A szakértő az MTI-nek hétfőn nyilatkozva elmondta, azért nem voltak váratlanok a tüntetések, mert a hónap elején a katonai tanács dokumentumot adott ki az alkotmányos alapelvekről, és ebben rögzítette, hogy a fegyveres testület jelentős politikai szerepe a november 28-án kezdődő választások után is megmarad, a deklarációt ugyanakkor a politikai pártok többsége ellenezte.

Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának véleménye szerint a tüntetések "nem mozgattak meg nagyon nagy tömegeket", hiszen a 80 milliós országban 5-10 ezer ember vonult az utcára múlt pénteken, míg tavasszal még 100 ezren követelték a korábbi elnök, Hoszni Mubarak távozását.

A főként az iszlamista mozgalom híveiből és liberális fiatalokból álló tüntetők a katonai testület lemondását és az általuk meghatározott alkotmányos alapelvek visszavonását követelik, ez azonban aligha teljesül - mondta.

A szakértő rámutatott, január-februárban a rendőrség "lejáratódott", amikor erőszakkal verte szét a tüntetéseket, és fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi tüntetések kiterjedhetnek az egész országra, mert a most alkalmazott erőszak láttán az egyiptomiak úgy érezhetik, "még mindig a Mubarak-rendszer maradványai vannak hatalmon".

Mint mondta, a hadsereg befolyásának fenntartását a nyugati világ is támogatja, amelynek érdeke Egyiptom stabilitása, márpedig a rendfenntartó erők ennek megőrzésére jelentenek garanciát. Valószínűleg továbbra is megmarad a fegyveres testület befolyása, amelynek szerepe már az egyiptomi monarchia megdöntése, 1952 óta jelentős - mondta.
Hangsúlyozta, ugyan az újonnan megalakuló parlament feladata lesz az új alkotmány megszövegezése, de a hadsereg jóváhagyására több döntésnél is szükség lesz, így nem egyszerű csökkenteni a szerepét.

Csicsmann László szerint a jövő hét elején kezdődő választásokon a legtöbb szavazatot a Muzulmán Testvériség hívei által alapított Szabadság és Igazság Pártja szerezheti meg, amely több világi párttal is együttműködik. Már az októberi közvélemény-kutatások is az iszlamista párt 40 százalék körüli támogatottságát mutatták, így annak előnye nem a jelenlegi tüntetéseknek köszönhető - közölte.

A szakértő ugyanakkor kitért arra is, hogy Hoszni Mubarak hívei közül többen főként vidéken, függetlenként indulnak a választásokon, és mivel itt még mindig meghatározóak a törzsi-rokoni kötelékek, esélyük lehet a győzelemre.

Az egyiptomi rendvédelmi erők és a katonai kormányzat végét követelő tüntetők közötti összecsapásoknak a legfrissebb értesülések szerint három nap alatt harmincöt áldozatuk volt Kairóban és az ország más városaiban. A tüntetések másfél héttel a Hoszni Mubarak megbuktatott elnök távozását követő első parlamenti választások előtt törtek ki. A választások november 28-án kezdődnek. A tüntetők a Mubarak távozásakor hatalomra került katonai vezetés távozását követelik.