Brugge Nyugat-Flandria legnagyobb városa, amelynek történelmi központja 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A város pozitív imázsa a csatornák szabdalta, képeslapszépségű kultúrtájra és a csokoládé kettősére épül, amelynek elismeréseként 2002-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet is birtokolta. A 120 ezer lakosú településen, amely évente közel 3 millió látogatót fogad, csupán 20 ezren laknak a történelmi magban, így a turizmustervezésnél a helyiek igényeit is messzemenően figyelembe kellett venni, hogy elkerüljék a városból való exodust. A minőségi turizmus fejlesztésének kezdete egy 2002-es konferenciához kapcsolódik, amelyről Sulyok Juditnak a Turizmus Bulletinbe írt tanulmányában részletesen is olvashatunk. Egy évtizede a turizmus fenntarthatóságának négy alappillérét a következőkben határozták meg: a kulturális örökség megőrzése, a vízminőség javítása, a konszenzusos várostervezés, valamint a látogatók és a helyi közösség hatékony menedzsmentje. A minőségi turizmushoz kapcsolódóan a városfejlesztés a belvárosi életminőség javítását és a turistákkal túlterhelt területek kezelését is fókuszba állította. A cél az volt, hogy a turizmusban érdekeltek – a szolgáltatók, a turisták, a turizmus helyi irányítószervezetei, a lakosság, illetve a városvezetés – összehangolt együttműködése jöhessen létre.

Csatornák és hidak

 A látogatók nagy része – akár a fővárosból, akár a repülőtérről jön – a vasútállomásra érkezik, amely alig másfél kilométerre fekszik a belvárostól. A város kapuja a festői Minnewater park, ahol a turista akaratlanul is lassabb ritmusra vált, kisebb-nagyobb kitérőket tesz, megtekinti a szerelmesek tavát, majd körüljárja a közeli Begina kolostor épületegyüttesét. Ez a zen jellegű első benyomás egyszerre megnyugtatja és felvillanyozza a fáradt vándort. A többség ugyanezt ez utat teszi meg a városból való távozáskor is, így a parki bolyongás mintegy keretbe foglalja az ott-tartózkodást és biztosítja a stresszmentes búcsút és indulást. Napjainkban a víz jelenléte egy városban mindig lassító tényező. Amennyiben a helyiek nem használják közlekedési útvonalként, számukra inkább legyőzendő akadály, amelyet hidakkal szelídítenek meg és tesznek átjárhatóvá. Másrészt viszont a vízparti területek sajátos atmoszférájukkal a helyiek és a turisták számára egyaránt vonzóak. Itt találhatóak a városi terek legkeresettebb ingatlanjai és a jelentős építészeti örökségek is. A csábító panoráma elemei mágnesként vonzzák a szemlélődő turistát, aki hosszú távokat képes megtenni, hogy egy távoli hidat, épületet közelebbről is megnézzen. Brugge-ben 97 hidat találunk: a Meebrug mohával bevont kövezetével, a Duinenburg fahídja, a modern Conzett Brug vagy a gótikus Bonifác híd megannyi dizájnnal és hangulattal egy teljes napnyi elfoglaltságot nyújt a kulturális turizmus kedvelőinek. A csaknem öt kilométer hosszú, egyben a hanzavárosi örökséget is bemutató tematikus rakparti séta előnye, hogy jelentős számú turistát jó néhány órára kivon a belváros vérkeringéséből. Az egyenlő távolságra elhelyezett padok lehetővé teszik az út megszakítását, a szemlélődést, ami által hosszabb táv megtétele lehetséges. Brugge rakpartjai kerékpárral, lovaskocsival és minibusszal szintén bejárhatók, mégis a hajózás az, ami minden turista menetrendjében szerepel. Mivel Brugge-ben a csatornákon nincsi tömegközlekedés, így azok teljes egészében a turisták rendelkezésére állnak. A turisták számára a csónakból való nézelődés, a titkos helyekre, zugokba való bekukkantás ugyanannak a tájnak egy merőben más, bennfentesebb perspektíváját kínálja. Az élményhez sokat ad hozzá a poliglott idegenvezetők helyismerete, a történetekre, anekdotákra épülő narrációja. Csupán egyfajta hajókirándulásra lehet befizetni, amely öt különböző megálló-ból indul, és köztes állomások nélkül ugyanoda érkezik vissza. A félórás hajózás a kedvező árazásnak köszönhetően (7,60 euró) nagyban hozzájárul a turistaroham kezeléséhez, hiszen jelentős tömegeket rak a vízre, ugyanakkor az uniformizált kínálati oldal is kiszámítható és szabályozható. A megállók és a csónakok alacsony száma mintegy biztosíték a túlzsúfoltság elkerülésére, és az indulások késleltetésével akár adminisztratív eszközökkel is rugalmasan közbe lehet lépni. Az egyencsónakok a parton maradók vizuális élményét is fokozzák, mivel harmonikusan olvadnak bele a tájba.

Sikátorok, átjárók és tornyok

 A belváros két legfontosabb tere a Markt és a Burg, amelyeket a Steenstraat utcán keresztül közelíthetünk meg. Ez egyben a város legfontosabb utcája is, telis-tele üzletekkel. A viszonylag szűk utca forgatagából való menekülést a kis sikátorok és átjárók teszik lehetővé, amelyek három csoportba oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek azonnal felvillantják a távoli attrakciót, többnyire egy kis templomot, csinos szállodát vagy lakóházat. A szűk, kanyargós labirintusok alkotják a második csoportot, ahol a köztes állapot maga az élmény, és már nem is fontos, hogy mi vár a másik végén. Az utolsó kategória a hagyományos átjárók csoportja, amely egy másik, hasonlóan ígéretes utcába torkollik. Ez esetben a turista hajlamos egy kicsit szétnézni ebben a gyakran nem párhuzamosan haladó utcában, hogy a végén aztán végleg elveszítse a fonalat. Brugge főutcájának bejárása ily módon egy napot is igénybe vehet, míg végre eljutunk a főtérre, ahol aztán egy középkori tértől kötelezően elvárt látnivalók fogadnak: a gótikus Városháza, a reneszánsz Szent Vér-bazilika, a homlokzatán ősi perzsa legendát megjelenítő bíróság és az Igazságügyi Palota.

Madártávlat

 A városmagban a turisták horizontális széthúzása nem mindig lehetséges, ilyenkor a harangtornyok sietnek a várostervezők segítségére. Brugge-ben 366 lépcsőfok megmászása szükséges, hogy a várost madártávlatból is megszemlélhessük. A panoráma több funkcióval bír: a városlátogatás végén lehet a mozaikszerű élmények egyfajta vizuális összegzése, a látogatás elején egy ún. vizuális bakancslista, amely kijelöli a kötelező látnivalókat. Mivel legtöbbször a panorámafelvételek a legfestőibbek, a madártávlat egyben az előzetesen látott képek autentikusságának igazolására is szolgál. Terjedelmi okokból az egyéb szabályozások, mint a szállodafejlesztés, most nem kerültek górcső alá. Azonban a fentiekből is látszik, Brugge jól példázza, hogyan lehet a természeti és kulturális értékeket kiaknázva a helyi közösség érdekeit szem előtt tartó turizmusfejlesztést véghez vinni. A városban viszonylag kevés a kizárólag a gyalogosok számára fenntartott tér. Az utcák zömmel egyirányúak, ami szabad áramlást jelent a lakóknak, ugyanakkor kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá teszi a turisták jövés-menését. A vizek, a rakpartok, a parkok és sikátorok viszont kizárólag a gyalogosoké.