A geocaching egy kincskereső játék, ahol az igazi kincs maga a célpont, amire a geoláda mint eszköz felhívja a figyelmet. Ez a célpont lehet egy táj, egy hegycsúcs, egy várrom is, vagy minden olyan természeti, építészeti érték, amit érdemes felfedeznünk és megismernünk. A legfontosabb, ami ehhez a felfedezéshez kell, egy megfelelő turista GPS, illetve a geocaching hivatalos oldaláról egy kiválasztott láda koordináta adatai. Ma már nagyon sokan iktatják be családi programjaikba ezt a fajta szabadidős tevékenységet így a gyerekek is szívesebben mennek természetet járni.

Magyarországon 2001. június 24-én helyezték el az első geoládát Pilisvörösvár határában. Ma már több mint 2600 láda van elrejtve az országban és a környező országokban, felfedezésre várva. A magyar geocaching társadalom már a kezdetek óta szervez geocaching fesztiválokat és versenyeket, ahol a cacherek már nem csak virtuálisan, az interneten keresztül (www.geocaching.hu) találkozhatnak egymással. Az oldalon közel 50 000 regisztrált felhasználó van, de a geocacherek valós számát ennek többszörösére becsülik.

Egy uniós pályázat nyertese a turizmus fejlesztésekor kifejezetten a geocachingre gondolt. „121 millió forintot nyertünk decemberben az ÚMVP pályázatán. Fejlesztéseink három irányt céloznak: bakancsturizmus, vízi turizmus és bunkerturizmus. Ez utóbbi szót mi magunk alkottuk meg, mikor ráeszméltünk, hogy milyen egyedi, különleges értéket képviselő emlékek vannak Zala szívében” – fogalmazott Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnöke.

Elmondta, hogy egyedülálló módon a magyar-horvát-szlovén határ mentén egy 600 km hosszú bunkerrendszer található, amit még a hidegháborús időkben, az 50-es években építettek ki. „Többe kerülne elbontani ezeket, mint helyrehozni. Ezért szerepelt a pályázatunkban néhány bunker és a köztük vezető futóárok rendbetétele, és ezen a környéken geocaching túrák szervezése. A projekt most lépett megvalósítási szakaszba, reményeink szerint másfél év múlva, tehát 2011 nyarán már jöhetnek a kirándulni vágyók, köztük a geocaching szerelmesei is.”

A geoládába, ami nem más, mint egy közönséges konyhai tároló műanyag doboz, az elrejtője elhelyez egy tollat, egy jegyzetfüzetet, egy magyar-angol nyelvű ismertetőt a véletlenszerű megtalálók tájékoztatására, valamint apró ajándékokat. A kincskeresők bevett szokása, hogy a megtaláló egy jegyzetfüzetbe bejegyzi magát, az ajándékot kiveszi a dobozból, de csak azzal a feltétellel, ha helyette hasonló értékű ajándékot hagy a geoládában, a következő megtaláló se távozzon üres kézzel. A cacherek szándékai szerint ezek a ládák az örökkévalóságnak készülnek. A megrongálódott kazettákat, betelt jegyzetfüzeteket, elhasználódott írószerszereket elsősorban a ládarejtőnek kell kicserélnie, de adott esetben ezt önkéntes úgynevezett ládadoktorok is megteszik. A megtalálók között nemcsak magyarok vannak, hanem külföldiek is, néha olyan távoli országokból is, mint Új-Zéland vagy Dél-Afrika.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyire árthat a környezetnek a rengeteg kihelyezett láda. „Természetesen, ha például egy nemzeti park területén akar valaki elhelyezni egy ládát, akkor engedélyt kell kérni, mi ezt mindig megtesszük. Nem volt konfliktusunk még környezetvédőkkel, ez talán azért is lehet így, mert mi is a szívünkön viseljük a természet sorsát. A www.geocaching.hu oldalunkon – többek között - van egy olyan felület, ahol bejelentéseket lehet tenni, ha valaki a kirándulása során illegális szemételrakóra lesz figyelmes, és természetesen mi magunk is szerveztünk már szemétszedő napokat.” Az első szervezett geocaching verseny idén március 20-án lesz, de akinek kedve van önállóan megkeresni egy ládát, egy gyors regisztrálást követően akár azonnal elindulhat.