Már három éve üresen árválkodott a Fővám térre nyíló és a Gellért-hegy felé is pazar panorámával rendelkező, tágas sarki üzlethelyiség, amikor az ismert pesti vendéglátós- família tagjai, Molnárék eldöntötték, megveszik a totál lepukkant helyet, és a saját elképzelésük szerint átalakítják. Fiúk, György nekiszegezte a kérdést a Londonból éppen hazalátogató egyik szállodás ismerősének, Pócza Tamásnak: mi lenne, ha nem térne vissza az angol fővárosba, hanem helyette nyitnának egy éttermet Pesten, amelyet ő vezetne igazgatóként?

MEGHÖKKENTŐEN ELEGÁNS

A gasztronómiáról is szólnánk persze, de az étterem designja is megér egy misét. Tágas loft köszönti a fenti részbe belépőt, oroszos hangulatot idéző kristálycsillárokkal, stukkómaradványokkal a rusztikus falakon, átázást imitáló mintázattal a plafonon, Helmut Newton provokatív képeivel az asztalok melletti falakon – szóval minden van itt, ami sosem szerepelne a skandináv letisztultságot szeretők nagykönyvében. Viszont aki a meghökkentő kísérletezés, az extravagancia híve – azoknak a Fővám tér 1. szám alatt a helyük. Veres Péter belsőépítész álmának megvalósulása a különleges miliő, és egyet nyugodtan leszögezhetünk: design dolgában nincs párja Pesten az Up&Downnak. Ha a provokatív vendéglátóegységek közül kellene kiemelni egyet – biztos ez a hely lenne most a befutó.

A MELLÉT, A MÁJÁT, A SZÍVÉT MEG A ZÚZÁJÁT

Bár már kész a vendéglátóegység föld alatti, „Down” része is, mivel alapvetően az „Up”-ban várják vendégeket, inkább ennek a részletes bemutatásánál maradnánk. Legfőképpen a gasztronómiai vonalánál, mert nemcsak a külcsín, hanem a belbecs – ez esetben a bisztró kínálata – sem utolsó.

Már elsőre szimpatikus, hogy a ház étlapja nem zavarba ejtően túlzsúfolt, hanem profin szűkített, amit Komonyi János séf a tulajdonosokkal egyeztetve Ázsiarajongásuknak megfelelően állított össze. A kacsamájas, gombákkal gazdagított előétel után a főételek között is egyértelműen a kacsafogás viszi a prímet, naná, hogy megkóstoljuk. A szárnyas melle, szíve, zúzája díszeleg a tányéron, a mostanában roppant divatos csicsókával elegyítve, a téli hónapoknak tisztelegve gesztenye- és áfonyakörítéssel. Halat is kérünk, fogasfilét cikóriakörítéssel, hollandi mártással és olívahomokkal (amelyet elsőre csak jól megnézünk, mint a moziban, de kiderül, nemcsak szemre, ízre is jó). Ráadásul a könnyű halétel után nincs lelkiismeret- furdalásunk, hogy a desszertkínálatra is kíváncsiak vagyunk: ketten mindjárt kétfélére is. Aztán nem tudjuk eldönteni, hogy a szarvasgombás, sós karamellás, vattacukros fehércsokimousse a nyerő, vagy inkább a kókusztejből készült panna cottát mangóval helyezzük a dobogó tetejére. Biztos, ami biztos alapon bevállaljuk még az aznapi ajánlatot is, a krémest Up&Down módra – miközben elképedve halljuk, hogy a háznak nincs saját cukrásza, közösen kísérletezik ki és készítik el a Komonyi-csapat tagjai az édességeket.

MAGYAR, ÁZSIAI, FRANCIA VONAL

Sokféle textúra, többféle ízélmény – mindez együtt tálalva. Így vall az Ázsia-imádó séf konyhai filozófiájáról: „Minden alapanyagnak megvan a saját íze, a saját textúrája, ezeket próbáljuk minél jobban kiélezni, ahelyett hogy elnyomnánk valamilyen páccal vagy szósszal. Legyen mindennek olyan íze, ahogy azt megteremtették, a tányéron elhelyezett elemek pedig együtt alkossanak komplex egészet. Nagyon szeretek játszani a textúrákkal és az ízekkel. Szeretem a magyar konyhát, a szívem csücske pedig az ázsiai világ, ezt ötvözöm az alapokkal, vagyis a francia gasztronómiával.”