„Budapest mai arca azoknak az embereknek köszönhető, akik alulról szerveződve, mindenféle állami támogatás nélkül mertek vállalkozni, ráadásul a gazdasági válság után egy bizonytalan időszakban. Ilyenek voltunk mi is” – mondja Csókay Gergő, a Budapest Essentials (BPES) egyik alapító szervezője.
A négynapos fesztivált a 4Bro csapata 2014-ben indította útjára, most júniusban rendezték meg harmadszor. Gergő testvére, Csókay Bence mellett Manninger Máté és Sticzay Péter a cég alapító tagjai, illetve az Essentials szervezésébe az Akácfa utcai kulturális befogadótér-romkocsma, a Fogasház tulajdonosa, Nádas Patrik is beszállt. A 4Bro négyes fogata a főváros éjszakai életének fontos szereplői, szórakozóhelyeik, amiket az elmúlt tíz évben nyitottak (például Ötkert, Bob, Mazel Tov, 4Bro Downtown, Zsiráf) gyorsan népszerűek lettek. Ennek egyik magyarázata szerintük az, hogy mindegyik hely jól célzott közönséggel, egyedi stílussal bír.
Ezzel a két dologgal tört magának utat a hazai fesztiváldömpingben a BPES is: unikális helyszíneken, letisztult ízlésvilággal lehet találkozni. „Mi egy erős, budapesti véleményformáló réteghez szólunk, a zenei vonalunk pedig főleg az elektronikus zene, abból is a house- és technozene előremutatóbb irányzatai”– meséli Csókay Gergő. A fesztivál azért is különleges, mert nemcsak koncerteket kínál, hanem Budapestet komplett csomagként árulja: ingyenes belépés az Állatkertbe, a fürdőkbe, de a karszalaggal kedvezményes áron lehet enni egy csomó étteremben, illetve az a speciális városnéző túrákra és hop-on-hop-off buszokra is érvényes.
Új csomagolópapír
Ahhoz viszont, hogy ez a csomag így megteljen, pontosabban hogy érdekesnek tűnjön sokaknak, a háttérben szükség volt egy óriási szemléletbeli változásra is. Budapest újrapozicionálása többirányú folyamatként írható le, de az új márka alapját nagyrészt azok a szórakozóhelyek jelentik, amelyek a helyieknek élmény, a külföldieknek pedig kuriózum, miközben a város történelmi múltját, értékeit is felismerni bennük. Ez a koncepció a turisták új szokásaira is tökéletesen rímel. Szociológusok munkáiból (így John Urry alapműve, a The Tourist Gaze – „A turistatekintet”) kiindulva már a kilencvenes években megállapították, hogy a mai turisták, szemben a korábbi generációk tagjaival, jellemzően ugyanazt szeretnék a nyaralás alatt külföldön csinálni, mint otthon. Nem templomokban, múzeumokban taposnák egymást csoportokban agyon, hanem a helyiekkel együtt kávéznának, mulatnának, feküdnének a fűben − kevésbé szervezetten. A kötelező látnivalókat is kipipálják persze, de előtte, kettő között és utána elsősorban a szórakozási lehetőségeket keresik.
Őszinte beszéd
Budapesten ezt a kombót a Kazinczy utcai Szimplakert hozta elsőként még 2004-ben. Jóllehet a ma is tömegeket vonzó romkocsma-prototípus már régen nem lomtalanításból összehordott bútorok és fura fények összessége.
A tervezőasztalon centire pontosan megtervezett belsőépítészet inkább már egy romkocsma-múzeumra emlékeztet, de mivel magát idézi, ugyanúgy autentikus most is, és ezért sem veszít a népszerűségéből. A dizájnon túl a siker titka az, hogy alapítói (Bertényi Gábor, Gauder Márk, Kiss Attila, Zsendovits Ábel) olyan helyet akartak csinálni, ahová maguk is szívesen járnának. Ugyanez a gondolat motoszkált a 4Bro-sok fejében is, első helyüket pár, a baráti körnek szervezett jól sikerült buli után nyitották meg, ez volt a Csörsz utcai 4Bro Bisztró (már megszűnt). Az őszinteségre építő kocsma pedig egy évtizeddel ezelőtt hiánycikk volt Budapesten. Forradalomnak is nevezi ezt a váltást Csókay Gergő, amit szerinte pontosan azért tudtak megcsinálni, mert már mindenkinek elege lett abból, hogy a szórakozóhelyek a plázákban vannak. „Idegesítő, kicsit kommersz szórakozóhelyek voltak ezek, tulajdonosaiknak pedig nem volt arca a közönség felé, de a féllegális hátterük is zavaró volt. Az meg egyenesen nonszensz volt, hogy egy kidobóember mondta meg, hogy ki jöhet be és milyen ruhában.”
A bisztró után létrehozott szórakoztatóipari egységeket is egy-egy álom megvalósításának írja le Csókay Gergő, mindig olyan helyben gondolkoznak, ami egyrészt még nincs, másrészt ahol maguk is szívesen időznének, buliznának hajnalig. Egy ilyen vágyképből született meg a Budapest Essentials is. Hosszú távon sem céljuk, hogy „mindenki” náluk kössön ki, nem a nagy fesztiválok (Sziget, Balaton Sound, VOLT) a minták. Idén nagyjából ötezer látogatójuk volt, negyede külföldi, de pár év múlva se szeretnének 10-15 ezernél több embert megmozgatni a négy nap alatt.
„El kell dönteni, hogy kommersz akarsz lenni vagy cool” – összegez Csókay Gergő. A koncepcióra híres külföldi példák is vannak, Barcelonában az Off-Sonar vagy a Berlin Music Days (Bermuda).
Akadálypálya
Vannak persze kihívások is. „Már rögtön az elején éreztük, hogy ez egy iszonyatosan nagy misszió lesz, és mi ebből soha nem fogunk meggazdagodni, de még évekig pénzt sem keresünk belőle” – mondja Csókay.
A BPES szervezői legtöbbet a bürokráciával küzdenek és főképp a különleges helyszínek miatt: idén például a Várkert Bazár mellett a Klauzál téri vásárcsarnok is fő helyszínné vált. „Mi nagy eredménynek tartjuk, hogy ezeken a helyeken egy-egy rendezvénnyel jelen lehetünk. De ez iszonyatosan nagy harc, a bürokratikus utakon meg útvesztőkön nagyon-nagyon sok pofont meg gáncsot kapunk, nem feltétlenül rosszindulatból. A felelősség és a pluszmunka nem ennek a közegnek a sajátja, illetve sokszor generációs különbségek is nehezítik a párbeszédet” – meséli Csókay, de azt is hozzáteszi, hogy a felsővezetői szinteken már megértésre találtak. Sőt, a Főváros anyagilag is támogatja a rendezvényt, ami az összköltség 10-15 százalékát teszi ki.
A Fővárosi Önkormányzat tényleg fantáziát lát a csapatban. A főpolgármester-helyettes, Szalay-Bobrovniczky Alexandra az egyik védnöke a tavaly indult Köszi, Budapest kampánynak. Ennek az egyik szervezője a Főváros saját cége, a szintén 2015-ben alapított Budapest Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) is, a programok pedig a Budapest Essentials ideje alatt futnak. A BVA célja a Köszi, Budapesten keresztül az, hogy összefogja a város értékeit és a kiválasztott projektek kommunikációját közösségépítő programokkal is támogassa. Például a Főváros és a BVA összefogása nyomán a Bálnánál idén okos köztéri aktivitásokkal készült a BPES-csapata. A program kerek volt, mert a kreatív, digitális eszközöket is egy fiatal csapat, a magyar Senso Media szállította.
A fiatal turistákkal tehát nincs gond, ők szépen hömpölyögnek a város utcáin, „a kérdés az, hogy hogyan lehetne az eggyel idősebb generációt is Budapestre csábítani” – ezt tartja Csókay Gergő a város következő feladatának. Ő a Brain Bar Budapestet ilyen szempontból is nagyon jó kezdeményezésnek tartja, mert az nem csak a fiataloknak vonzó. Nem véletlen, hogy a rendezvénnyel idén a BPES is együttműködött (a karszalagjuk ide is belépő volt), de jövőre ezt a kapcsolatot tovább erősítenék.
Fesztivál az agynak
Szintén a fiatalabb generációnak nyújt elsősorban szellemi szórakozást az idén második alkalommal megrendezett Brain Bar Budapest (BBB). A Design Terminál (DT) és partnerei által szervezett „jövőfesztiválként” aposztrofált eseményen idén húsz országból több mint hetven világhírű előadó vett részt, a közönség harmadát pedig kifejezetten a rendezvényre érkező külföldiek alkották – állították a szervezők.
Az idei BBB témái a robotok és az emberi kreativitás viszonya, a háborúk és a videojátékok jövője, a jövő ételei vagy épp az öregedést késleltető technológiák is szerepeltek, de a kommunikációs iparág legbefolyásosabb embere, a WPP ügynökségcsoport alapítója, Sir Martin Sorrell is előadott.
A Brain Bar alapgondolata Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal főigazgatója fejében született meg 2013-ban. Olyan esemény megszervezését tervezte, ami Budapestre hozza a legfrissebb és legérdekesebb nemzetközi gondolkodókat, eközben pedig Budapestet elhelyezi a fontos nemzetközi konferenciák térképén. A projekt vezetésére Tóth Gergelyt, a Heineken korábbi kommunikációs vezetőjét kérte fel, aki még három évvel ezelőtt részt vett az austini South By Southwest fesztiválon és elhatározta, hogy egy hasonlót szeretne szervezni Budapestre.
„Ez az egyik legnagyobb amerikai tech-konferencia, amelyik nemcsak tartalmilag, de formailag is teljesen újat mutatott, amikor elindult. Sokkal inkább hasonlít egy fesztiválra: nappal tele van a város számos helyszíne szakmai programokkal, este pedig városszerte bulik szórakoztatják az erre az eseményre érkezőket” – mesél Tóth Gergely az inspirációs forrásról. A cél kezdettől az, hogy az esemény előbb-utóbb önfenntartó legyen, ám ez eltarthat néhány évig.
A szervezők szerint ez nincs másképp a nagy nemzetközi fesztiválok esetében sem: az első néhány évben a nem fizetős résztvevők vannak többen és fokozatosan kerülnek többségbe a fizetősök.
„Gyorsabban haladunk, mint gondoltuk, idén már a résztvevők majdnem fele fizetett a jegyért, úgy, hogy közben tartottuk magunkat az eredeti elképzelésünkhöz, hogy 300 diákot ingyen engedünk be” – mondja Tóth Gergely.
A BBB mellé támogatóként beállt idén a Google és a Wired is. A Google anyagilag, a Wired moderátorokkal és sajtókommunikációval segítette a rendezvényt. A BBB lebonyolítását a Design Terminal stábján felül egy csomó önkéntes is segíti, akik a munkájukért cserébe belépőket kapnak.
A jövő évi BBB szervezése egyébként a rendezvény befejezése után azonnal elkezdődött. Tóth Gergely elmondása szerint elsőként a témákat gyűjtik össze, aztán jönnek az előadói felkérések. „Van egy szűkebb értelemben vett szervezőcsapat, de az ötletelés fázisába sok külsős szakértőt vonunk be” – beszél a munkáról Tóth Gergely.
Ami kimaradt
A Budapest Essentialson, a Brian Bar Budapesten kívül még számos olyan kezdeményezés van, ami erősíti a Budapest márkát. Már 10 éve van program a hét utolsó napjára is, Vasárnapi Művészeti Piacot, azaz a WAMP-ot a külföldiek is előszeretettel látogatják. Az őszi Design Hét Budapesten is lehetősége van a divat-, bútor-, ipari formatervezőknek bemutatkozni, idén a visegrádi országok alkotói lesznek a vendégek.
Új, a Főváros által gründolt rendezvény volt júniusban a Dunafeszt, amely főleg a kortárs alkotókra koncentrál az urbanisztika és a művészet területén. Vannak olyan programok is, amelyek elsősorban a helyieket szólítják meg. A Pesthajnal a reggeli bulizás, munka előtti közös falatozás szervezői a komfortzónájukból akarják az embereket kirobbantani. Nyáron pedig nem kellett aggódni az esték miatt sem, mert extravagáns helyszíneken lehetett a szabad ég alatt mozizni. A Budapest Rooftoop Cinema csapata az Anker't, a Pontoon és a Corvin tetejére is szervez vetítéseket, míg a Kertmozi Truckosok a Hajógyári-sziget mellett idén a Várkert Bazárba is beköltöztek.
