Ra­jon­gói azt mond­ják, itt min­dig min­den ezüs­tö­sen csil­log. És azt, hogy aki egy­szer járt itt, vis­­sza­tér. Ang­lia kü­lön­le­ges dél­nyu­ga­ti part­vi­dé­ke, Cornwall a ma­gyar tu­ris­ták – és ami ta­lán na­gyobb baj: a tu­risz­ti­kai szak­em­be­rek – szá­má­ra is jó­részt fe­hér folt még. Fel­fe­de­zés­re vár. Cornwall a je­len­ko­ri szép­ség és a múlt­bé­li le­gen­dák sa­já­tos ele­gye. Itt vív­ta utol­só csa­tá­ját Arthur ki­rály.
Itt rán­tot­ta mély­be a ha­jó­kat a szik­lák szi­rén­je. Itt, a bodmini lá­pon bo­lyong li­dér­ces vil­ló­dzás­sal meg­any­­nyi bű­nös és ál­do­zat nyug­ha­tat­lan szel­le­me. Nem vé­let­len te­hát, hogy a kö­dös Albion leg­na­gyobb élő író­i­nak és mű­vé­sze­i­nek arány­ta­la­nul nagy há­nya­da la­kik itt. Utun­kat St. Austellnél kezd­het­jük, in­nen kön­­nyen el­ér­jük Ang­lia leg­dé­libb pont­ját, a Lizard (Gyik) fél­szi­ge­tet, mi­e­lőtt észak­nak in­du­lunk a Camel fo­lyó men­tén. Eb­ben a tér­ség­ben van a brit mil­len­ni­um egyik gyön­gye, az Eden, amit a vi­lág egyik leg­pom­pá­sabb bo­ta­ni­kus kert­jé­nek tar­ta­nak.

10 ezer faj­ta nö­vény­ben gyö­nyör­köd­he­tünk, tro­pi­kus mang­ro­ve-er­dők­től az in­di­gó­ig, ami­vel az ősi kel­ták har­ci dí­sze­ket fes­tet­tek ma­guk­ra. El­bá­mész­kod­ha­tunk Coverack fa­lucs­ká­ban, a ten­ge­ri csem­pé­szet és a ha­jó­roncs­ok egy­ko­ri cent­ru­má­ban, majd vé­gig­me­gyünk a föld­ke­rek­ség egyik leg­szebb ten­ger­part­ján, ami te­le van ki­tű­nő ho­te­lek­kel. Kynance Cove szik­lái, a Camel-völgy sző­lő­vel bo­rí­tott sze­líd lan­kái és meg­an­­nyi más él­mény nyo­mán a leg­több lá­to­ga­tó azt ígé­ri ma­gá­nak, ide egy­szer még vis­­sza­tér.