Az Európai Bizottság januári előrejelzése szerint 2009-ben az EU-ban a GDP közel 2 százalékos. A GKI prognózisa pesszimistább, a magyar GDP 2,5 százalékos csökkenésével számol, de ezen belül – az Európai Bizottság véleményével megegyezően – 2009 végén már lassú javulást valószínűsít. Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A deficitcél teljesülését az IMF megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti. A kormány a vártnál mélyebb recesszió és a tervezettnél alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést várhatóan ellentételezni fogja, sőt emellett az államháztartáson (illetve az adórendszeren) belül átcsoportosításra is vállalkozik. Az Európai Bizottság 2,8 százalékos magyar hiányt prognosztizált, ami lényegesen kisebb az EU 4,4 százalékos átlagánál. A versenyszektorban a bruttó bérek 4 százalék körüli emelkedése, a költségvetésiben 1 százalékos csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek minimális csökkenését jelenti. A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása következtében érezhetően csökken. Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt – 2009 elején gyorsan mérséklődik. Éves átlagban 2,3 százalékos, az év végén az alacsony bázis miatt kissé magasabb, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az áfa esetleges emelése a szűk kereslet és erős verseny körülményei között csak kisebb részben jelenne meg az árakban. A forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra gyengült. Ezt alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázzák, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során ennek folytatódására lehet számítani.