Lezárult az új Munka Törvénykönyve munkaanyagának első konzultációs szakasza. A Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) két hét alatt 150 érdemi észrevétel érkezett a tervezettel kapcsolatban. Az első konzultációs szakaszt követően a tervezetbe bekerült a védett kor intézménye és a kismamák munkajogi védelme. A munkavállalókkal és a munkaadókkal jövő héten folytatódik a konzultáció.
„A hatályos Munka Törvénykönyve nem segíti a munkahelyteremtésben a magyar gazdaságot, ezért itt az ideje a megújításának” - olvasható a propaganda szöveg a minisztérium honlapján. A tervezetet azonban számos szervezet, politikus - ellenzéki és kormánypárti egyaránt - kifogásolta. Az NGM közleményében ugyanakkor biztosított, hogy a tervezetet széleskörű konzultációsorozatot követően kívánja a benyújtani a kormánynak, mely ősszel hozhat döntést.
Az első konzultációs szakaszt követően a Munka Törvénykönyve tervezetébe bekerülnek a szociális konzultáción született döntések, vagyis a védett kor intézménye, valamint a kismamák munkajogi védelme. Megerősítésre kerül a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme, illetve az is, hogy az életkor előre haladtával a szabadnapok száma nem csökken - olvasható.
2011. augusztus 11-én a munkavállalók, augusztus 12-én pedig a munkaadói oldal érdekképviseleteivel vitatja meg a minisztérium az új Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetét.
Munkajogászok és szakszervezeti állásfoglalások szerint sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi - számolt be az Index pénteken. Nemcsak munkajogi, hanem alkotmányossági kritikákat is kapott a tervezet. A TASZ és a K-Monitor elemzése szerint a dokumentum egyes passzusai sértik az alaptörvény rendelkezéseit - így az Index.
A hrportál.hu a konzultáció előtt, július 25-én, következőképp foglalta össze a változásokat:
Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes
felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő
munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon
lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt
fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló
és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő
alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az
eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő
napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30
nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A
törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Csökken a fiatalok kivehető szabadsága
A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban
Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen
változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is
20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint
eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig
csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont
plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság
illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság
nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.
Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy
szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az
eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.
A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek
után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két
gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap
pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és
az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.
A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap
szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a
kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre
vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be
kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek,
illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az
időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában
nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három
hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.
Kevesebb végkielégítés
A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a
nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a
mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő
szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén
kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a
jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a
Napi Gazdaság.
Nem lesz műszakpótlék
Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett
műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal
több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi
munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos
bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné
meg munkavállalókat.
Megszűnik a szakszervezeti vétó
A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét.
Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem
nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő
munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért
van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a
szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos
szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása
nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan
korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".
Három hónapos maradt a próbaidő
Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a
próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három
hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben
lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a
vállalat kollektív szerződése megengedi.
Forrás: Index
Forrás: HRPortál