Jóllehet, Budapest világszinten jegyzett kongresszusi helyszín, sőt 2007-ben Lisszabonnal együtt a konferenciák számát tekintve 6. helyen szerepelt, kapacitás tekintetében azonban mintegy 50 helyszín előzi meg a magyar fővárost. Hazánkban 2008-ban mintegy 120 ezer fő vett részt 531 konferencián, rendezvényenként átlagosan közel 226-an. Mint az a csütörtöki, a Syma csarnok bővítését bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, a fővárosban évente 5-6 nagyrendezvényt kell lemondani megfelelő kapacitás hiánya miatt. Számítások szerint a kongresszusokból származó jelenlegi 85 milliárdos bevétel az új létesítmény révén akár megnégyszerezhető.

A Syma Kongresszusi Központ a munkálatok az állammal kötött szerződésében vállalt 2011. tavaszán történő befejezésekor a meglévő részek 4300 és 5300 fő közötti befogadóképességű plenáris teremmel, 25 szekció teremmel, 4000 négyzetméternyi kiállító területtel, valamint ötezer fő ültetett étkeztetésére alkalmas, saját konyhával rendelkező részleggel bővülnek. A bővítés által a létesítmény teljes alapterülete 51 000 négyzetméterre nő majd.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Syma-val szerződött Meeting Budapest Rendezvényszervező kft-t a cég már megbízta a 2011-13. közti kongresszusok szervezésével. Az új kongresszusi központ fejelesztését akadályozta az engedélyeztetési eljárás másfél éves másfél éves csúszása; korábban egyebek mellett a XIV. kerületi önkormányzat lassította a folyamatokat azzal, hogy a Központi Építészeti Műszaki Tervtanács javaslatára utasította el a terveket mondván, hogy a Körcsarnok helyére építendő központ nem szolgálná adekvát módon a 2020-ra álmodott budapesti olimpia megrendezését.

A fejlesztés közel 5 milliárdnyi teljes költségéből 20%-ot tesz ki, az önrész a fennmaradó összeget hitelből kívánják rendezni. Mint Szántó András, a Syma Sport és Rendezvényközpont ügyvezetője újságírói kérdésre reagálva elmondta a hitel felvételéről folynak a tárgyalások a bankokkal, illetve megkezdődött a kivitelezők versenyeztetése.

A Napi Turizmus kérdésére reagálva Szántó András elmondta, hogy amennyiben a hitel felvételéről nem sikerül megállapodniuk egy pénzintézettel sem, úgy csúszik a 2011-re tervezett átadás. Az éppen egy MFB-vel folytatott tárgyalásról érkező ügyvezető a Napi Turizmusnak elárulta, hogy pozitív hozzáállást tapasztalt a pénzintézet részéről. Szántó kifejtette, cégének nem érdeke a munkálatok további késése, már csak azért sem, mert azon túl, hogy a csúszás következtében újból tárgyalóasztalhoz kell ülniük az állammal, a terület, amelyen a Syma jelenlegi létesítményei állnak, illetve ahol a leendő bővítés létrejönne, 26 éve helyett rögtön visszaszállna az államra. A Syma és a magyar állam közt 9 éve aláírt szerződés értelmében a cég 35 évig az államtól bérli a területet, amely a szerződés lejártakor a leendő és a meglévő létesítményekkel együtt újból köztulajdonba kerül.