Itt folyamatosan kattognak a fényképezőgépek és működnek a filmfelvevők, miközben a kiváncsiskodók hosszú sora türelemmel várakozik, hogy bejusson a természettudományok szentélyébe. A világ egyik legnagyobb gyűjteménye ugyanis sok érdekességgel várja az érkezőket. Akik belépnek a kődíszekkel ékesített kapun, bámulattal figyelik a tágas csarnokot, amely a belsőépítészet egyik csodájának számít. A hatalmas, 130 millió éves Diplodocus kiállított csontváza és az egykor élt állatok rekonstruált modelljei azonnal felkeltik az érdeklődők figyelmét.

Azt írták róla, hogy fiatalkorától gyakran látogatta az erdőket. Szerette a természetet, miközben szívesen gyűjtötte a köveket, a növényeket, a rovarokat, horgászott és vadászott. Az egész élete az élő természet vizsgálatáról szólt. Annak ellenére, hogy békés, nyugodt körülmények között élte napjait, a szíve beteg volt, ami 73 éves korában, 1882 április 19-én kora délután mondta fel a szolgálatot. Egy héttel később temették el Londonban, a Westminster apátságban, néhány lépésnyire Isaac Newton sírjától. Ezzel a gesztussal Anglia azt akarta kifejezni, hogy hazája második legnagyobb tudósát tiszteli Charles Darwinban.