Elsőként az Index.hu hírportál adott hírt arról, hogy terepmadarászok észlelték május végén, a különösen védett vízimadár-rezervátum vízszintje kritikus szintre csökkent. Az ingoványt a terület bérlője csapolta le, minden bizonnyal azért, hogy vadászhatóvá tegye.

Balogh László az MTI-nek kifejtette, természetvédelmi őreik is jelezték, hogy a Balaton vízgyűjtőjén található, mintegy 1900 hektárnyi, Fehérvíz nevű védett lápon a korábbi 1,3-1,4 méteres vízszint a felére csökkent. Ezzel sok fokozottan védett madár fészke megközelíthetővé vált a területen élő nagyvad fajok, elsősorban a tojások, fiókák tizedelésével jelentős károkat okozó vaddisznók számára. A nagybereki Fehérvíz annyira értékes vízimadár-rezervátum, hogy június elseje óta a nemzetközi jelentőségű természetes vizekről szóló ramsári egyezmény jegyzékébe is bekerült, ami miatt fokozottabb figyelmet érdemel - hangsúlyozta az igazgató.

Az ügyben indított vizsgálat kiderítette, hogy a térség állami területein a 90-es évek elején, egy évszázadra kötött szerződés szerint a külföldi érdekeltségű Hubertus Agráripari Bt. folytat mezőgazdasági gazdálkodást, és vadásztatást. Balogh László szerint a társaság gazdálkodási érdeke egyértelműen az, hogy alacsonyabb legyen a vízszint a védett részt is érintő térségben, amely törekvéseit érvényesítetni tudta, mivel meghatározó szerepet tölt be a tavaly alapított Balaton-Nagyberek Vízitársulatban. Ez a vízitársulat lett ugyanis a felelőse a tavaly év végén lejáró vízjogi engedély meghosszabbításának. A társulat megfellebbezte azt az új engedélyt, amelyben figyelembe vették a BfNPI által támasztott, a korábbiaktól eltérő, részben magasabban és tovább tartó vízszintminimumról szóló elvárást. Az ezt követően újból kiadott vízjogi engedély - bár a nemzeti park fenntartotta a korábbi elvárásait - felmentést adott a kritériumok teljesítése alól, amit a BfNPI szakemberei nem vettek időben észre - mondta Balogh László. Közölte, az eddigi vízeresztés az eljárási hiba miatt szabályosan folyt, egyelőre visszafordíthatatlan károkat nem okozott. A BfNPI és Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja azonban amint észlelte az ebből fakadó gondokat, azonnal kezdeményezte a vízjogi engedély felfüggesztést az illetékes hatóságnál, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél, ami meg is történt. A természetvédelmi törvény természeti károk esetén lehetővé tesz azonnali intézkedéseket, azonban ezek csak három hónapig érvényesek.

Balogh László szerint a felfüggesztett, több mint tíz évre szóló vízjogi engedélyt vissza lehet és kell vonni a fokozottan védett madarak miatt (idén tavasszal újabb ilyen madárfaj, a batla telepedett meg Fehérvíz területén), továbbá a ramsari egyezményre hivatkozva, amelyek révén új szempontok merültek fel az engedélyeztetési eljárásban. Az igazgató úgy látja, az eset alkalmat teremthet a védett részt is magába foglaló állami terület külföldi magánvállalkozásnak történt hosszú távú bérbeadásáról szóló szerződés felülvizsgálatára is, a további konfliktusok megelőzéséért. Jelenleg, az 1977 óta védettséget élvező, alapvetően állami tulajdonú Fehérvíz közel negyede a nemzeti park vagyonkezelésében van, a többi részén zömmel a Hubertus Bt. gazdálkodhat, míg egy kisebb hányada magántulajdonú. A BfNPI szeretné elérni, hogy a kiemelten védett terület egésze a nemzeti park vagyonkezelésébe kerüljön, hogy többet ilyen eset ne fordulhasson elő - fogalmazott az igazgató. Mivel a vízitársulat ellenállása miatt nem volt egyszerű érvényt szerezni a felfüggesztő határozatnak, és a zsilip lezárásának, a természetőrök fokozottan ellenőrzik a jövőben a fehérvízi vízeresztő zsilipet - tette hozzá.