A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően.

A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyire aggodalmaskodnak, és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A teszt két kérdőívet tartalmazott. Az első azokat az embereket azonosította, akik hajlamosak a felesleges aggódásra, elképzelik a legrosszabbat és szoronganak miatta. A második kérdőíven viszont azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel felveszik a kesztyűt, bírják a kritikát, és sértődés helyett képesek megbirkózni a helyzettel. 

Idősebb korban már idegeskedünk annyit

Noha a teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, a legtöbb a 35-49 év közötti válaszadó volt. Elgondolkodtató eredmény, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik - azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat.

A marketingesek nagyon jó stressztűrők

Nemzetközi kutatások igazolják, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es globális kutatás során a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz szintje növekedett a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stressz faktorként az életében.

A hazai friss felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. A stresszel legnehezebben megbirkózó és legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. A bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.

Vas megyében élnek a legnyugodtabb emberek

Bár az ország minden területén nagyjából kiegyenlített arányban töltötték ki a tesztet, a legtöbben mégis budapesti lakosok voltak. Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás, amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat. 

A nők többet aggódnak és kevésbé tűrik a stresszt

A felmérést kitöltők között azonban nem csupán a fővárosiak, de a nők is többségben voltak: a kérdőívek 73 százalékát töltötték ki hölgyek, ami már önmagában mutatja, hogy őket jobban foglalkoztatja ez a témakör. A kutatók szerint a nők jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint férfi társaik. A reprezentatív mintára kiterjedő elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre.

A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de sajnos többet is aggodalmaskodnak náluk. A hölgyek mindössze 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban pedig még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt, így a hölgyekre is jóval nagyobb nyomás nehezedik.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása szerint a nők kevésbé tűrik jól a munkahelyi illetve magánéleti stresszhelyzeteket, mint a férfiak. Ugyanakkor ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a nők sokkal fontosabbnak tartják a stressz kezelését, mint ellenkező nemű társaik.