KREATÍV: Kívülről a publikus adatok alapján egy öt-hét fős, néhány százmilliós forgalmú cég látszik a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.-ből (BVA), amelyről legfeljebb a margitszigeti szökőkút dallampályázata kapcsán lehetett hallani. Hogyan mutatnád be a szervezet tevékenységét?

FAIX CSABA: A Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. a főváros egyik olyan szerve, amely azért felel, hogy különböző programokon keresztül a város a saját arculatát építse. Attól volt talán kevésbé látható az alapítása óta, hogy ezt a feladatot több más szervezet is ellátta párhuzamosan a főváros szervezetén belül és azon kívül. Szerintem Budapestnek olyan brandstratégiára és márkáért felelős szervezetre van szüksége, ahol egy helyre kerülhetnek ezek az eddig több helyen levő feladatkörök. Egyrészt azért, hogy ezek a programok jobban láthatóvá váljanak, másrészt azért, hogy itt élőket sokkal inkább bevonó programok készülhessenek.

Budapesttel mint márkával foglalkozni alighanem sok ügynökségnek vonzó feladat volna. A fejedben inkább erre vonatkozó tenderek élnek, vagy az, hogy magad köré, a BVA-ba vondd azokat a szakembereket, akik személyesen is lelkesednek ezért?

Ahhoz a koncepcióhoz, amivel pályáztam nagyobb szervezetre van szükség, illetve a feladatok egy helyre vonása már önmagában is eredményez egy növekedést. Én alapvetően erre az épülő közösségre támaszkodnék, bár egészen biztosan ügynökségekkel is fogunk együtt dolgozni.

A programok alatt szó szerint rendezvényeket értünk?

Is-is. Szerintem nem lehet pusztán kommunikációval márkát építeni: a városmárkához való kötődés eseményeken tud kialakulni, olyan találkozási felületeken, ahol történik valami, ami szerethető az emberek számára -- ahova szívesen visszatérnek, és amelyeknek szívesen viszik hírét.

Ezek a rendezvények Újlipótvárostól Pestszentlőrincig jellemzően kerületi kézben vannak. Mi a hierarchia a BVA és az ilyen kerületi hagyományok között? Egyáltalán ki használhatja például a Budapest nevet?

A névhasználat engedélyköteles, a főváros dönt róla, de szükség lenne ennek egyértelmű szabályozására és a városnak profitálnia kell belőle. A szervezetnek nagyon fontos feladata lesz az együttműködés  a kerületekkel, hiszen ahogy mondod, ezek az ott élő emberek programjai. A BVA nagyobb láthatóságot adna nekik, és például receptekkel segítené őket, hogy a kerületekkel együttműködve építhessük Budapest márkáját. Budapest éppen ezekből a kerületekből -- sőt, valamennyire egész Magyarországból -- áll össze. És persze az ide érkező turistákból is. Én azt vállaltam a pályázatomban, amit ma a közgyűlés is támogatott, hogy Budapestet, ami szerintem a világ egyik legjobb városa, minél több embernek megmutassuk és meséljük el, hogy mi minden van itt.

Ez azt jelenti, hogy a fővárosi kezelésben levő turisztikai kampányok is a BVA alá tartoznak majd?

Jelenleg nem tartoznak alá, de érdemes lenne megfontolni, hogy így legyen.

A kerületek mellett a főváros különböző közműcégei is a város részeként kommunikálnak, a Főkefétől a temetkezési vállalatig. Az ő marketingkommunikációs munkatársaik és kompetenciáik mind a BVA-ba kerülnek az egységesedés jegyében?

Nem, ezek semmiképpen nem szűnnek meg. Viszont valóban, az emberek nagyon sokszor a hivatalokon keresztül  találkoznak a várossal, ezért nagyon fontos, hogy milyen benyomásokat szereznek, hogyan beszélnek velük, meg lehet-e érteni egy hivatalos levelet. Ezek a mindennapjaink. Ha itt meg tudunk spórolni bosszúságokat az itt élőknek, az például máris egy siker. Én itt is az együttműködésben hiszek. Ezek közös célok: ahogy a kerületek, úgy a hivatalok is azt szeretnék, hogy akikkel kapcsolatban állnak, azok jól érezzék magukat, ne legyen rossz élmény az ügyintézés. Erre nekünk biztosan lesznek ajánlásaink, de fontos, hogy a közműcégek is elmondják nekik mik a tapasztalataik. Párbeszédről lesz szó.

A közgyűlés által támogatott pályázatod kitér arra, hogy ebben a párbeszédben kié a végső szó, melyik területen mi a hierarchia?

A pályázatomban egy olyan koncepciót vázoltam fel, amely több korábban szétszórt területet ad egy kézbe, hogy látható eredményeket lehessen felmutatni, hogy így lesz-e, az nem az én hatásköröm.

És olyan területekről írtál, amelyek most gazdátlanok, vagy másképp: számolsz olyan munkatársakkal, akik eddig lefedetlen területeket kezelnek, új szakértelmeket hoznak be?

Igen. Nem csak a közműlevelek érthetősége ilyen, hanem például a városi terek élhetősége, megjelenése is, mert szerintem ez is brandkérdés. Remek volna, ha ezzel is lehetne foglalkozni.

Pont a városi terek több újdonsült főpolgármester-helyettes portfóliójába is beleláthatók. Ki lesz a BVA közvetlen politikai főnöke?

Engem Karácsony Gergely főpolgármester nyílt pályázat után terjesztett a Fővárosi Közgyűlés elé, amelyik ma megválasztott.

A főváros rendszerváltás -- mármint az 1989-es rendszerváltás -- utáni történetében is számos márkatanulmány született már és került a fiókokba, pusztán ebben a lapban vagy fél tucatról írtunk. Ezekre mennyiben épít a pályázatod, vagy mennyiben kezdenél üres rajzlappal?

Erre szándékosan nem tér ki a pályázatom: én, egy személyben nem akartam megmondani, milyen az üdvözítő Budapest brand, mert szerintem azt nagyon sok beszélgetéssel -- itt élőkkel, kerület- és intézményvezetőkkel, vállalkozókkal -- és ha szükséges, kutatással lehet kialakítani. Hiába mondanám, hogy tök jó lenne, ha ilyen  és ilyen lenne a város brandje: ha ez nem találkozik a lakóinak igényeivel és valóságával, az halálra ítélt projekt. Számos dologra lehet építeni és egy csomó adottsága van a városnak, amit mindenképp figyelembe veszünk, de ezek beszélgetésekből fognak kirajzolódni.

Akkor, gondolom, olyan kézzelfogható dolgokról sincs kőbe vésett döntésed, mint hogy támogatod-e a Tarlós-érában született új Budapest-arculatot.

Nincsen, és szerintem nem is lenne szerencsés, ha ezen a ponton lenne.