Minden bizonnyal komoly átalakulás vár a magyarországi cégek piacára, miután az új Polgári Törvénykönyv egyik jövőre életbe lépő rendelkezése szerint a jelenlegi 500 ezer forinttal szemben legalább 3 millió forint jegyzett tőke kell majd egy kft. alapításához.

A 3 millió forintos tőkekövetelmény nem újdonság, a 1997-ben módosított, a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a korábbi 1 millióval szemben 3 millió forintos tőke kellett egy kft. elindításához. 2006-ban fordult a kocka, jelentős könnyítés lépett életbe: egy kft. létrehozásához már elegendő volt 500 ezer forint. A Bisnode üzleti információszolgáltató cég a várható szabályváltozás miatt áttekintette, milyen hatással lehet az új rendelkezés a magyarországi cégpiacra. A 2013 május végi adatok szerint a 389 ezer működő kft.-ből több mint 194 ezer volt, amelyeknek a jegyzett tőkéje nem érte el a 3 millió forintos összeget. Ha a következő időszakban előírják a működő kft.-k számára, hogy visszamenőlegesen teljesíteniük kell a meghatározott tőkekövetelményt, akkor összességében igen jelentős tőkeemelési hullámra lehet számítani. Az persze kérdés, hogy azért, mert jogszabály előírja, vajon a cégtulajdonosok is képesek lesznek-e végrehajtani a szükséges tőkeemelést.

Százmilliárdos tétel lehet

A Bisnode statisztikái szerint a 194 ezer – 3 millió forintnál alacsonyabb jegyzett tőkével rendelkező – kft. döntő része, 96 százaléka 1 milliónál alacsonyabb törzstőkével működik. Amennyiben számukra is kötelező lesz a 3 milliós tőke, akkor közel 187 ezer cég esetében kell legalább 2 millió forintos tőkeemelést végrehajtani. Ez pedig 374 milliárd forintos értékű tőkeemelési kényszert feltételez a következő időszakban.

Az elmúlt másfél évben alapított cégeknél is hasonló a helyzet. Tavaly közel 33 ezer kft.-t alapítottak Magyarországon, 93 százalékuk, azaz 30,8 ezer új kft. törzstőkéje nem érte el a 3 millió forintot. Az idei évben – május végéig – 12,7 ezer darab kft. jött létre, amelyből 11 408 - vagyis mindössze az új kft.-k tizede lépte át a 3 milliós küszöböt – mutat rá a Bisnode elemzése.

Mivel foglalkoznak a kft.-k?

A szabályváltozás a legnépszerűbb vállalkozási formát érinti, ami jól látszik az elmúlt évek statisztikáiból. A működő cégek között az elmúlt tíz évben ugyanis jelentősen nőtt a kft.-k aránya. A Bisnode statisztikái szerint 2003 és 2006 között a prosperáló cégek 44-49 százaléka volt kft., míg utána fokozatosan tovább emelkedett az arányuk. 2012-re már 69 százalékos volt, és ugyanez az arány maradt az idei év első öt hónapjában is.

A 2013 májusáig beérkezett adatok alapján, az összes működő magyarországi kft. közül, a „szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet” végzők állnak az első helyen, ezekből közel 55 ezret tartottak nyilván. A második helyre kerültek a kiskereskedelmi kft.-k, amelyekből több mint 42 ezer volt országszerte. A nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok 40 ezerrel a harmadik helyre kerültek. A negyedik helyen az építőipar végzett több mint 37 ezer kft.-vel, az ötödik helyre pedig az ingatlanügyleteket bonyolítók kerültek 35 ezer céggel.

Ha területi bontásban vizsgáljuk a kft.-k számát kiderül, hogy a fővárosban tartják nyilván a legtöbb működő céget. A közel 390 ezer működő kft.-nek közel fele volt Budapestre bejelentve a legfrissebb – 2013 májusi – adatok alapján. Ebben az összevetésben Pest megye a második, amely 55 ezer céget tud felmutatni, harmadik pedig Bács-Kiskun megye lett, ám ott már jóval kevesebb, összesen 14,8 ezer kft.-t jegyeztek. A legalacsonyabb értékekkel Tolna, Békés és Nógrád megye rendelkezik, sorrendben 6104, 4898, illetve 3155 cégből állt az ottani kft.-k tábora.

Felszámolásban a kft.-k a elsők

Ha a felszámolásokat nézzük, kiderül, hogy a kft.-k ellen nagyobb arányban indultak eljárások, mint amennyi a kft.-k összes céghez viszonyított aránya alapján indokolt volna. Miközben 2007-ben az összes működő cég több mint 51 százaléka volt kft., a felszámolásokban a kft. részesedése 56 százalékos volt, a következő években is ez volt a trend, egyedüli kivétel a 2012-es év volt.

2012-ben az összes Magyarországon működő cégnek a 68 százaléka volt kft., miközben a felszámolási eljárásokból a részesedésük 66 százalékot ért el. Az idei adatok szerint azonban már megfordult az arány, a felszámolási eljárások 80 százaléka a kft.-k ellen indult, miközben az összes céghez viszonyított arányuk ettől elmaradt, közel 70 százalékos volt. Ez szám szerint azt jelenti, hogy az összesen nyilvántartott 563 ezer működő cégből közel 390 ezer volt kft., az idén indított több mint 7 ezer felszámolási eljárásból pedig 5600 eljárás kft.-ként működő vállalkozás ellen folyt.

Tisztulás jöhet

A Bisnode szakértői úgy vélik, hogy a tőkekövetelmény megemelése komoly terhet jelenthet számos társaságnak, ugyanakkor a szabályváltozás egyúttal tisztulást eredményezhet a piacon. Csak azoknak a tulajdonosoknak, cégeknek lesz érdeke végrehajtania a tőkeemelést, akik tényleges tevékenységet végeznek, azaz a gyakorlatban is tovább akarják működtetni az adott vállalkozást.

A statisztikák szerint ugyan működő kft.-ként nyilvántartott, de a gyakorlatban valós tevékenységet nem végző társaságok azonban eltűnhetnek a piacról. További fontos szempont lehet, hogy a tőkekövetelmény megemelése hozzájárulhat a kft.-k pénzügyi stabilitásához – derül ki az elemzéséből.