MI VOLT 2013-ban?
Elindult a 444
A Kreatív oldalán, februárban jelentette be először Uj Péter, az Index korábbi főszerkesztője, hogy új médiavállalkozást indít. A 444 végül április végén indult el, a megszokott, hazai hírportáloktól jelentősen különböző vizuális és szerkesztési stílussal. Az oldal tulajdonosa Uj Péter vállalkozása, a Magyarjeti. A korábban az Indexnél dolgozó újságírók mellett a 444-et üzemeltető cég vezérigazgatója Kardos Gábor lett, aki korábban az Indexet kiadó CEMP ügyvezetőjeként Uj Péterrel dolgozott. A szerkesztőség vezetéséhez szeptemberben csatlakozott Mészáros Zsófi is, aki február közepén mondott le az Index főszerkesztői pozíciójáról. Júliusban bejelentették, hogy a 444 értékesítési munkáit az Adaptive Media Sales House végzi, majd az év végére egyre több banner és fizetett cikk is megjelent az oldalon. Nagy kérdés, hogy sikerül-e az üzemeltetéshez elegendő hirdetési pénzt szerezni. A 444 szerkesztősége szerepelt a novemberi Kreatívban megjelent 25 kreatív magyar című összeállításban is.
Bő féléves munka után, június elején teljesen átalakult az Origo címlapja. Az új arculat kreatívfeladatait Uj Péter – az áprilisban indult 444 főszerkesztője – vezette márciusig, akivel még 2012 őszén állapodtak meg a közös munkáról. Az új dizájnnál az Origo egy áttekinthetőbb és egyszerűbb oldalt szeretett volna készíteni, ami sikerült is, a váltást a legtöbb szakmai fórum örömmel fogadta. Ezért is volt meglepő, hogy Gazda Albert, aki 2011 októbere óta látta el az Origo főszerkesztői feladatait, közös megegyezéssel távozott a hírportáltól 2013 szeptemberében. Utódjául Sáling Gergő korábbi főszerkesztő-helyettest nevezték ki. December elején az értékesítési munkát is átszervezték: Kozári István értékesítési és marketingigazgató távozott az Origótól, feladatait Vaszily Miklós vezérigazgató vette át.
Elindult a Vs.hu
Több hónapos előkészítés után, november 5-én elindult a Vs.hu nevű portál. A portált kiadó cég a New Wave Production, amelynek résztulajdonosa a vendéglátásban is (Macesz Huszár, Trafiq) érdekelt Száraz István, többségi tulajdonosa pedig egy cseh befektető, a Brnóban bejegyezett BAWACO Invest. A cseh tulajdonos mögött állítólag Szemerey Tamás, magyar üzletember áll, ezt azonban eddig nem sikerült bebizonyítani. Az viszont biztos, hogy a Vs.hu-t nagyvonalúan indították el: Kerényi György főszerkesztő több mint húszfős stábot állított össze, a nagy szerkesztőségnek nagy irodát béreltek, és sokat adnak a tartalom és a vizuális megjelenítés minőségére. A gusztusos kinézettel és a nagy erőforrással készülő tartalmakkal a fiatal, 20–35 éves korosztályt szeretnék megnyerni. A befektetők állítólag türelmesek, nem kell azonnal pénzt termelni, egyelőre az olvasói kört szeretnék felépíteni és hosszabb távon nem tartják elképzelhetetlennek a fizetős tartalmakat sem.
A Hvg videóbotránya
Az év egyik legszomorúbb története a Hvg.hu bajai választási csalást leleplezni próbáló hamisított videós ügye volt (A Hvg vezérigazgatójával, Szauer Péterrel készült interjú itt olvasható - a szerk.). A Hvg.hu október 18-án, a bajai választások után egy héttel közzétett egy videót, amit akkor úgy tálaltak, mint választási csalásról szóló bizonyítékot. A videóról két nap alatt kiderült, hogy megrendezett hamisítvány, emiatt Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője lemondott. A botrány hosszabb távon is hatni fog, a 2014-es választási kampány során valószínűleg minden lehetséges alkalommal ki fogják játszani a „hazug baloldal”-kártyát, legyen az politikai párt vagy a Fidesz-KDNP szerint baloldalinak tekinthető médium.
A fizetőkapu bedőlése
2012 augusztusa óta próbálta rábeszélni a nagyobb online médiapiaci szereplőket a Piano Media, hogy a tartalom egy részéért kérjenek pénzt. A Kreatív által megkérdezett szakemberek, és a Piano képviselői is szinte egy emberként állítják, hogy valamilyen formában szükség lenne a fizetőkapu bevezetésére, ha másért nem, legalább azért, hogy az emberek megszokják, a prémium online tartalom nincs ingyen. A Pianónál klasszikus magyar történetként aposztrofálták azt, hogy végül a szereplők nem tudtak megállapodni a részletekben, pedig „mindenkinek fontos lenne, és mindenki jobban járna”, de az önérdek és a lassú döntési mechanizmusok miatt lassan elhalt a kezdeményezés.
A mobil térnyerése
Az okostelefonok penetrációja robbanásszerűen megnőtt, három, egymástól független kutatás szerint is több mint 2 millió aktív okostelefon működik hazánkban – ez a szám 2010-ben még csak néhány százezer volt. Az IAB online médiacégek önbevallásán alapuló adatai szerint 2010 és 2013 között 500 millióról 896 millió forintra nőtt a teljes mobil költés (search és display), és az átalakuló eszközhasználati szokásaink is azt mutatják, hogy egyre fontosabb „képernyővé” válik az okostelefon a mindennapi életben, például a magyar Facebook-tagok 52 százalékban már a mobiljukról, és nem PC-ről jelentkeznek be az oldalra. A bővülés ellenére a hirdetők és a médiaügynökségek még csak óvatosan építenek be mobilhirdetési megoldásokat a médiamixbe.
| Adatok |
|
Reklámbevétel 2012 Részesedés a reklámtortából 2012 Listaáras reklámköltés az online médiában 2013. 3. negyedévéig A 3 legnagyobb árbevételű online médiacég összforgalma 2012-ben Top 20 oldal látogatottságban 1. Freemail.hu – 624 ezer |
MI LESZ 2014-BEN?
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy a 2013-ban elindult új tartalmi innovációk (444, Vs) olvasói és hirdetői oldalon hogyan tudnak megkapaszkodni. Az olvasói oldal talán az egyszerűbb: masszív, napi százezer feletti, hűséges olvasótábor kell, sok-sok oldalletöltéssel. Ez mozdíthatja meg talán a hirdetői pénzeket. Nem lesz könnyű menet, mert értelmezhető mennyiségű displaybevételhez oldalletöltés kell, ahhoz meg sok-sok olvasott tartalom.
A két új induló fenntarthatósága tehát kérdéses. Jelenleg a befektetői akarat az egyetlen biztos pont, ami könnyedén fordulhat meg, főleg abban az esetben, ha nem ismerjük a befektetők pontos szándékait.
Piaci forrásaink szerint egy esetleges gazdasági fellendülés, merész, újító médiavásárlási közeg, valamint a piacon kívüli hatásoktól mentes környezet esetén lehet csak elképzelni, hogy a 444 és a Vs.hu is megálljon a saját lábán. A két cég persze nagyon sokban különbözik, jelenleg szerintünk a 444-nek van több esélye, és a megkérdezettek szerint is Uj Péter "svungja" lehet az, ami hosszabb távon életben tarthatja a portált.
A nagy online hírportálok esetében a legnagyobb kérdés már évek óta az, hogy fenntarthatók-e jelenlegi struktúrájukban. Több megkérdezett szakember is állítja, hogy a nagy tartalom-előállító szervezetek kora lejárt. Főleg azért, mert a jelenlegi bevételi szint mellett sok senior munkatárstól meg kellett válniuk, ezáltal viszont elvesztették „szürkeállományuk” jó részét, ez azonban hosszú távon az olvasótábor erodálásához vezethet.
A választási kampány nyilván hatni fog az online médiára is. Az már most látszik, hogy a kampány egyik nagy nyertese a Facebook, ahol már hónapok óta futnak a pártok fizetős kampányai. A kormányzati és fideszes hirdetések várhatóan egyenletesebben oszlanak majd el az egyes médiumok között, a szokásos kedvenc médiumok mellett több pénz jut majd a nem a jobboldalhoz köthető médiumoknak is. Kérdés, hogy ezért milyen alkukat és kompromisszumokat kell megkötniük a médiatulajdonosoknak.
A digitális hirdetési piacot nézve 2013-ban 25-30 százalékos növekedés becsülhető az IAB negyedéves adatai alapján (a 4. negyedéves adat a cikk írásakor még nem elérhető), ami az egyik legnagyobb volumenű növekedésnek felel meg a magyar reklámpiacon.
Ez annak köszönhető, hogy egyre több cég kezeli hangsúlyosan az online és mobilhirdetéseket, és tereli át (vagy egészíti ki) értékesítését és ügyfélkapcsolati tevékenységét az online csatornákra. Ez komoly minőségi váltást is jelent, a hirdetők egyre nagyobb körében teszi stratégiailag fontossá a digitális megoldások megértését, használatát és innovációját. Ezen folyamatok beérése komoly lökést adhat a közeli jövőben az online piacnak. Forrásaink szerint 2014-ben – az előző évhez hasonlóan – mind mennyiségi szempontból, mind a reklámtortából kihasított arányát tekintve növekedni fog a digitális költés a hazai piacon.
A növekedést itthon leginkább az általános gazdasági környezet korlátozza. Egy szakember szerint, ha bővülni fog a gazdaság, akkor kérdés, hogy az milyen hatással lesz a belső keresletre, ennek esetleges növekedése pedig milyen mértékben (és milyen késéssel) fog hatni a reklámbüdzsékre, ezen belül pedig a digitális reklámköltésre? Csak akkor képzelhető el a digitális marketing jelentős bővülése a közeljövőben, ha mindegyik fenti kérdésre határozottan pozitív a válasz.
Talán a mobilpiac az, ami a piaci szereplők percepciója szerint nem növekszik úgy az online-on belül, mint a fejlett piacokon. Egy nem hivatalos becslés szerint ugyanis Magyarországon csupán 3 százalék a mobilhirdetések aránya a digitális költésen belül, míg az Egyesült Államokban ugyanez majdnem 6 százalék a Zenith Optimedia adatai szerint, miközben a digitális részaránya a reklámtortában a hazaihoz hasonlóan 20-22 százalék körül mozog.
Az biztos, hogy az okostelefonok térnyerését csak igen késve, és annál kisebb mértékben követi le a mobilhirdetések növekedési aránya. A mobilra átterelődő médiahasználat a következő években további fejtörést fog okozni a médiacégeknek, a 2013-as, Gemius-Ipsos konzorcium által végzett digitális közönségmérés – amelyben először fognak szerepelni hivatalos demográfiai és státuszadatok a mobilfelhasználókról – viszont minden bizonnyal segíteni fogja a növekedést. Bizakodásra ad okot, hogy folyamatosan növekszik a tranzakciók (például e-commerce), valamint az aktivitások, főleg a közösségimédia-használat, a keresések és a videómegtekintések száma és aránya is.
Ugyancsak a jövő év egyik megoldásra váró „problémája” a Google és a Facebook gyors tempójú térhódítása az online hirdetések terén. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) megbízásából a PwC Magyarország kutatása szerint a közeli jövőben a globális médiaóriások, tartalomaggregátorok online hirdetési bevételből való részesedése elérheti a 60-65 százalékot.
Forrás: Kreatív Online
