Az északi régióban a vendégéjszakák száma alapján a lengyelek képviselik a legfontosabb küldő piacot. 2012-ben közel kétszer annyi vendégéjszakát töltöttek itt el, mint a német vendégek. A marketing igazgatóság ezért a régió turisztikai szolgáltatóival és a TDM szervezetekkel folytatott konzultációkra alapozva, dél-lengyelországi marketing kampányt szervez. A mostani fórum célja az volt, hogy a szolgáltatóknak nyújtott közvetlen információkkal még jobban megismertessék mit igényelnek és milyen szokásokkal és kutúrával rendelkeznek a lengyel turisták. Ezzel is szeretnének hozzájárulni, hogy az itt tartózkodó vendégek száma tovább növekedjen a jövőben, komfortérzetük pedig javuljon. 

Molnár Anita hangsúlyozta: legutóbb májusban a Krakkói Borfesztiválon mutatkozott be kínálataival az észak-magyarországi turisztikai régió. Az idei külpiaci aktivitásaikként további nagyszabású rendezvényeken települnek ki, szakmai workshopokat rendeznek, online kampányt folytatnak és újságírókat utaztatnak. Átvizsgálják a fogadóterület lengyel nyelvű honlapjait, kiadványait, és lengyel nyelvű helyi programokat kínálnak. Mindemellett ajánlásokat fogalmaznak meg a szolgáltatóknak.

Az akció célja, hogy legalább tíz százalékkal tovább élénkítsék a beutazó lengyel turizmust, növeljék a vendégek tartózkodási idejét és azok költési hajlandóságát. Azt is fontosnak tartják, hogy csökkentsék a szezonalitást, tehát ne csak a nyári hónapokban érkezzenek a lengyel vendégeket a régióba, hanem az esztendő más hónapjaiban is folyamatosan. 

Dr. Boguslav Sawicki, a Lublini Természettudományi Egyetem Rekreációs és Turisztikai Tanszékének professzora a lengyel turizmus eredményeibe nyújtott bepillantást. A statisztikák szerint tavaly a lengyel turisták 44 százaléka ment el valahová üdülni. A 28 százalékuk az üzleti turizmusban vett rész, míg 22 százalékuk család- és rokonlátogatásokat tett.

A lengyelek legkeresettebb utazási célpontja Németország, Olaszország, Csehország és Ausztria volt. Hazánk a 12. helyet foglalta el. Bár nőtt az érdeklődés irántunk, de sok még a tennivaló ennek az elmélyítésére. A professzor ezért lényegesnek tartja, hogy az észak-magyarországi régióban élők közül, akik beszélnek lengyelül, a jövőben nagyobb számban vegyenek részt a turizmusban.

A lengyelek 59 százaléka önállóan szervezi az útjait külföldre, így Magyarországra is. Elsősorban az internet segítségével állítják össze a programjaikat. Kiemelte, a lengyel turisták szeretik a húsokat, a burgonyát és a barna kenyeret. A magyar konyha ajánlatai közül a minőségi gulyás, a marhapörkölt és a különböző édességek a kedvenceik. Véleménye szerint a jövőben még több lengyel nyelvű kiadványra lesz szükség Észak-Magyarországról, különösen a gyógyturizmusról, hogy ezeket megismerhessék honfitársai.

A teáról, mint lengyel nemzeti italról, továbbá a magyar minőségi borok szerepéről, a lengyelek hitéről, optimizmusáról és vallásosságáról beszélt Rittenbacher Ödön, szakértő. Rámutatott, hogy a jövőben a régióban a lengyel turisták számának növelését az is elősegítheti, ha a magyar vendégfogadók figyelembe veszik az ünnepnapjaikat, amikor szívesen utaznak hozzánk is. Emellett - többek között - gyógyvíz-katalógust készítenek lengyel nyelven az északi tájegységről. Azt is lényegesnek tartja, hogy a lengyel turistákat fogadó szolgáltatók legalább az udvariasságot kifejező fontosabb szavakat, mondatokat ismerjék meg és alkalmazzák.

Végül Virág Lajosné idegenvezető, egy miskolc-tapolcai vendégház tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a vendégkörének több mint nyolcvan százaléka lengyel. Már 1984-óta rendszeresen fogad lengyel turistákat, akik főleg Katowicéből és Krakkóból érkeznek. Szállóvendégei leginkább a fürdőket keresik. A jövőben elengedhetetlen tartja, hogy a régióban található éttermekben minél nagyobb számban lengyel nyelven is ajánlják az étlapot. Ezzel is vonzóbbá tehetik a vendéglátást.