Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, amikor meglátta a Miniszterelnökség eredeti, kereskedőket ellehetetlenítő javaslatát, módosítót adott be a bizottság nevében. Állította, nem lehet cél az ital-nagykereskedelem felforgatása, a kisvállalkozók tönkretétele, a piac leszűkítése. Jobbító szándékú javaslatát azonban a kormánypárti többség végül lesöpörte az asztalról, az adótörvényt az eredeti tervek szerint fogadták el.

Mi ez az egész?

A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Ebből az összegből a NAV bármikor elveheti a neki járó részt, ha a kereskedő elmarad az adófizetéssel. Ha a jövedéki engedély megszűnik, a biztosíték visszajár. Eddig ebben nincs semmi különös, így volt eddig is. Az újdonság, hogy a biztosíték összegét drámaian megemelik: az alkoholt áruló nagykereknél például a 22 millió helyett 150 millió forintra nő az összeg az árbevételtől függetlenül. Mivel ez a kis, alacsony árbevételű kereskedőket lehetetleníti el, Gulyásék sávos megoldást javasoltak, 300 milliós éves nettó árbevételnél például maradt volna az eddigi 22 milliós biztosíték, 150 milliót csak évi 2 milliárdos bevétel felett kellett volna fizetni.

Kinek jó ez?

Ami biztosnak tűnik, akárhogy is alakulnak a szabályok, 5-6 nagykernek biztosan nem kell majd aggódnia. A mostani 150-170 nagykereskedő közül annak a néhánynak, akiknek nem esik majd nehezükre letenni a 128 millió forinttal megnövelt biztosítékot. A budapestiek közül például biztosan nem rázza majd meg a CBA-franchise tagját, a Centrál Drinks Kft.-t, a trafikügyben is előkerült Vimpex Drinkset, és várhatóan talpon marad a legnagyobb láncoknak szállító Ital Magyarország is, valamint nem okoz gondot a dolog a Raikernek sem.

Bővebben ezen a linken olvashat a témáról.