Gyula átfogó fejlesztési terve azt célozza, hogy neves fürdő- és fesztiválvárosként váljon ismertté. A gyulaiaknak régi nagy vágya teljesül a Kossuth tér rekonstrukciójával, tudtuk meg dr. Perjési Klára polgármestertől. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmat, új forgalmi rendet alakítanak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt. A tér közepén szökőkutat, másik részén rendezvényteret alakítanak ki, a belváros Városház utcáját pedig sétálóutcává alakítják, ahova hűsítő, patakszerű vízsátor alatt sétálhatnak át a gyalogosok. A tér mellett található, önkormányzati tulajdonban lévő épületek egyikében fűtött, kivilágított turisztikai információs irodát nyitnak, ahol napi 24 órában kaphatnak tájékoztatást a városba érkezők a vidék látnivalóiról és a szabad szállodai kapacitásokról. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építenek ki. A posta épületének homlokzatán a tervek szerint hírújság fut majd.

A teljes rekonstrukció várhatóan jövő szeptemberre készül el. Az önkormányzat európai uniós, nemzeti társfinanszírozásos pályázaton 1 milliárd forintot nyert a város megszépítéséhez, amihez 10 százalék önrésszel kellett rendelkeznie. Az állam önerő pályázatán elnyerték a szükséges önrész 60 százalékát. A kiviteli tervek június végére készülnek el, ezután írja ki a város a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást. A „Történelmi belváros rehabilitációja” projekt mintegy 80 milliárd forintos tervezési csomagot is tartalmaz. Ennek keretében két belvárosi tömb és több műemléki épület terve készül el. Most dolgozzák ki az önkormányzat azon ingatlanprojektjét, amelynek keretében a belvárosi épületek magánkézbe adásáról döntenének. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a saját tulajdonú ingatlanokba invesztálnak be nagyobb hajlandóssággal, ezeket igazítják a város hangulatához a vendéglátósok.

ÚJRA VÁR A GYULAI VÁR

Idén januárban megkezdte működését a gyulai Corvin János Múzeum, és ezzel az eddig többségében városi és megyei kézben levő kiállítóegységek végre lehetőséget kaptak arra, hogy egy szervezeten belül történjék az irányításuk és a működtetésük. Az alapítással az ország egyik legnagyobb városi múzeumegyüttese jött létre, amelynek részét képezi a Dürer Terem, a Városi Képtár, a Kohán Képtár, a Ladics-ház, a Lajos Ferenc Grafikai Gyűjtemény, az Erkel Ferenc Emlékház, a Német Nemzetiségi Gyűjtemény, valamint Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára.

A Corvin János Múzeum fiókintézményei közül a legnagyobb figyelem most a várban zajló munkálatokra irányul, hiszen a közel 700 millió forintos beruházás megvalósulásával, hosszú évek után 2005. május 20-án ismét kitárja kapuit. A vár udvarára viszszaköltözik a Gyulai Várszínház, a vár falain belül kezdi meg 42. évadját.

2005. május 20–21-én az idelátogatókat igazi középkori hangulat fogadja. A vár környékét elfoglalják a vásári komédiások, gólyalábasok, mutatványosok, középkori zenészek, udvari festők, lovagok, íjászok, katonák és zászlóforgatók. A vár ökomenikus kápolnájának felszentelése és a vár hivatalos átadása után indul a kétnapos mulatság középkori lakomával, lovagi tornával, fegyverbemutatókkal, középkori táncokkal és zenészekkel, komédiás előadásokkal. A gyermekek igazi időutazáson vehetnek részt, csapatba szerveződve próbára tehetik leleményességüket, ügyessé-güket a „Gyula várának leggazdagabb udvartartása” elnevezésű verseny keretében. A kézműves foglalkozások minden korosztálynak izgalmas perceket ígérnek. Aki inkább erejét szeretné megmérettetni, azt várja a „Gyula város Toldija” című verseny.

A megnyitó ünnepségének napjai alatt a látogatók megismerkedhetnek a vár hadtörténetével, valamint a kor életmódi sajátosságaival. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, amely egyben múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri ésvárnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.

A felszentelt kápolna a jövőben helyszínt biztosít keresztelők, esküvők lebonyolításához. Az ezt követő fogadások, továbbá egyéb rendezvények, konferenciák megrendezéséhez kiváló teret szolgáltat a Várborozó és a lovagterem. A gyermekeket igény szerint múzeumpedagógiai foglalkozások várják.

A vár kiállításának rendezése

A vár felújítása tulajdonképpen már 2002-ben megkezdődött a tető felújításával, de a legnagyobb munkálatok 2003 októberében indulhattak el a Széchenyi-terv által.

A vár műtárgyainak, berendezéseinek beszerzése alapvetően három módon történt: rekonstrukcióval, kölcsönzéssel (az ország 14 különböző múzeumából) és vásárlással.

Mivel a lovagterem, a borozó és a kápolna használatban levő helyiségek, ezért műtárgyvédelmi szempontból itt nem célszerű eredeti bútorok elhelyezése, így itt gyártatott bútorokkal történt a berendezés. Az építkezési munkálatok befejezése után kezdődött meg a kiállítási termek berendezése. A várba kerülő rekonstrukciók 95 százalékát gyulai mesterek készítették.

Érdekességek a várról

A gyulai vár Közép-Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára. 1403-ban a gyulai uradalmat Maróti János bán nyeri el az uralkodótól. A báni tisztségben ott találjuk fiát, Lászlót, és unokáját, Mátét is. 1476-ban az uradalom visszaszáll Mátyás királyra, aki 1482-ben Corvin Jánosnak adományozza.

1504-ben Corvin János elhunyt, s a rákövetkező évben követte őt a sírba fia, Kristóf is. Frangepán Beatrix 1505-ben, a várban tartott családi tanács eredményeként Hedvig mazóviai hercegnő és Frangepán Beatrix házassági szerződést kötnek gyermekeik, Szapolyai György és Corvin Erzsébet egybekelésére.

Ferdinánd és Szapolyai János küzdelme idején a vár rövid ideig Szapolyai párti főurak kezébe kerül, de hamarosan viszszaszerzi Ferdinánd. 1562-ben, a várban hunyt el Báthory Erzsébet, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király testvére.

A gyulai vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz köthető vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik.

Négycsillagos a Gyulai Várfürdő

A Gyulai Várfürdő 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Vendégeink gyönyörű környezetben, az Almássy-kastély 8,5 hektáros, 200 éves ősparkjában kapcsolódhatnak ki. Minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújtanak a gyógyélménymedencék, a gyermek-víziparadicsom, a pezsgőés hullámmedence, az óriás- és kamikázecsúszdák, valamint a télen is használható 50 méteres versenyuszoda. A wellnessközpont hangulatos világítással a gyógyfürdő zárása után is igénybe vehető, ahol a tíz vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket.