A Noé Állatotthon alapítvány munkatársa, Schneider Kinga tud a problémáról, tudomása szerint zártkörű ebédeken és vacsorákon felszolgálják ezt a számunkra megdöbbentő étket. Azonban a hazai éttermekben legálisan nem kerülhet kutyahús a vendég asztalára. Azt pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartja az állatvédő, hogy állatmenhelyektől, állatvédő egyesületektől vásárolnának kutyákat étkezési célra. Szerinte ez a bizarr levelezés nem más, mint médiahack, vagyis internetes ugratás, hiszen manapság annyi minden furcsa dolgot csinálnak az emberek. Ennek ellenére ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
Hasonlóképpen vélekedik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályvezetője is, aki felhívta a figyelmet, hogy ezt a kutyahús-sztorit már 1994-ben a New York Times-ban is elsütötték. Az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai ellenőrzéseik során nem találkoztak kutyahús-feldolgozással, de nem is fognak, mert ezt a tevékenységet nyíltan senki sem űzi Magyarországon. Meghívásos, zártkörű ebédeken előfordulhat kutyaétel feltálalása, ezek holléte azonban örökre titok marad. A Kea So Joo vendéglő, amely állítólagos vásárlási szándékával hergeli az állatvédőket, szintén nem létezik. Sem Magyarországon, sem Európában.
Az ajánlkozás egyébként valóban sokkoló: a távol-keleti konyhák állítólagos ellátói 20 eurót adnának egy kiló kutyahúsért és öt darab, közepes termetű kutya felett már házhoz mennének és készpénzzel fizetnének. Ugyanakkor arra bíztatják a kutyatulajdonosokat, hogy utcára dobás és elaltatás helyett inkább áldozzák gasztronómiai célra megunt házi kedvenceiket.Az Orpheus Állatvédő Egyesület képviselője, Seres Zoltán arra kéri a távol-keleti embereket, tartsák tiszteletben az európai gasztronómiai hagyományokat, de az állatvédő inkább későire sikerült áprilisi tréfának gondolja a meghökkentő hirdetést. Állatbarátok ezrei szeretnék hinni: csakugyan pihent agyú emberek ízléstelen jópofáskodásáról van szó. (Népszava)
